Vállalati Wellbeing Stratégia tervezés 2022. 01.27 Összefoglaló
A Wellbeing Szövetség 2022. január 27-én tartotta ez évi első eseményét, „Vállalati wellbeing – Stratégiai tervezés” online fórumát.A Wellbeing Szövetség célja a jóllét (wellbeing) beépítése a cégek szervezeti kultúrájába.
Vállalati wellbeing – Stratégiai tervezés online fórum
A Wellbeing Szövetség 2022. január 27-én tartotta ez évi első eseményét, „Vállalati wellbeing – Stratégiai tervezés” online fórumát.A Wellbeing Szövetség célja a jóllét (wellbeing) beépítése a cégek szervezeti kultúrájába, valamint az erre irányuló törekvések összefogása és támogatása.
A Forbes egy 2021-es augusztusi cikke szerint a munka világának jövője a munkavállalók jóllététől függ. Nem csak a jövő, hanem már a jelen meghatározója lehet, hogy a vállalatok foglalkoznak-e alkalmazottaik hogylétével. Tanulmányok tucatjai mutatják, hogy egy gondosan megtervezett és megszervezett munkavállalói jólléti program a munkáltatóknál nagy mértékben csökkenti a hiányzások arányát, és átlagosan 1-6 dollárt tudnak megtakarítani minden elköltött dollár után. Az egészséges munkakörnyezet motiválja az embereket, és hosszabb ideig a vállalatnál tartja őket. Ilyen programok nélkül a munkavállalóknál sokkal nagyobb a kiégés kockázata is, ami a jelen pandémia sújtotta világban szintén egy fokozottan jelentkező tényező, amit jó lenne elkerülni. Amennyiben a munkavállaló jól van, boldogabb, kreatívabb, termelékenyebb, nagyobb a stressz-tűrése, a szervezet iránti elkötelezettsége, ez jó neki is és a munkaadójának is, emellett pedig társadalmi és ügyfélértéket is tud teremteni. De hogyan álljanak neki a vállaltok, hogyan kell ezt jól csinálni? Ebben segített ez az online fórum.
A Wellbeing Szövetség idei első online eseményéna köszöntőt Faragó István, a Wellbeing Szövetség elnöke tartotta, és bemutatta a Wellbeing Szövetség 2022-es programtervét és a működésének 5 pillérét, amelyek a tudományos megalapozottság, a tudásmegosztás, az átfogó jóllét-szemlélet, az integratív közösség, és a gyakorlati segítségnyújtás. A szövetség a vállalatokat, a szolgáltatókat és az egyetemeket, kutatókat összefogva szeretne értéket teremteni, és a jóllét kultúráját minél szélesebb körben meghonosítani.
Fekete Aranka, az IBM Wellbeing specialistája áttekintést adott a hazai IBM site-ok általános wellbeing gyakorlatáról és kiemelte jólléti programjaik 4 fontos elemét. A legtöbbet az első elemről, a szükséglet-meghatározásról beszélt.
1. A szükséglet meghatározása, adatok összegyűjtésea globális, regionális és ország szintű inputokat, kihívásokat is figyelembe veszi, valamint nagyon fontos része a foglalkozás egészségügyi szolgáltatótól az éves, aggregált, (semmiképpen sem az egyes ember adatait névszerint tartalmazó!) adatbázis és az éves pszicho-szociális kockázati felmérő kérdőív. Inputot jelent még az előző év programjainak kihasználtsága és értékelése (NPS mutatók), valamint a magán egészségbiztosító, és mérvadó hazai és nemzetközi egészségügyi szervezetek adatai, és nem utolsó sorban a munkatársi közösségek visszajelzései.
2. Az inputok alapján megszületik a problématérkép.
3. A következő elem a projektterv, a konkrét jólléti programok megtervezése, engedélyeztetése és azok kivitelezése, kinek, mikor, mit kell csinálnia, milyen határidőkkel.
4. A mérés fontosságát szintén kihangsúlyozta a wellbeing specialista, fontos tudni, hányan vettek részt, hogy értékelték az egyes programelemeket, mi az, amit fenn kell tartani, mi az, amin változtatni kell, az output tulajdonképpen az inputja lesz a következő évi tervezésnek.
Az előadó egyik nagyon lényeges üzenete volt, hogy a munkavállalók legyenek bevonva, már a tervezésbe is. Így a programokban is nagyobb lesz a részvételük. A „Kérdés-Felelet” részben is megerősítette a munkavállalók, a munkavállalói csoportok (Parents, Multi Cultural, Green Team, Volunteering, Sport,Women@IBM, Alternativ THINKers, stb.) fontosságát, ezen csoportok az IBM-nél nagyon aktívak, és a munkavállalói vélemények, elvárások, szükségletek tudói is, amiket a vezetőknek érdemes meghallgatni.
A program további részében Faragó István, a Stressz-M alapítója
beszélt a munkahelyi egészségfejlesztés tervezésről, az egészségterv készítésének folyamatáról, melynek 5 lépése nagyban átfedett a Fekete Aranka által elmondottakkal: 1. kiinduló helyzet felmérése, állapotleírás, problémák feltárása; 2 egészségfejlesztési stratégiátalakítunk ki a kapott eredményekalapján; 3 cselekvési terv kidolgozása, programok megvalósítása; 4. az egészségterv folyamatoskülső-belső kommunikációja; 5. folyamatos értékelés, monitorozás és visszacsatolás aprogram során. István minden pontról részletesen elmondta, mit is ért alatta, ami nagy segítség lehetett a hallgatóságnak, akik épp most kezdenék el a jólléti programjaik kialakítását.
Csóti Gábor, a p2m Consulting tanácsadója, és az Investors in People magyarországi képviselője a wellbeing vállalati diagnosztikájáról, a mérésről tartott előadást. Ő is megerősítette, hogy mennyire fontos a szociális, a fizikai és pszichológiai wellbeing, valamint a stratégia, az elkötelezettség, a megvalósítás és a mérés. A Wellbeing Szövetség közreműködésével az általa kifejlesztett „Wellbeing Framework” méri a wellbeing programok személyes hasznosságát, az üzleti eredményekre gyakorolt hatását, használatának következetességét, szervezeti kiterjedését és beágyazottságának mértékét. 3 szinten lehet mérést választani: online önértékelésre, gyors diagnózisra és részletes értékelő auditra van lehetőség, a fent említett dimenziókban.
Várdai László, a Blue Colibri sales managere a wellbeing támogatásáról, kommunikációjáról és nyomonkövetéséről beszélt. Szerinte az edukációnak minden szinten kiemelkedő szerepe van, eszköz, platform kell ehhez a törődő vállalatok korában. A Blue Colibri egy olyan keretrendszert, kommunikációs platformot tud adni, amellyel közelebb lehet kerülni a munkavállalókhoz, még azokhoz a kékgallérosokhoz is, akiknek még emailcímük sincs esetleg, de okostelefonjuk igen. A platform segítségével eseményeket lehet szervezni, jólléti programelemeket megvalósítani, aktivitást mérni, kérdőíveket, kvízeket kitölteni, közösségeket alkotni, és természetesen motiválni folyamatos visszajelzést adni. Mindezt játékosan, gamifikációt használva, annak minden előnyét kihasználva.
Kun Ágota, a BME adjunktusa és Länger Jelena, a Longevity Projekt
alapítója a Wellbeing Szövetség jóllét nagyköveti és jóllét mentor képzéséről adott rövid áttekintést. Előbbi 30, utóbbi 50 órában ad elméleti és gyakorlati tudást. Akit részletesebben érdekel a két képzés valamelyike, február 16-án kaphat részletesebb információkat a március 2-án induló képzésekről, melynek oktatói a Wellbeing Szövetség alapító tagjai: Dr Kun Ágota (BME), Faragó István (Stressz-M), Feuertag Ottó (Europa Design), Länger Jelena (Longevity Project), Solti Előd (Solti and Partners), Sipos Csaba (Grantis Pénzügyi Akadémia), Barathi Tamás (Blue Colibri) és meghívott vállalati szakértők.
Nagyon tartalmas délelőttben lehetett része a résztvevőknek, akik a NPS jegyében 10-esre értékelték az eseményt. Mindenkit bíztatunk, hogy regisztráljon a Wellbeing Szövetség tudásmegosztó oldalán (https://wellsz.bluecolibriapp.com/auth/login), hogy ilyen és ehhez hasonló hasznos tartalmakkal bővüljön tudása a vállalati jóllétről!
Az összefoglalót írta: Szabó Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, a Wellbeing Szövetség egyik alapító tagja
Következő eseményünkre itt tudsz díjmentesen jelentkezni: Wellbeing szakértő képzés bemutató 2022. 02.16 >>