EU-OSHA Zárókonferencia - Online közvetítés Bilbaoból

A végéhez érkezett az EU-OHSA Kezeljük a stresszt! 2014-2015-ös kampánya, nemzetközi szinten a héten zárul a program.. Az idei évben lehetőség van online élő adásban követni az eseményeket: Healthy Workplaces Summit Magyarorsz

A végéhez érkezett az EU-OHSA Kezeljük a stresszt! 2014-2015-ös kampánya, nemzetközi szinten a héten zárul a program..

Az idei évben lehetőség van online élő adásban követni az eseményeket:

Healthy Workplaces Summit

Magyarországon 2015.október 20-án több mint százötven résztvevő jelenlétében került sor a Hotel Budapestben a  kampány zárókonferenciájára. A konferencia moderátorai Borhidi Gábor  és Mandrik István a Munkavédelmi Bizottság ügyvivői voltak.

Az elhangzott előadások:

Megnyitó előadásában Cseresznyés Péter a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a megnövekedett pszichés terhelésről beszélt. A minisztérium és a kormányzat szempontjából fontos, hogy megfelelő eszközök legyenek biztosítva pszichoszociális kockázatok felmérésére, olyan gyakorlati eszközökkel kell felruházni munkáltatókat, melyek segítségével csökkenthetőek a hiányzások és nőhet a termelékenység.

Nesztinger Péter a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály vezetője a munkavédelmi törvény változásairól szóló tájékoztatójában a tervezett technikai változtatásokról és szigorításokról beszélt, melyek főként a munkabalesetek bejelentésére és kivizsgálására vonatkoznak.

Balogh Katalin az EU-OSHA Fókuszpont vezetője a kampány történései előadásában a kampány figyelemfelkeltő, edukációs és ismeretbővítő szándékát emelete ki. A 2014-2015-ös időszakban közel 600 média megjelenést sikerült megvalósítaniuk a kampányt támogató két szervezet a Primetime és a Premier kommunikációs iroda segítségével.

Dr. Erősné Dr. Bereczki Edit azt a fontos tényt emelte ki, hogy bár nemzetközi programról volt szó a stressz fogalmának a megalkotása egy magyar ember Selye János nevéhez fűződik. A stressz önmagában pedig nem betegség, sőt az előzetes szakasza az úgynevezett eustressz kimondottan hasznos és az alkalmazkodást segíti. A káros distressz abból adódik, hogy a különböző fizikai, lelki, idegi hatások (stresszorok) túl sokáig állnak fenn és a munkavállaló nem tud megbirkózni velük. A pszichoszociális kockázatok pedig egy gyűjtőfogalom, melynek okai a munkahelyen a munkavégzésben, a munkakörülményekben és a munkakörnyezetben keresendők. Meghatározó tényező még a személyiségben rejlő hajlamosító –rizikódiszpozíció- is. Kiemelte, hogy a pszichoszociális kockázatok helyes munkahelyi kezelése a 2000-es évektől az EU legnagyobb munkavédelmi kihívása, mely kihat a népegészségügyre is, ezért tudatosan és következetesen kell vele foglalkoznunk.

Mártonffy András életvezetési tanácsadó, tréner az emberi hibázás természete prezentációját a multitasking / a figyelem megosztásából származó balesetekről és a lehetséges megelőzésről tartotta.

Dr. Purebl György egyetemi docens - SOTE Magatartástudományi Intézet a Munkahelyi stressz  és stressz-kezelés az EU-ban. Luxus vagy gazdasági kényszer? Előadásában a stresszhez társuló mentális zavarokat a depressziót mint 2. leggyakoribb kockázatot elemezte. „A depresszió problémájának a gyökere az életmódunkból adódik. A depresszió -életmód betegség, mely munkahelyi és közösségi támogatással személyre szabott beavatkozásokkal eredményesen gyógyítható. Az egyéni problémák mellett azért is foglalkoznunk kell vele, mert termelés kiesést termelékenység csökkenést okoz. Egy 2011-es kutatás (Mcdaid 2011) alapján az egészségfejlesztésre fordított összeg 1 év alatt ötszörösen térül meg. Az idei évben az ENSZ kiemelt célkitűzése lett a lelki egészség megőrzése, mely a fenntartható fejlődés (sustainable development goals) záloga.”

Petrik Emese szervezetfejlesztő, HungaroControl Zrt.-től Hogyan kezelik a stresszt a repülők karmesterei? Előadásában a cég tevékenységének a bemutatását követően saját fejlesztésű CISM kritikus stresszel való megküzdés programjukat ismertette. A program különlegessége, hogy krízisintervenciós módszertan segítségével saját munkavállalókat képeztek ki, akik segítenek a kollégáknak a felmerült problémák helyi szintű kezelésében. A tapasztalatuk az hogy szívesen veszik igénybe az ismert helyben lévő Támogató kolléga segítségét. Fontos szempont, hogy évente frissítik a segítő kollégák szaktudását…

Végül, de nem utolsó sorban Lipták Szilvia Munkavédelmi Bizottság elnök, munkavédelmi szakmérnök a Pszichoszociális kockázatok felmérése az EGIS Gyógyszergyár budapesti telephelyein előadásában a saját fejlesztésű kérdőívükről beszélt. Elmondása alapján sok nehézséggel kellet megbirkózniuk az elején:

• Mit mérjenek?
• Milyen módszert használjanak? (milyen kérdés típusok legyenek)
• Hogyan gyűjtsék be az információkat? (papír alapú, online)
• Hogyan értékeljék kapott eredményeket?

Végül egy 50 kérdésből álló tesztet készítettek el, amit a vállalatirányítási rendszerben sikerült rögzíteni és azokkal a felmerült problémákkal kezdtek el foglalkozni ahol a válaszadók legalább 30% problémának ítélte meg az adott helyzetet.

Szerző: Faragó István

www.stressz-m.hu/blog/