Human-network galaxisok

  Egy posztgraduális képzés, nem tematikus levelező listájának adatait vizsgáltuk, hálózatelméleti módszerekkel. Lehetséges lenne, hogy egy free lista struktúrája és dinamikai változásai hasonlóságot mutatnak egy galaxis

 

Egy posztgraduális képzés, nem tematikus levelező listájának adatait vizsgáltuk, hálózatelméleti módszerekkel. Lehetséges lenne, hogy egy free lista struktúrája és dinamikai változásai hasonlóságot mutatnak egy galaxiséhoz? (A képen egy Hoag-féle galaxis látható.)

 

 

A human-network elemzések nem csak az emberi csoportok kapcsolati hálózatának feltérképezésére, de  a hálózatban végbemenő strukturális változások dinamikájának megismerésére is alkalmasak. A human-network ismeretében jól láthatóvá válik a kapcsolati háló megváltozása is.

A legutóbbi ilyen elemzést az egyik legnevesebb hazai egyetem, posztgraduális menedzsment képzéséhez tartozó levelező listájának, 7 éves levelezési adatain végeztük. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen változások zajlottak le az elmúlt években, és hogy vajon van-e különbség a levlista 7 évvel ezelőtti és mai strukturális állapota között.

A human-network topológiai vizsgálata megmutatja, hogy mennyire aktív a vizsgált levlista, kik a "vélemény indukálók", mi az aránya a "marketelőknek", hogy hány "vélemény-klub" létezik, és még több más szempont szerint is.

Az egyik elemzés során  minden levél esetében azonosítottuk, hogy ki az adott téma indítója, arra kik reagáltak akár közvetlenül akár közvetve is, és ebből készítettük el a levlista adott évre jellemző human-network struktúráját. Az elemzés során több szempontból is vizsgáltuk a levelezési hálózatot. A képeken azokat az eredményeket láthatjuk  aminek alapját az képezte, hogy az egyes lista tagok az általuk felvetett témával, hány válaszlevelet indukáltak, és kik voltak a reagálók. Mivel a felvetett témára nem kizárólag közvetlenül a szerzővel alakulhat ki levelezés, hanem a témára reagálók egymással is levelezésbe kezdhetnek, ezért ezek az adatok nem csupán leíró statisztikai elemzésre, hanem hálózatelemzésre is alkalmasak. Ez utóbbi elemzés jóval komplexebb képet alkot, mint a hagyományos leíró statisztikai elemzés, mert a levelezők kapcsolatrendszerének struktúráját is megmutatja.

Az eredmények alapján  - a matematikai számszerű eredményeken túl - felvettük a human-network struktúrájának képét. Nos, a képek beszédesek.

A felső ábrán a vizsgált levlista 2008-as képét látjuk, az alsó ábrán ugyanannak a levlistának a 2014-es képét. A topológiai elemzés során jól láthatóan három markánsan elkülöníthető terület azonosítható. Egy külső perifériális terület, aminek elemei jellemzően 1-2 levelet írtak, és csak elvétve található kapcsolat bármely másik elemmel. Ezen a területen jellemzően azok találhatók, akik hirdetéseket adtak fel, ők azok, akik tisztán piacnak tekintik a listát, és nem nagyon folytattak vitát semmilyen témában. Nevezzük ezt a területet a "Lista-galaxis külső aszteroida övének".

A human-network központi részében - súlyszámuknak megfelelő méretben - azok találhatók, akik sok választ kaptak a listán. Mondhatni ők a vélemény indukálók (akár pozitív, akár negatív értelemben), nevezzük őket a Lista-galaxis "csillagainak". Őket szorosan körülveszi egy kisebb súlyú elemekből felépülő terület, itt találhatók a témákra kis levélszámban, de mégis rendszeresnek mondhatóan reagálók, hívjuk őket a Lista-galaxis "kisbolygóinak". Jól látható, hogy a 2008-as évben ezen a levlistán számos "csillag" és jelentős számú "kisbolygó" volt található. Ez egy aktív Lista-galaxis képe, ahol egyetlen központi csillag sem nőtt "vörös óriássá", inkább amolyan "ikercsillagok" vannak, és rengeteg számú "kisbolygó".

Az ábrákon- szintén súlyozva - megjelenítettük az egyes levélírók közötti kapcsolatokat is, a human-network csúcsait összekötő vonalakként. A vonal azt jelenti, hogy a két csúcspont között volt levélváltás, a vonal vastagsága pedig a levélváltás számával arányos. Jól látszik, hogy a Lista-galaxis belsejében, egy igen kiterjedt területen és jelentős mértékben vannak ilyen vonalak. Ha valaki reagál egy levélre, azt ebben a Lista-galaxisban tekinthetjük akár bolygóközi látogatásnak is, hiszen véleménycsere zajlott a felek között. Még ha nem is értettek egyet egymással, azt biztosan állíthatjuk, hogy megismerték egymás nézeteit, és ehhez a másik vélemény iránti érdeklődés kellett.

És akkor most a kutatás száraz, matematikai eredményeinek ismertetése nélkül, vessünk egy pillantást a mi kis Lista-galaxisunk 2008-as és 2014-es képére! Látszik a különbség? Vajon melyik galaxisban lehet több élet? Melyik galaxis van kihűlő félben? Melyik galaxisban élnénk szívesebben?

(Az elemzéshez szükséges adatbázis elkészítéséért Veres Lajos barátomnak tartozom köszönettel.)

Szilágyi Győző