A papír, mint az agy izzítója

Emlékszel még az elsős füzetedre, amibe nagy betűkkel írogattál? Vagy az emlékkönyvedre? Nem véletlen, hogy ez az élmény mély nyomot hagyott – a kézírás ugyanis nemcsak tanulási eszköz, hanem egyfajta testemlékezet is. Az agyunk pontosan tudja, miért szeretne visszatérni ehhez az ősi, de hatékony módszerhez.
Emlékszel még az elsős füzetedre, amibe nagy betűkkel írogattál? Vagy az emlékkönyvedre? Nem véletlen, hogy ez az élmény mély nyomot hagyott – a kézírás ugyanis nemcsak tanulási eszköz, hanem egyfajta testemlékezet is. Az agyunk pontosan tudja, miért szeretne visszatérni ehhez az ősi, de hatékony módszerhez.
Ahogy egyre több jegyzetet írunk gépen vagy telefonon, sokszor már ritkán ragadunk tollat és papírt. Pedig egyáltalán nem mindegy, hogyan írunk!
A kutatások szerint az agyunk máshogy dolgozik, ha kézzel írunk, mint amikor csak pötyögünk a billentyűzeten. Több izgalmas vizsgálat is azt mutatja, hogy a kézírás nemcsak nosztalgikus szokás, hanem nagymértékben hozzájárulhat a tanuláshoz és a jobb emlékezéshez.
Nézzük, mit találtak a kutatók
Van der Weel és Van der Meer 2024-es kutatásában 36 egyetemista agyi aktivitását mérte EEG segítségével: a diákok a kísérlet egyik felében tollal írták le a táblán látott szavakat, a másik felében pedig billentyűzeten pötyögtek. Az EEG eredménye szerint a kézírás során az agyi kapcsolatok sokkal összetettebb mintázatot mutattak. A neuronhálózatok különösen a parietális és centrális régiók között villantak fel – ez a minta kulcsszerepet játszik a memória kialakulásában és az új információk elsajátításában, vagyis a tanulásban.
A kézírás során kapott vizuális és mozgásos (proprioceptív) információk a billentyűzeten való írásnál jelentősen nagyobb hatásfokkal segítik a tanulást.
Egy másik tanulmány (Mangen és munkatársai, 2015) a szavak felidézését vizsgálta, háromféle írásmódon keresztül. A hagyományos laptop-billentyűzeten és a tableten való gépeléssel összehasonlítva a kézírással rögzített szavak nagyobb százalékát tudták felidézni a résztvevők.
Ez arra utal, hogy a kézírásnak lehetnek olyan kognitív előnyei a felidézés szempontjából, amelyek nem érvényesülnek teljes mértékben gépelés esetén.
Az agyunk még mindig a kézírás nyelvén ért a legjobban
Bár a digitális eszközök kétségtelenül kényelmesek, úgy tűnik, agyunk még mindig a kézírás nyelvén ért a legjobban. Ha legközelebb tanulni vagy emlékezni szeretnél valamire, érdemes lehet újra kézbe venni a tollat – nemcsak a papíron hagysz nyomot vele, hanem a memóriádban is.
Most a Papír vs. pixel blogsorozatunk második bejegyzését olvastad. Ha kíváncsi vagy a sorozat első elemére, akkor kattints IDE.
Forrás:
Van der Weel, F. R.,