Tényleg ma van az év legdepressziósabb napja? - Álhírek helyett beszéljünk a valóságról

Sok évvel ezelőtt a magát Cardiff egyetemi kutatónak mondó Cliff Arnall közzétette, hogy kutatásai alapján január 3. hétfője a hét legdepressziósabb napja. Valóban igaz ez?

Nem, nem ma van az év legdepressziósabb napja. Nincs ilyen nap, Cliff Arnall pedig nem is az egyetem kutatója, ilyen kutatás soha nem létezett. Arnall saját gondolatai és véleménye alapján tett egy olyan, jól hangzó kijelentést, ami felkapott álhírré vált és sajnos eltereli a figyelmet a valódi depresszióról, a mentális betegségekről és a segítségkérés fontosságáról. Ezért mi most ezekre a kérdésekre fókuszálunk.

Könnyen mondjuk ki, hogy depressziósak vagyunk és könnyen is sütjük rá ezt a jelzőt a másik emberre.

A szomorúság egy érzelem, teljesen normális, hogy megjelenik bizonyos élethelyzetekben, például gyász vagy szakítás esetén. A depresszió esetében viszont meg is jelennek bizonyos kognitív, viselkedéses, emocionális, szomatikus és szociális tünetek. A Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (rövidítve DSM – pszichológusok körében a mentális betegségek egyik hivatalos kategorizálására és diagnosztizálására létrehozott kézikönyv) a depresszió három nagy kategóriáját különbözteti meg.

Diszruptív hangulatszabályozási zavar esetén legalább heti 3-szor hangulati kitörései vannak az embernek, ám csak abban az esetben nevezhető klinikai szintűnek, ha ez a tünet legalább már egy éve fennáll.

Disztímia, azaz tartósan fennálló depresszív zavar esetén megjelenhet rossz étvágy vagy túlzott evés, alvászavar, fáradtság és energiacsökkenés, alacsony önértékelés, koncentrációs nehézség és döntésképtelenség, illetve reménytelenség is. Abban esetben éri el valaki a klinikai szintet, ha ezen tünetek közül legalább 2 a napok legnagyobb részében legalább 2 éve fennállnak.

A major depresszió a legismertebb és leggyakoribb formája depressziónak. Erős tünetei a szomorkás, levert hangulat, az érdeklődés és öröm elvesztése, a testsúlycsökkenés vagy gyarapodás, az alvászavar, az ismétlődő, rendíthetetlen, vagy nem szándékos mozgások és viselkedések, vagy éppen a mozgás és viselkedés gátoltsága, a fáradtság, az értéktelenség érzése és bűntudat, a csökkent gondolkodási és koncentrációs készség vagy döntésképtelenség, illetve a halállal kapcsolatos visszatérő gondolatok. Hivatalosan ezen tünetek közül legalább 5-nek fenn kell állnia legalább 2 héten keresztül folyamatosan ahhoz, hogy valakiről azt lehesen mondani, depressziós.

Látható tehát, hogy a depresszió egy igen összetett mentális betegség. Azzal, ha minden szomorú emberre rásütjük a depressziós jelző, azzal egyrészt stigmatizáljuk őt, másrész elcsépeljük az amúgy nagyon is komoly betegséget.

A depresszió ugyanis gyakran együttjár túlzott szerhasználattal és öngyilkossággal is.

Ha úgy érzed, már hosszú idő óta nyomott a hangulatod, folyton negatív gondolataid vannak magadról és a világról, elvesztetted az érdeklődésed és nem találsz örömet az életben, kérj segítséget egy pszichológustól, pszichiátertől.

A Vista számára fontosak a jól megalapozott információk és adatok, szakembereink törekszenek a hitelességre és a megbízható tudás átadására. Kérlek, te is tegyél az álhírek terjedése ellen, mindig olvass több forrásból és bizonyosodj is meg azok hitelességéről.