Tenderek, közbeszerzések
Az utóbbi hónapokban több tenderen, közbeszerzési pályázaton képviselve cégcsoportunkat, feltűnt néhány olyan negatívum, melyeket érdemesnek tartok megemlíteni itt a blogban is. Biztos vagyok benne, hogy nemcsak mi, HR szolgáltatók s
Az utóbbi hónapokban több tenderen, közbeszerzési pályázaton képviselve cégcsoportunkat, feltűnt néhány olyan negatívum, melyeket érdemesnek tartok megemlíteni itt a blogban is. Biztos vagyok benne, hogy nemcsak mi, HR szolgáltatók szembesülünk hasonló esetekkel, hanem más szolgáltatók és gyártó cégek is.
Sokan sok helyütt hangoztatták a közelmúltban, hogy a közbeszerzési törvény maga a korrupció melegágya. Most egy másik szemszögből azt szeretném megmutatni, hogy mit érhetnek el a végletekig lenyomott árakkal a tenderek, közbeszerzések kiírói. A legtöbb esetben magával a kiírással is vannak gondok, bár a nagyvállalatok beszerzői egyre inkább otthon vannak a HR szolgáltatások versenyeztetésében. Ezzel szemben egy munkaerő-kölcsönzési közbeszerzés kiírásában a kiíró intézmény rákérdez a bevonandó „alvállalkozókra” (sic!), holott a Munka törvénykönyve egyértelműen kijelenti, hogy munkaerő-kölcsönzésbe nem lehet alvállalkozót bevonni. Néhány érdekesség a pályázók oldaláról: egy győri közbeszerzés során (itt is munkaerő-kölcsönzésről van szó) egy szolgáltató a többinél legalább 30 százalékkal magasabb, azonos árat adott be egymástól teljesen eltérő pozíciókra. A személyes tárgyalás során aztán a korábbi magas árat úgy módosították, hogy a munkavállaló bruttó bére plusz járulékok összegét adták meg végső árként, azaz nulla forint árréssel kalkuláltak. Ez ugye, azt jelenti, hogy a bevételeik után fizetendő iparűzési adót és innovációs hozzájárulást már ráfizetésként könyvelhetik el, sőt, az ezen a projekten dolgozó alkalmazottak fizetését is ők finanszírozzák. Hogy lehet ezt kigazdálkodni? Hát, igazából sehogy, főleg ha minimálbéren alkalmazzák a bérelt munkaerőt, mert akkor a béren sem tudnak spórolni… Persze, tekinthetik marketing-költségnek is ezt a „befektetést”, mert piacot szereztek vele, de ugyanez a cég másfél évvel később egy budapesti közbeszerzés alkalmával megint csak ezt a stratégiát követte. Ugye, rájött már a Kedves Olvasó, hogy off-shore cégről van szó!? Hogy aztán az áfát és a közterheket befizette-e a cég, ennek nem tudtam utánajárni, ez nem is feladatom. Az egyik tavalyi HVG mindenesetre hírt adott egy olyan, HR szakterületen működő cégcsoportról, melynek tagjai összességében 20 milliárd forint köztartozást halmoztak fel. Nem, nem tévesztettem el a nagyságrendet, milliárdról van szó, nem millióról! Tehát látható, hogy egyeseknek mekkora „üzlet” ez! Egy másik érdekesség a már említett budapesti közbeszerzésről: az egyik pályázó elsőre úgy nyilatkozott, hogy adatbázisában 7 500 fő regisztrált. Eltelt három hét, és a végső ajánlat megadásakor ez a létszám hirtelen 27 500 főre duzzadt. A szakmánkban otthon lévők tudják, hogy ehhez inkább tíz, mint öt év komoly munkára van szükség. Érdekesség, hogy ezen a közbeszerzésen az adatbázis nagysága két másik pályázónál pedig hirtelen lecsökkent: az egyiknél 38 574-ről 9 550 főre, a másiknál 15 000-ről 400 főre. Az ötből két pályázó nem változtatott a létszámon – ők már elsőre is megértették a kérdést, és valós választ adtak. Ugye, egyértelmű, hogy a nyertes nem az utóbbi két cég közül került ki… Hová vezet az, ha az árakat túlzottan lenyomják a pályázatokkal? Gondolkodjunk csak kicsit: mi a helyzet, ha nulla forint árréssel nyer valaki egy pályázatot?! A nyertesnek mindenképpen ki kell fizetnie a dolgozók bérét, a bérek járulékait, az áfát. (Az off-shore cégek persze két-háromévente bedönthetőek, és lehet helyettük másikat alapítani, de most maradjunk annál, hogy kifizetik, amit kell.) Fizetni kell az iparűzési adót, innovációs járulékot, szakképzési hozzájárulást, létszámtól függően rehabilitációs hozzájárulást. Maradjunk csak ennyinél! Ebben az esetben részben a nyertes pályázó finanszírozza a kiíró termelését, működését. Ez nem a bankok feladata lenne? De miből fog a nyertes pályázó irodahelyiséget bérelni, a belső munkatársainak bért fizetni, rezsiköltségeket fizetni, munkatársainak a képzését fizetni, miből fog szolgáltatást fejleszteni? Mekkora nyeresége lesz így? Elméletileg minden vállalkozás alapvető célja a nyereség termelése… Mennyire lehet hosszú életű egy ilyen vállalkozás? Ki fog szolgáltatni a pályázat kiírójának három év múlva? …és milyen színvonalon??