Ne kérd meg a partnered kezét a 3-as metrón… Döntéseink, választásaink titkos háttere
Szinte hihetetlen: naponta mintegy 10.000 döntést hozunk. Szerencsére ebből csak kb. 100 tudatos, a többit spontán módon, automatikusan, különösebb erőfeszítés nélkül hozzuk. A tudatos döntéseinknél is – gyakran rejtett módon- be
Szinte hihetetlen: naponta mintegy 10.000 döntést hozunk. Szerencsére ebből csak kb. 100 tudatos, a többit spontán módon, automatikusan, különösebb erőfeszítés nélkül hozzuk. A tudatos döntéseinknél is – gyakran rejtett módon- befolyásolnak bennünket korábbi tapasztalataink, megérzéseink, intuícióink. Többnyire így dől el például, hogy mit veszünk fel reggel, hová megyünk hétvégén vacsorázni, kirándulni, milyen gépkocsit vásárolunk, vagy éppen melyik állást választjuk. És persze legtöbben a zsigereikre, megérzéseikre hallgatva választanak partnert, párt maguknak. (Ez alól egy kivételt ismerek: egyik informatikus és coach kolléganőm volt az, aki Excel-táblázatban összefoglalt paraméterek alapján talált párt magának a neten… Még mielőtt bárki ítéletet mondana, elárulom, a dolog működik - amit az eddig megszületett 3 gyerek ékesen bizonyít…)
A tapasztalatok és a viselkedéstudomány megállapításai szerint erős a hitünk abban, hogy képesek vagyunk érzelmektől mentesen, úgymond hideg fejjel dönteni. A valóságban azonban ez egyáltalán nincs így: döntéseinket jelentősen befolyásolják érzelmeink, hangulatunk, korábbi tapasztalataink, de még a napszak is, amikor a döntést hozzuk. Ha valaki idáig eljutva az olvasásban, azt gondolja ő a kivétel (korábban én is ezt gondoltam magamról), akkor téved: éppen ez az egyik legfontosabb un. döntési torzítás, hogy nem, vagy csak nehezen ismerjük fel, ismerjük el választásainkat, döntéseinket erősen befolyásoló tényezőket.
Ízelítőül néhány döntési hiba és jó tanács a komoly, kockázatos döntésekhez:
1. Ne dönts „éhesen”
Agyunk nem élesen elszeparált részekből tevődik össze: ha éhesek, szomjasak vagyunk, vagy erős nemi vágy hajt bennünket, ez befolyásolja a döntéseket hozó agyterületek működését is. Ne feledjük: ezekben a helyzetekben hajlamosak vagyunk kockázatosabb döntéseket hozni. Tehát, például korgó gyomorral ne menjünk komoly döntéseket hozó megbeszélésekre, vagy vásárolni…
2. Ha teheted, dönts délelőtt
Szervezetünkben a szerotonin szint reggel a legmagasabb, amelyik segíthet higgadtabban mérlegelni a lehetőségeket és felvállalni a kockázatosabb döntéseket. Délutánra már könnyen kerülhetünk olyan állapotba, hogy egyáltalán nincs kedvünk meghatározó döntéseket hozni. Persze egy kis bóbiskolás, pihenés, séta segíthet, hogy ismét döntésképes állapotba kerüljünk.
3. Ha hétnél több választási lehetőséged van, csökkentsd az alternatívák számát
A varázslatos hetes szám (+,- 2) itt is megjelenik. Az emberi gondolkodás nem tud megbirkózni többoldalú, komplex döntést igénylő kérdésekkel. Ezért –ha van rá lehetőség- csökkentsük, szűrjük az alternatívák számát. (Pl. Excel tábla) Legyünk azonban óvatosak, kerüljük a túlzott egyszerűsítést. (Ilyen komplex döntés lehet, pl. melyik állást válasszuk, vagy folytassuk-e karrierünket Magyarország helyett külföldön)
4. Válts nézőpontot
Ha már nagyon beleszerettünk az egyik alternatívába, akkor távolítsuk el magunktól a témát. (Ebben egy mindfulness gyakorlat segíthet.) Képzeljük el, hogy az általunk preferált döntés rosszul sül el. Keressünk érveket miként dönthettünk volna másképp. Lehetséges, hogy ebből az új nézőpontból más végeredményre jutunk.
5. Vedd figyelembe, hogy a múltból nem feltétlenül következik a jövő
Azt hisszük, hogy a véleményünk a korábbi időszak objektív, racionális tapasztalataira épül. A valóság ezzel szemben, hogy nagyon elfogultak vagyunk bizonyos –számunkra kedves- alternatívák iránt és az ettől eltérítő információkat hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni. (pl. gépkocsi vásárlás, állásajánlat elfogadása)
Gondolatban ugyancsak könnyen extrapolálunk: a múlt tendenciáit – legtöbbször megalapozatlanul- előrevetítjük a jövőbe. Igaz ez a valószínűségekre is: ha a dobókockával eddig, mindig egyest dobtunk, akkor úgy gondoljuk, a következő most már biztos más lesz, de nem…
6. A látszólagos összefüggések, mintázatok megtéveszthetnek - vizsgáld meg ezeket alaposan
Agyunk kétségbeesetten igyekszik, hogy a véletlenszerű folyamatokban valamilyen szabályszerűséget, kapaszkodót találjon. Pl. a képen látható sorozat, lehetséges, hogy csak látszat. Ugyancsak igaz ez a „Göncöl-szekérre” és a sziklán mutatkozó „arc”-ra. Tehát, indokolatlanul látunk bele „értelmet” véletlen dolgokba. Ezért, például, ha „felfedezünk” valamilyen titkos szabályszerűséget a részvények árfolyamának alakulásában, akkor csak óvatosan fordítsuk erre az összes megtakarításunkat…
7. Gondold meg kétszer, mennyire hihetsz a fényesre polírozott sikertörténeteknek
A történeteknek igen erős hatása van gondolkodásunkra. Ha valamilyen igazi sikertörténetet hallunk (pl. Bill Gates), akkor hajlamosak vagyunk általánosítani, helyzetünkre adaptálni és elfeledkezni, arról a 100 másik vállalkozóról, akik bizony belebuktak a vállalkozásukba.
8. Attól, hogy egy elképzelést sokan támogatnak, még nem biztos, hogy az helyes
Az ember alapvetően közösségi „állat”, így nehezen mondunk ellent, vállalunk fel konfliktusokat, önkéntelenül hasonulunk a közösségekhez (stabilitás, együttműködés, konformitás) és könnyen engedünk a csoportnyomásnak. Persze, jó, ha tudjuk, hiába tetszik mindenkinek a döntés, (pl. egy Best case változat a jövő évi üzleti tervnél) az még nem jelenti feltétlenül, azt hogy jó. Becsüljük meg a kritikus gondolkodókat.
9. Ha stresszes helyzetben vagy, ne dönts azonnal
Számtalan tudományos kísérlet igazolja, hogy kimerült állapotban, stresszes helyzetekben eltérően működünk és igencsak másképp döntünk, mint nyugodt körülmények között. (Például egy szél által mozgatott függőhídon sokkal vonzóbbnak látjuk a szembejövő másneműt, mint egy irodában...) Tehát, ha van rá lehetőségünk kerüljünk ki a stresszes szituációból, lazítsunk, és odázzuk el későbbre a döntést.
És még egy jó tanács így Karácsony előtt: ha valakinek több ajándékot szeretnél adni, akkor döntesz jól, ha az egyes ajándékokat külön-külön csomagolod be. Így sokkal boldogabb lesz, mintha egyben kapná meg az összest…
Ha többet szeretnél megtudni viselkedésünk rejtett összetevőiről, akkor most hozhatsz egy döntést: jelentkezel a januárban induló JDT- Jó Döntés Tréningünkre.
Csuport László
viselkedés közgazdász, coach
www.inspiralocoaching.com