Hogyan bukhatunk el 212 milliót?
A következő történet roppant tanulságos. A jóhiszeműségről szól. Meg az olcsó szolgáltatásról. Amit ma nagyon sok cég, vállalkozás keres, tisztelet az igen kevés kivételnek! Aztán egyszer csak jönnek az adóhatóság emberei, és
A következő történet roppant tanulságos. A jóhiszeműségről szól. Meg az olcsó szolgáltatásról. Amit ma nagyon sok cég, vállalkozás keres, tisztelet az igen kevés kivételnek! Aztán egyszer csak jönnek az adóhatóság emberei, és az olcsó szolgáltatást kereső cégnél rádöbbennek, hogy a jóhiszeműséget összekeverték a gondatlansággal. Megkockáztatom, kicsit a hülyeséggel is. Ennyi bevezető után nézzük meg, hogyan is történt a dolog?
A történetben szereplő, munkaerő-kölcsönzést igénybe vevő céget hívjuk most Ráfázok Kft-nek, a munkaerőt kölcsönző céget pedig Átverlek Kft-nek, mert ez így közel áll a valósághoz. A Ráfázok Kft. annak rendje és módja szerint munkaerő-kölcsönzési szerződést kötött az Átverlek Kft-vel, előtte persze ellenőrizte az Átverlek Kft. regisztrációját a székhelye szerinti munkaügyi kirendeltségnél/központnál, sőt, az első időkben még a kölcsönzött dolgozók munkaszerződéseinek másolatát is bekérte a kölcsönzőtől. Esetleg utánajárt annak is, hogy az Átverlek Kft-nek van-e köztartozása. Ezzel a Ráfázok Kft. illetékes vezetői úgy gondolták, mindent megtettek, amit a Munka törvénykönyve számukra előír, és boldogok voltak, hogy milyen jó áron jutottak a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatáshoz. Az Átverlek Kft-től rendben érkeztek a havi számlák, a Ráfázok Kft. pedig egy idő után különösebb ellenőrzés nélkül át is utalta az összegeket, és a szolgáltatás áfáját visszaigényelte.
Ezt az idillinek is mondható képet egyszer csak egy borzasztó dolog zavarta meg: az adóhatóság a Ráfázok Kft-nél ellenőrzést tartott. A munkaerő-kölcsönzés díjairól kiállított számlákról megállapították, hogy hiteltelenek, és az „általános forgalmi adó levonási jog gyakorlására” nem alkalmasak! Ennek több oka is volt: a jelenléti íveken szereplő és a leszámlázott óraszámok nem egyeztek, az Átverlek Kft-nél a foglalkoztatottak adatai nem egyeztek meg a Ráfázok Kft-nél foglalkoztatott dolgozók adataival, vagy az Átverlek Kft. székhely-áthelyezés miatt éppen nem rendelkezett érvényes regisztrációval a munkaügyi központnál. Ami a legszebb, a kedvencem: az Átverlek Kft-nek nem volt annyi bejelentett dolgozója, amennyi után számlát állított ki a Ráfázok Kft. részére, így adó- és járulékfizetési, levonási és bevallási kötelezettségeinek nem tett eleget. A hiteltelen számlák után az adóhatóság 208 846 ezer Ft adókülönbözetet állapított meg, némi adóbírság és késedelmi pótlék kíséretében, melyet a Ráfázok Kft-nek kellett megfizetnie.
A Ráfázok Kft. persze fellebbezett, és polgári peres eljárásban követelte vissza a fenti összegeket az Átverlek Kft-től. A Ráfázok Kft. álláspontja szerint ők megfelelő munkaerő-kölcsönzési szerződést kötöttek az Átverlek Kft-vel, az adóhatóság által feltárt hiányosságok a szerződéskötést követően álltak be az Átverlek Kft-nél. Szerintük az áfa-levonási jog gyakorlását nem befolyásolhatják olyan körülmények, amelyek a számlakibocsátó felelősségi körébe tartoznak.
Az elsőfokú bíróság szerint azonban a Ráfázok Kft. nem tanúsított kellő körültekintést, elfogadta a másik szerződő fél nyilatkozatát ellenőrzés nélkül.
A Ráfázok Kft. ezek után felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, és kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését. Hangsúlyozták, hogy szerződéskötéskor ellenőrizték az Átverlek Kft. adatait, munkaerő-kölcsönzésre való jogosultságukat, és a hosszabb távú partneri kapcsolat során szerintük nem volt elvárható, hogy rendszeresen bekérjék az adatokat. A Ráfázok Kft. sérelmezte továbbá, hogy a hatóság rajtuk kéri számon a kölcsönbe adó nyilvántartási bejelentéseinek hiányosságát. Az alperes Átverlek Kft. ellenkérelmében a jogerős elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte (számukra persze ez volt a kisebbik rossz).
A Legfelsőbb Bíróság természetesen jóváhagyta az elsőfokú ítéletet, és indoklásában a következőket hangsúlyozta: a vonatkozó jogszabályok értelmében a kölcsönvevő (Ráfázok Kft.) köteles vizsgálni, ellenőrizni a kölcsönzők regisztrációját a területileg illetékes munkaügyi központoknál. Vizsgálniuk kell, hogy a kölcsönző cég a kikölcsönzött dolgozókkal köt-e munkaszerződést, őket bejelenti-e az adóhatóság felé. Azt is meg kell vizsgálniuk, hogy a kölcsönző cég rendelkezik-e a szerződés teljesítéséhez szükséges állományi létszámmal. Mindezeket a Ráfázok Kft. nem a kellő gondossággal tette meg, így a hiteltelen számlák után nem igényelhette vissza az általános forgalmi adót, és „elbukta” a címben szereplő 212 milliót…
Mit kellett volna tennie a Ráfázok Kft-nek? Folyamatosan, akár hónapról hónapra figyelni, hogy az Átverlek Kft. rendelkezik-e regisztrációval a székhelye szerinti munkaügyi központnál. Erre a legjobb módszer előfizetni egy olyan szolgáltatásra, mely jelzi, hogy a kijelölt cégek (ügyfelek, beszállítók, versenytársak) adataiban mikor milyen változás következik be (több szolgáltatónál is előfizethető ez a szolgáltatás). Minden egyes kölcsönzött dolgozó munkaszerződéséből kérni egy másolatot, valamint ellenőrizni bejelentését az adóhatóság felé. Az APEH áfa-alanyok lekérdezése web-oldalán pedig ellenőrizhető a havi átlagos statisztikai létszám, azaz rendelkezik-e a szolgáltató akkora létszámmal, amekkoráról számlát állít ki!
Fenti jogeset az Adó című adó- és pénzügyi szaklap 2010. 12-13. számának 133-134. oldalán olvasható, a vonatkozó törvények, szabályozások felsorolásával együtt.
A tanulságok levonását Önre bízom. Mindenesetre, ha az Ön cége, vállalkozása is igénybe vesz most éppen munkaerő-kölcsönzési szolgáltatást, tegyen meg néhány ellenőrző lépést az áfa érdekében!