Hogyan lehet megmérni a stresszt? (1. rész)

Ténylegesen hogyan lehet megmérni egy ilyen “láthatatlan” dolgot, mint a stressz? Igazából többféleképpen is, különböző mérőműszerekkel, testszenzorokkal, vagy akár felméréssel, kérdőívvel is. A kérdés az az, hogy ezután mit kezdünk az eredménnyel.

Hogyan lehet megmérni a stresszt? (1. rész)

Törvényi szabályozás - Munkáltatói kötelezettség

Általában ha egy tesztet töltünk ki, vagy mérőműszeres vizsgálatra megyünk, akkor azt kapjuk hogy megfelelő, problémás, vagy esetleg már veszélyes tartományban vannak az értékeink, illetve hogy kicsit, közepesen, vagy nagyon stresszesek vagyunk.

Ezután jó esetben kapunk a javaslatokat, hogy ne stresszeljünk és váltsunk életmódot. De mi van akkor, ha pont az életkörülmények, vagy a munka miatt vagyunk stresszesek?

Mi 10 évvel ezelőtt a törvényi szabályozásból indultunk ki, mely a munkáltatókat arra kötelezi, hogy fel kell mérniük a pszichoszociális kockázatokat (negatív stresszhatásokat) és intézkedéseket kell tenniük a felmerült problémák elhárítására.

Jogszabály tekintetében a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2008. január 1-től hatályos módosítása emeli be a munkavédelem törvényi szintű szabályozásába a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatát. A 2011. évi CXCI törvény 175. § (1) bekezdése módosította a rendelkezést. A módosítás értelmében a munkáltató a kockázatértékelést és a megelőző intézkedések meghatározását eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább háromévente köteles elvégezni. Arra viszont nincs előírás, hogy ez milyen eszközzel és hogyan történjen meg.

Az előírás lényegi tartalma az, hogy a munkáltató minden lehetséges módon igyekezzék elkerülni a káros stresszt okozó tartós hatásokat. Ez egyedi mérlegelést, a konkrét helyzet minden irányú – a dolgozó tulajdonságaira, változó stressztűrő képességére is tekintettel lévő – elemzését jelenti (OMMF, 2011)

A magyarországi szabályozás elsősorban a munkavállaló szempontjából közelíti meg a problémát, az Európai Unió szabályozása inkább a környezeti hatásokat vizsgálja, és a napi üzleti folyamatok oldaláról próbálja menedzselni a kialakult állapotokat.

Az Európai Uniós definíció más perspektívából közelíti meg a pszichoszociális kockázatokat:

„Kölcsönhatás a pszichológiai és társadalmi tényezők között. A pszichoszociális kockázatokat úgy lehet meghatározni, mint a munkatervezésnek és a munkaszervezésének, illetve a munkavezetésének olyan szempontjait, valamint szociális és környezeti összefüggéseit, melyek pszichés, szociális és fizikai ártalmakat okozhatnak" (SLIC, 2012).

Láthatóan itt nem a munkavállalón, hanem a környezeti tényezőkön van a hangsúly, úgymint munkaszervezés, munkatervezés, szociális körülmények, melyek a pszichés és a fizikai ártalmakat okozzák.

Ezek alapján látható, hogy a probléma felmérése, az információk összegyűjtése és a felmerült kockázati tényezők kezelése egy komplex feladat.

Ebben egyszerre érintett a munkavállaló az ő saját személyiségével és egyéni problémáival. Mindezek mellett a munkavállaló benne van egy aktuális magánéleti helyzetben és ezzel az egyéni élethelyzetével kapcsolódik egy munkahelyi közösséghez, ahol a különböző függelmi viszonyok között végzi a tevékenységét. A napi munkavégzéshez szükséges kereteket pedig az adott munkahely biztosítja, egyfajta vezetői szemlélettel és kialakult vállalati kultúrával.

10 évvel ezelőtt az volt a célunk, hogy egy olyan pszichoszociális kockázatok felmérésére használható eszközt készítsünk, mely egyéni oldalról azonosítja be a főbb pszichoszociális kockázatokat és ebből többszintű visszajelzést biztosít egyéni, csoportos, és szervezeti riportok által.

A visszajelzés szempontjai:

• A könnyű értelmezhetőség
• Standard formátum
• Áttekinthetőség
• Gyakorlati alkalmazhatóság

Az eredmény egy online felmérő rendszer lett, melyben egyaránt vizsgáljuk egyéni körülményekből, a élethelyzetből eredő és a munkahelyhez, munkakörhöz kapcsolódó stresszhatásokat is.

A Stressz-M pszichoszociális kockázatok felmérés 125 egyedileg összeállított kérdésből áll. A felmérésben figyelembe vesszük a vizsgált személy aktuális körülményeit: (élethelyzet, anyagi állapot, munkakörülmények, beosztással, kollégákkal, vezetőkkel lévő viszony).

Emellett visszajelzést kérünk a napi szokásokra (mozgás, aktivitás, dohányzás, alvás, stresszkezelő technikák ismerete, használata). Vizsgáljuk a megküzdési képességeket mint például (a kontrollképesség, az optimizmus, rugalmasság és a kitartás).

Visszajelzést adunk az egészségügyi állapotra is és arra, hogy a kitöltő az aktuális élethelyzetből adódó stresszhatásokat a jelenleg alkalmazott szokásaival és megküzdési képességével hogyan tudja menedzselni.

Szóval nem csak azt jelezzük vissza, hogy mennyire stresszes a munkavállaló és hogy emiatt éppen milyen egészségügyi állapotban van, hanem azt is, hogy mitől stresszes.

Ezáltal nem egy, hanem 3 mutatószámunk van az Egyéni Stressz-leltár riportban:

3. ábra (Egyéni Stressz-leltár főbb mutatók)

A csoportos és vállalati eredményeket szintén összesítjük. Itt a szervezeti működés a kollektíva és az elégedettség összesített eredményeit találjuk:

4. ábra (Vállalati Csoportos visszajelzés főbb mutatók)

Hogy konkrétan hogyan jönnek ki ezek a számok és milyen stresszhatásokat értékelünk, ezt a következő cikkben a jövő héten fogjuk publikálni.

 

Amennyiben hamarabb kíváncsi erre, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot! :)

További kellemes napot kívánok!

 

Üdvözlettel:

Faragó István

 

Külső forrás:

OMMF. (2011). Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség .

Forrás:http://www.ommf.gov.hu/:file:///C:/Users/hp/Downloads/120416-kockazatertekeles-tajekoztato.pdf

SLIC. (2012). Committee of Senior Labour Inspectors. Forrás: https://www.av.se/SLIC2012/hungarian.aspx