Az álláskeresés 6 sikerkritikus tényezője
Megtörtént. Kirúgtak, vagy én mondtam fel, mindegy. Előlről kell kezdeni a keresést! Mi fog segíteni?
Egy álláskeresésre felkészítő tréning után, háromszor nagyobbak az esélyek a sikeres elhelyezkedésre, mint tréning nélkül.
Megtörtént. Kirúgtak, vagy én mondtam fel, mindegy. Előlről kell kezdeni a keresést! Mi fog segíteni?
Egy álláskeresésre felkészítő tréning után, háromszor nagyobbak az esélyek a sikeres elhelyezkedésre, mint tréning nélkül.
Ez a jó hír. Ezt az eredményt hozta 47 tanulmány, melyben összesen 9.575 személy vett részt. A sikerkritikus gyakorlatok az önvezérlő cselekvést, a célmeghatározást, a szociális támogatás ösztönzését, az ön-prezentációt, a keresésre való képességet, és az önbizalmat fejlesztik.
Songqi Liu, a Pennsylvania State University professzora, társaival együtt interjútréningekre vonatkozó tanulmányokat értékelt ki. Az eredmény a Psychological Bulletin-ben jelent meg. 47 tanulmányt találtak, melynek során az interjútréningek sikere egy olyan kontrollcsoporttal lett összevetve, amelyik nem vett részt hasonló tréningen. Az értékelés során a pszichológusok a tréningek hatáserősségét mérték, és arra ügyeltek, hogy melyik tréningelem volt a legsikeresebb, annak a valószínűségnek az alapján, hogy ez mennyire vezetett az álláskeresés során sikerhez. Ezenkívül figyelembe vettek bizonyos személyre vonatkozó jellemzőket is, mint kor, handicap, a munkanélküliség idősíkja, és azt, hogy mit gyakoroltak a tréning során legtöbbet.
AZ EREDMÉNY
Az álláskereső tréningek egyértelműen sikeresnek mondhatóak!
Azok a személyek, akik ezeken részt vettek, 2,7-szer nagyobb eséllyel találtak munkát, mint azok, akik nem voltak hasonló tréningen.
A sikerkritikus tréningelemek a következőek voltak, a sorrend a csökkenő valószínűséget jelzi, mely a sikeres álláskeresésben szerepet játszott:
- önvezérlő cselekvés fejlesztése - saját célok meghatározása - mások által való támogatottság megszerzése - ÖN-prezentáció javítása - az álláskeresésre vonatkozó képesség fejlesztése - önbizalom növelése
Mit is jelent ez a hat sikerkritikus tényező valójában?
Önvezérlő cselekvés fejlesztése.
Ide tartozik: saját magától kiinduló kezdeményezés, „hideg telefonhívások“ bonyolítása, melyeket nem előz meg semmilyen kommunikáció, telefonos utánkérdezés, a cégnek további anyagok eljuttatása, visszautasítás esetén a potenciális munkaadót megkérdezni, hogy ismer-e hasonló ajánlatot a piacon. Azok a tréningek, melyek ezt a képességet fejlesztették, 5,9-szer nagyobb esélyhez juttaták a jelöltet, mint a tréning nélkül jelentkezőt.
Saját célok meghatározása
Ide tartozik: pontos személyes célok meghatározása a foglalkozásra, a beosztásra és keresetre vonatkozóan, célok meghatározása a hetenként esedékes telefonhívások és elküldendő jelentkezések számára vonatkozóan. Ezzel a tréninelemmel 4,7-szer nőtt a siker esélye.
Mások által való támogatottság megszerzése
Ide tartozik: más álláskeresőkkel történő információcsere, család és barátok általi támogatás mind érzelmi, mind anyagi szempontból. Ez a szociális elem 4,3-szoros növekedést eredményezett.
ÖN-prezentáció javítása
Ide tartozik: irásbeli jelentkezés esetén a képességek megfelelő kifejezése, megfelelő ruházat kiválasztása, gesztusok és mimika gyakorlása, a kiválasztás tartalmi elemeire való felkészülés. 3,4-szer nőtt meg az esély ezek után egy állás sikeres megszerzésére.
Az álláskeresésre vonatkozó képesség fejlesztése
Ide tartozik: azon állásajánlatok megtalálása, melyek speciális képességeket igényelnek, média célirányos használata, szociális hálózatok kiaknázása barátok és volt kollégák révén, a sikeres telefonálás képességének elsajátítása. Akik ezt gyakorolták, 3,3-szorosára növelték az esélyeiket.
Önbizalom növelése
Ide tartozik: az ún. Mastery tapasztalatok elsajátitása, azaz a prezentációban való sikeresség, a problémamegoldás, a szerepjátékok során gyakorolható szituációk tanulságainak elemzése, ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a jelölt egy pozitív belső monológot tudjon felépíteni magában („Nehéz lesz minden héten 5 jelentkezést megírnom, de sikerülni fog!“). Az önbizalmi elemek fejlesztése 3,3-szoros növekedést mutatott a sikeres állásszerzés valószínűségét tekintve.
A stressztréningek egyáltalán nem voltak célravezetőek. Ide tartoznak például a visszautasítás kezelése, a lazító gyakorlatok, a kifejező írásmód tanulása, a funkcionális gondolkozás erőltetése.
Kik voltak a tanulmányok szerint különösen sikeresek?
A fiatalabbak, a fogyatékkal rendelkezők és a rövid idejű munkanélküliek többet profitáltak a tréningekből, az idősebbekkel, vagy a régóta munkát keresőkkel szemben.
Akik a döntéshozót felhívták, mielőtt elküldték a jelentkezést, akik az interjúk során szükséges viselkedés jellemzőivel tisztában voltak, és akik a tréning után is fenn tudták tartani a tanultak frisseségét, azok voltak a legsikeresebbek.
Ez tehát a tanulmány eredménye, mely arra nem tér ki, hogy milyen szintű poziciók elnyerésében voltak ezek az értékek eredményesek. Tapasztalataim alapján, a közép- és csúcsvezetők esetében, még legalább három fontos elem kapcsolódhat ide, melyet a coachoknak érdemes figyelembe venni.
Önismeret. Megfelelő önismeret nélkül ne küldjünk senkit az állásbörzére. A személyes célkitűzést össze kell kapcsolni egy feltáró személyiség- és tehetség elemzéssel. Egy állást nem elég megkapni, abban boldognak is kell lenni! Jó lenne, ha hosszú távon..
Autentikus hozzáállás a képességekhez. Mindenkinek vannak nem fejleszthető GONDOLKOZÁSBELI vakfoltjai. Ezekre tudatosítással hívjuk fel a figyelmet, de ne fókuszáljunk ezeknek a javítására, nem fog menni! Kerüljük el, hogy a jelentkező a megfelelés kényszere alatt, olyan tehetségekről vélje azt, hogy majd "belenő", melyekre soha nem lesz esélye.
És a kijózanító igazság... Leszámítva a stratégiai alapú leépítéseket, vagy a konkrét szakmai hiányosságok miatt történő elbocsátást, az emberek többsége viselkedésalapú tényezők miatt lesz munkanélküli. Sajnos, nincsen meg az őszinteség a cégekben ahhoz, hogy ezt világosan deklarálják valakinek. Ilyenkor jön a „Személyesen semmi bajunk Veled..“ című, keresetlen mondat. Egy szakembernek azonban tudnia kell ezt, és ezért a látható szintű viselkedés elemzésével kell kezdje a coaching folyamatot. Az ügyfél számára ez egy nagyon fájdalmas pillanat, de megéri a feltáró munka. A magatartás szintjén, igenis lehet fejlesztési sikereket elérni, igaz, óriási munka árán. Itt azonban van egy csapda! Ismerni kell a mélyrétegeket is, melyek nem a viselkedésből következnek, hanem éppen fordítva, arra hatnak.
Ez a belső motivációk, és a gondolkozásbeli preferenciák ismerete.
Tehát nem csak a "Hogyan hatok másokra?", hanem a "Miért hatok így?" kérdése is fontos!
Malchiner Maximilian Péter You are more!™
