Mi köze a bibliai eredetű Máté-effektusnak az új családpolitikai elképzelésekhez?
A lakosság körében élénk érdeklődést váltott ki a legalább három (3.) gyerekes nők esetleges szja-mentessége. A hatások mérlegelése során a népesedési és a közvetlen pénzügyi szempontok mellett, számolni kell egy bibliai eredetű, de a modern hálózatelmélettel is alátámasztott következménnyel is.
Talán az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó felvetés, amelyik a Miniszterelnök sajtótájékoztatóján elhangzott: a 3. gyereket vállaló nők adómentessége. Olvasgatom a közvetlen gazdasági hatásokkal kapcsolatos cikkeket, elemzéseket, amelyek közül az egyik legszemléletesebb és legrészletesebb az, amit a Portfolió készített:
Gondolkodom, vajon mire emlékeztet ez a táblázat, amelyikből látható, hogy annál több megtakarítása (többletjövedelme) lehet valakinek, minél magasabb a havi bére? Hoppá, megvan! Ez a bibliai Máté-effektusra hajazó hatás: „Mert annak, akinek van, még adnak, hogy bőven legyen neki; akinek meg nincs, attól, még amije van is, elveszik” (Mt 25.29). Vagy a jelen helyzetre pontosabban alkalmazva: „Akinek több van, annak több adatik.”
A társadalomtudományokban egyébként a Máté-effektus -kiterjesztett értelemben- gyakran használt metafora. Az élet különböző területeiről számtalan példa hozható működésének illusztrálására. Híres tudósok, művészek jóval több elismerést kapnak, mint más kollégáik. (Gondoljunk csak egy-egy Nobel-, vagy Oscar-díj továbbgyűrűződő hatására.) Vagy milyen gyakran látjuk ugyanazokat a szakembereket nyilatkozni egy-egy témában. Ha kábítószer, akkor Zacher Gábor… És biztosan mindenki tud sorolni rendszeresen megjelenő médiasztárokat-vendégeket. Miközben vannak más hozzáértő szakemberek, neves művészek is, csak ők kevésbé ismertek és "láthatóak"…
A Máté-effektusnak konkrét pénzügyi hatása lehet: a statisztikák szerint például az anyagi források bővebben áramlanak a felkapott tudósokhoz. (támogatások, ösztöndíjak, jobban fizetett állások, stb.)
Hasonló tendenciák az üzleti világban is érvényesülnek. Az ismertebb vállalkozók, vállalkozások előnybe kerülhetnek más –egyebekben hasonló adottságú- cégekkel szemben. (l. marketing) A sikeres innovációk, újabb innovációkat generálnak.
Az „Akinek több van, annak több adatik.”-hatás tükröződik a világ vagyonának igencsak aránytalan megoszlásában: a leggazdagabb 1 százalék kezében van a világ vagyonának 82 százaléka.
A Máté-hatás más árnyoldalairól sem szabad elfeledkezni: például az oktatási kutatások kimutatták, hogy míg az iskola a jobban tanulók teljesítményét jelentősen növeli, addig a hátrányos helyzetűek teljesítménye nem javul ilyen arányban. (Az évek során nyílik az olló: például kis különbség az olvasási képességben, nagy tudásbeli eltérésekhez vezethet.)
A tapasztalatok szerint azonban, az előnyök és a hátrányok összegződése nem korlátlan. A társadalomban - többnyire szerencsére - megjelennek ezeket a hatásokat kiegyenlítő mechanizmusok is. (Pl.: nemcsak a Harvardon végzett tudósok kapnak Nobel-díjat.)
Tehát, korlátokkal, de alapvetően igaz a neves hálózatkutató Barabási Albert László –a Máté-effektusra rímelő - megállapítása miszerint „a siker, sikert szül”. Persze, igaz lehet ennek az állításnak a negatív változata is…
Visszatérve az adómentességre: egy ilyen nagymértékű „támogatás” fokozottan és tartósan preferálná a kedvező jövedelmi helyzetben levő hölgyek gyerekeit, és relatív hátrányt jelenthet az alacsonyabb keresetű nők csemetéinek. Ennek a folyamatosan növekvő különbségnek akár egész életre szóló következményei lehetnek.
Csuport László
coach, stresszkezelési facilitátor
