Mi a coach: „sportoló”, vagy „művész”? És ki az, aki sikeres?
Olvasom Barabási Albert-László
könyvét (A KÉPLET A siker egyetemes törvényei) és elgondolkodom: vajon
ki a sikeres coach? És egyáltalán: jelen esetben mi a siker, és mitől függ a
sikeresség?
Különösen aktuális ez a kérd
Olvasom Barabási Albert-László könyvét (A KÉPLET A siker egyetemes törvényei) és elgondolkodom: vajon ki a sikeres coach? És egyáltalán: jelen esetben mi a siker, és mitől függ a sikeresség?
Különösen aktuális ez a kérdés, ha azt is mérlegeljük, hogy a coachok mindössze 3-5%-a él meg a coachingból. Sikeresnek tekinthető vajon a „maradék” 95%? És ha a válasz nem, hogyan lehetnének ők is sikeresek?
A siker jelentése mindenhol más
A siker területenkénti eltérő megítélésére Barabási elöljáróban két szélsőséges példát hoz –annak függvényében, hogy mennyire mérhető egzakt módon a teljesítmény- a sportot és a művészetet. Például, ki ne ismerné és ismerné el a kiváló svájci teniszező Federer teljesítményét, miután többször is nyert rangos teniszversenyeken. Az ellenpélda viszont elég meghökkentő: számos olyan művészeti alkotás létezik, amelyiknek értékét szinte kizárólag csak a szakértők és a kiállítóhelyek rangja határozza meg. Gondolta-e volna bárki, hogy 2 millió dollárt érhet egy egyszerű –aláírt- piszoár…?
Még mielőtt visszatérnék a korábban feltett kérdésre ízlelgessük egy kicsit a „sikeres” jelzővel ellátott különböző szakmák hangulatát.
Kinek, mi jut eszébe következő kifejezések olvastán?
Sikeres sportoló: egyértelmű a kép - másodpercek, méterek, pontok, díjak, stb.
Sikeres ügyvéd („sztárügyvéd”): itt már bonyolultabb a helyzet – nem feltétlenül a megnyert ügyek tucatjai ötlenek fel bennünk, hanem inkább a luxus-életvitel számtalan szimbóluma: autók, villák, vitorlások és persze a csillagászati óradíjak…
És mi a helyzet a sikeres sebésszel? Itt eszünkbe juthat valamilyen személyhez kötődő speciális műtéti eljárás, a hálás betegek százai és persze ismét az anyagi javak bősége…
Könnyebb a helyzet a sikeres vállalkozó esetében: itt egyértelműen pénzügyi mutatók befolyásolják a sikeresség értékelését. (például árbevétel, eredmény, cégnagyság, növekedés, stb.)
Ahogy már korábban szó esett róla, sikamlós terület a művészeti sikeresség megítélése: itt nagyon-nagyon nehezen becsülhető meg például egy-egy festmény, vagy szobor értéke, amelyből adódik a művész sikeressége. Persze, ez nem egy esetben már csak a művész halála után következik be. Bár az utókor lehet hálás, a festő ettől még könnyen éhen halhat. És hát ezen a területen előfordulnak meglehetősen különös esetek… Például Leonardo da Vinci festménye (Mona Lisa), akkor vált igazán híressé és a közönség számára értékessé miután ellopták. Az különösen pikáns, hogy annak idején többen nézték meg a múzeumban a kép hűlt helyét, mint magát a festményt, akkor, amikor az még megvolt…
És a coach?
És akkor ezek után ismét itt a kérdés: ki hová helyezné a coachot ezen a skálán, ki a sikeres coach? (Itt szándékosan nem a coaching folyamat sikerességével foglakozok. Lásd: ROI és társai. Még az is előfordulhat, hogy a coach „sikeres”, de folyamat eredményessége megkérdőjelezhető, vagy fordítva.)
Az előző kérdésekben az is benne van: mennyire mérhető, milyen módon minősíthető a coach munkája, hogyan értékelhető a coach teljesítménye? És ki értékeli?
Mi/ki minősíti sikeresnek a coachot?
Vajon az a sikeres coach, akinek több száz-ezer ügyfele van/volt? Aki folyamatosan kedvező visszajelzéseket kap a kliensektől? Vagy, akinél elfogadják a 300 ezres óradíjat (állítólag van ilyen!), és több-tízmilliós jövedelmet és eredményt kasszíroz évente? Vagy talán az a sikeres coach, akit sokan ismernek, jelentős kapcsolati tőkével rendelkezik, gyakran szerepel a médiákban? Sokfajta tréninget tart? Mennyit számít a sikeresség megítélésénél a szakmai tudás, a tapasztalat, a hitelesség, az etikus magatartás, a presztizs, a referenciák száma és minősége? A társadalmi felelősségvállalás? Mennyit nyomnak a latban a különböző szakmai minősítési fokozatok? Számít-e a sikeresség értékelésénél az, ha valaki ráül valamilyen divathullámra, vagy valamilyen újdonsággal jelenik meg a coaching- piacon (innováció)?
Sok-sok kérdés és nincs rájuk egyértelmű válasz! Mindenestre levonható az a következtetés, hogy a coach sikeressége több dimenziós tényező. Az kétségtelen, hogy a coach nem sportoló. (Még ha eredet szempontjából, van is kapcsolata a sporttal.) Akkor talán a coach művész? Sokan úgy gondolják, hogy igen, vagyis hogy coaching időnként hasonlítható egy alkotófolyamathoz. Ha ez így van, akkor viszont –ahogy már korábban láttuk- meglehetősen nehéz a sikeresség mérőszámainak megtalálása.
Ami biztos, egy-egy coach sikerességének megítélésénél sokat számít, az ismertség és az ismerősök, a korábbi ügyfelek ajánlása az un. szájpropaganda és a bizalom. (Némileg egyszerűsítve, a coaching olyan speciális „termék-szolgáltatás”, ahol a coach a „személyiségét” adja el és az ügyfél a folyamat elején még nem tudja pontosan mi lesz a végeredmény, vagyis pontosan mit is fog kapni a pénzéért.)
Ezek megállapítások, egybecsengenek a Barabási Albert-László kutatásainak eredményeivel: „A siker nem rajtad, hanem rajtunk múlik.” Tehát valaki lehet alaposan felkészült és nagyon jó coach, ha ezt mások (pl. közönség, ügyfelek) nem ismerik és/vagy nem ismerik el, akkor az illető nem lehet sikeres. (Azzal, hogy ki-ki magát mennyire tartja sikeresnek, jelen esetben nem foglalkozok. Így például előfordulhat, hogy ha valakinek végre fizetős ügyfelei lesznek, azt igen nagy sikernek éli meg. Miközben ez más nézőpontból közelítve ez nem jelent igazi sikert.)
Kíváncsiságból megnézetem néhány coachszervezet nyilvános adatbázisokból hozzáférhető 2017-es gazdasági adatait. (Neveket azért nem írok, mert a cégek –a coachingon kívül- általában más tevékenységet is végeznek és alvállalkozókat is foglalkoztatnak. Az is lehetséges, hogy a coach-szolgáltatást több szervezetben végzik. Így önmagában véve csak a számokat nézve téves következtetések levonására lennének alkalmasak.) Ennek figyelembevételével, az adatok így is érdekes képet mutatnak. Vannak olyan szervezetek, amelyek a nagy hírek-nevük ellenére, viszonylag szerény (10 mFt alatti, illetve körüli) éves árbevételt realizáltak. Sőt több is akadt, amelyik a 2017-es évet veszteséggel zárta. Van viszont olyan szervezet is, amelyiknél az árbevétel meghaladja a 100 mFt-ot, az árbevétel-arányos eredmény mintegy 25%, az éves árbevétel-növekedés (2017/2016) meghaladja az 50%-ot! Na, ezekre a számokra aztán bármelyik gazdasági elemző elégedetten csettinteni! Igen, ez az igazi siker! (Persze, a személyekre lebontott éves árbevétel, még ebben az esetben sem éri el egy-egy a magyar első osztályban szereplő focista jövedelmét…)
Az viszont továbbra is kérdés, önmagában a vonzó gazdasági adatok hiánya azonos-e a sikertelenséggel? Én úgy gondolom, hogy nem, mivel lehetséges olyan üzletpolitika, üzleti filozófia, amelyik más prioritásokat tűz ki maga elé. (Mérsékeltebb árak, sokak számra elérhető coaching, stb.)
A pénzügyi adatok mellett a siker egy másik lehetséges megközelítési módja az, hogy a coach „milyen hatást kelt”. Ehhez köthető –ahogy már korábban érintettem- például az „ismertség” mértéke. Ez a mutató nehezen mérhető, mivel több dimenziót is magában foglalhat. Idetartozhat, például a konferenciákon, workshopokon, a közösségi médiákban való megjelenés, a kapcsolati tőke nagysága, vagy akár az, hogy egy-egy névre milyen találati arányt ad a Google.
Azt a kérdést, hogy „ki a sikeres coach?”, feltettem néhány coachinghoz köthető fb-oldalon is.
Ízelítőül néhány vélemény:
„Szubjektív vélemény szerintem a siker. Biztosan van saját szakmai, ügyfél oldali eredményesség és anyagi oldala is”
„Erre én is igen kíváncsi vagyok. Nap, mint nap felteszem ezt a kérdést.”
„Mindenkinek szerintem magának kell definiálni ezt a szót, hogy siker. En sikeres coachnak tartom magam, mert azt, amit en szeretnek elérni, sikerül megvalósítanom.”
„Szerintem akkor, ha akik nála jártak, ajánlják.”
„…én a hivatkozások számában merném a sikert. Vagy a posztok megosztásának számában.”
„Szerintem az is számít, amit a coach megél, maga is fejlődik és ahogy napról napra jobban tudja kísérni az ügyfelét, az siker.”
„Egy coach akkor sikeres, ha visszahívják.”
„Ez nagyon szubjektív kérdés. Árbevétel? Kapcsolatrendszer? Ajánlások száma? Kitartás? Alkalmazkodó képesség? Önbecsülés-önbizalom? Van, aki maximalista, soha nem elégedett, van akiben túlteng az önbizalom és hajlamos önmaga túlértékelésére.”
„Szerintem a siker objektív kategóriái csak időszakosak lehetnek. Sőt; különböző társadalmi keretek között és különböző társadalmi szinteken akár ugyanazon szakaszban is eltérhetnek egymástól…. Számomra a coaching... inkább művészet. Életművészet, ahol a tudásra nagy szükség van, de azért közben jóval többről van szó.”
„Nekem a kérdés nagyon hasonlít ahhoz, hogyan pontozzon egy tanár irodalom dolgozatot objektíven. A mateknál egyértelmű az eredmény és a jegy, de vannak tantárgyak, ahol nem.”
Összefoglalva
Minden coachnak, aki sikeres szeretne lenni fontos üzenet Barabási Albert-László következtetése: „A teljesítmény nem mindig elég a sikerhez”, valamint „A siker nem rajtad, hanem rajtunk múlik.”
A coachokra is igaz: „A teljesítmény vonzza a sikert. De ha a teljesítmény nem mérhető, a sikert a hálózatok határozzák meg.” Tehát mutasd meg magadat, szövögesd a kapcsolati hálódat!
„A képletből összességében azt lehet leszűrni, hogy a kitöréshez „csak” az első igazi sikernek kell beütnie, ugyanis a folyamat ezután már önmagát gerjeszti, a siker sikert vonz. …Barabási szerint ebben többek közt szerepe lehet a tehetségnek, a teljesítménynek, a hozzáértésnek, a kitartásnak, a kapcsolatoknak és – nem utolsó sorban – a véletlennek is. A törvények azonban segíthetnek abban, hogy ha ránk talál egy ilyen szerencsés véletlen, akkor tudjunk élni a lehetőséggel.”
Tehát, fontos a kitartás, hiszen a siker bármikor megtalálhat!
Ha van véleményed, írj! Sok sikert!