Kérdezz-felelek

Öt témakörben merült fel kérdésem: 1/ Megszakítás nélküli munkarendben dolgozom. Előző munkahelyemen is így dolgoztam. Az előző munkahelyemen volt külön délutános pótlék (20%), és külön éjszakai pótlék (40%) is. A jelenlegi munkahelyemen azonban (ha 18-06 órás -éjszakai - beosztásban dolgozom), 30% pótlékot fizet a munkáltató. Miért van eltérés? Számít az, hogy ahol kétféle pótlékot fizettek, ott két nap munka, két nap pihenő volt a beosztás, a jelenleginél változik, itt 2-3 nap a munkavégzés, és 2-3 nap a pihenő is, vezénylés szerint váltakozva. (12 órás munkavégzés mindkét esetben.) 2/ Rendszeresen egészség károsító hatású anyaggal dolgozom, egyfajta oldószerrel, aminek a belégzése bódító, és légúti-és idegrendszer károsító hatása van. Napi rendszerességgel kell ezzel az anyaggal tisztítani a gépet, amellyel dolgozom. Szűrőálarcot nem biztosít a cég, csak védőszemüveget. Járna erre valamiféle "veszélyességi pótlék"? (Jelenleg erre semmilyen pótlékot nem fizet a cég.) 3/ A beosztásom szerint 03.14-én éjszakás (18:00-06:00) beosztásban dolgoztam. Ez "belelógott" 03.15-be (00:00-06:00-ig) Járna-e valamilyen pótlék erre az időre, hiszen 03.15. fizetett ünnep. (A munkáltató szerint nem.) 4/ Rendszeresen (műszakonként sokszor) kell nehéz tárgyat kézzel megemelni úgy, hogy mélyről kell fel, vagy fentről mélyre kell mozgatni (kb. 35-40 kg.) egy fémtengelyt. A sajátos mozdulatnak köszönhetően fennáll a sérülés veszélye (derék, hát meghúzódása) a legnagyobb óvatosság esetén is. Erre sem adnak semmilyen pótlékot. Járna valami ezért? 5/ Párom olyan helyen dolgozik, (folyamatos munkarend 12 órás) ahol folyamatosan hintőpor finomságú port lélegeznek be. Nincs semmilyen védőmaszk erre az esetre adva. Járna ezért valamilyen pótlék? (Folyamatos egészségkárosító hatás miatt.) Valójában semmi más pótlékot nem fizet a munkáltató (kivéve túlóra esetén, azt kifizetik), csak az éjszakás (18:00-06:00) műszakra 30%-ot. Ez így megfelel a Mt.-nek?

1941-ben születtem Érsekújváron, a mai Szlovákiában.1947-ben mint magyart telepítettek át Magyarországra. Ott kellett hagyni lakást, bútort és mindent. Kérdésem, hogy milyen nyugdíjkárpótlást kaphatok?

Kaphatok-e özvegyi nyugdíjat az egy év letelte után is ha egy árva kiskorú gyermeket nevelek?

1951-53 között hozzátartozóként ki voltam telepítve. Mit kell tennem, hogy nyugdíjkiegészítést kapjak? 2002 óta vagyok nyugdíjban.

Nappali tagozaton végzett főiskola 1984-1987 között beleszámít a nyugdíjba? 1983 óta dolgozom pedagógusként, a 83-84-es tanévben képesítés nélkül, utána a nappali tagozat, aztán tanítás, ma is...

A kérdésem: a kereset felét a normál adózás szabályai szerint számítják, másik fele után az EKHO szabályai szerint kell adózni. Az EKHO-ból jelenleg 15 %-ot vonnak le, amiből 5,5% a járulék, 9,5% az adó. A nyugdíjszámításnál az EKHO-s rész 61%-ának járuléktalanítása után (tehát 5,5%-kal csökkentve) az EKHO-s adó százalékával (9,5%-kal) kell-e ezt a keresetrészt adótlanítani (ami logikus lenne, mert az adóbevallásban is külön kezelik, más adó %-kal), vagy össze kell vonni a másik keresetrész járuléktalanított összegével, és ezután az így összevont értéket a normál adózás szabályai szerint adótlanítják? Ez jelentős különbséget lehet a nyugdíj összegében is, de erre a kérdésre még sehol sem találtam, és nem is kaptam választ.

A múlt héten panaszt nyújtottam be a HR-en a főnököm ellen, és erre az volt a válasz, hogy - mivel hétfő-kedden szabin voltam, ma mentem először dolgozni - azonnali hatállyal kirúgtak. Szerencsére még tudtam alkudni egy kicsit, természetesen részükről közös megegyezés...Azt olvastam,hogy ilyenkor a munkavállalóval hiába íratják alá a közös megegyezést, titoktartást, nincs egymással szemben követelés...stb. Mert ez egy kikényszerített helyzet. Nagyon elgondolkozom a munkaügyi peren, mivel ez egy bank, és ez a válasz egy nem kismértékű panaszra, amiben szerepelnek a megfélemlítés, betegség miatti hátrányos megkülönböztetés, megalázás...

Közös vagyonnak számít-e házassági vagyonközösség megszüntetése után az Önkéntes Nyugdíjpénztárba Egyéni számlára befizetett összeg amit részben a munkáltató fizetett cafeteria jogcímén, részben egyéni befizetés volt? Egy évvel ezelőtt költöztem ki közös lakásunkból, végleges szándékkal, ezzel felbontván a házassági életközösséget. Ezek szerint helyes-e az alábbi megállapításom: "A házassági életközösség (elemei: az együttélés, a szexuális, érzelmi és gazdasági közösség, a közös kassza) megszűnése megszünteti a vagyonközösséget is. Amennyiben a tag házasságban él, és a házassági vagyonközösség megszűnik, akkor az egyéni számla nem viselkedik közös tulajdonként. Az egyéni számlának a nem pénztártag házastárs nem tulajdonosa, ezért a házassági vagyonközösség megszűnése esetén sem tarthat rá igényt.Az Öpt. által meghatározott jogviszony egy speciális tulajdonforma, amely az általános tulajdonjogtól eltérően viselkedik. Az Öpt., mind a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (Ptk.), mind a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényben (Csjt.) található szabályokhoz képest speciális rendelkezéseket tartalmaz. Ennek megfelelően az önkéntes pénztári egyéni számla nem tartozik a házastársak közös vagyonába."

Az szja tv. 1.sz. melléklet 9.3 pontjában szereplő osztatlan közös tér fogalmának keresem a magyarázatát, mivel nem tudom eldönteni, hogy a nappali, étkező és konyha osztatlan közös térben van-e a lakásban (konyha megnevezésű részen nincs ajtó)?

Első kérdésem: a nők 40 éves jogosultsági idejéhez miért nem számítható be a munkanélküli járadék folyósítási ideje? Én 8 hónapot voltam munkanélküli, a járadékomból 8,5% nyugdíj-járulékot vontak le! A törvény egy részt azt mondja ki, hogy "az az idő számít be, amikor járulékot fizetett". Én fizettem, akkor nem értem, hogy még is miért nem engedi meg a törvény a beszámítást? Második kérdésem: 5 munkanapot nem ismernek nekem el, mert a nyugdíjfolyósító határozatában azzal indokolja, hogy "távolléti díj" van feltüntetve az akkori munkáltatóm iratai szerint. Ezt nem igazán értem, mert én előtte is és utána is folyamatos munkaviszonyban voltam azon a munkahelyen. Lehet, hogy téves adminisztráció történt, de ezt már bebizonyítani nem tudom. Kérdésem az, hogy folyamatos munkaviszony esetén, még ha távolléti díj volt az az 5 nap akkor is, hogy írhatják azt a határozatban, hogy "nem számítható be az az 5 nap, mert munkavégzés nem történt". De kérdem én, ha például szabadságon vagyok, akkor sem történik részemről munkavégzés.

Ez év júniusában betöltöm a 63,5 évemet és rokkantnyugdíjasból, öregségi nyugdíjassá válhatok. A várható nyugdíjam összege miatt nagyon aggódom a következők miatt: 1977-87 között jó fizetésem volt, 1987-91 között munkanélküli voltam, 1991-2000 között minimálbéres egyéni vállalkozó, itt vannak hónapok mikor nem történt meg a járulékbefizetés. Ez utólag pótolható-e? 2000-től napjainkig rokkantnyugdíjas vagyok (46.000 Ft a rokkantnyugdíjam). Kérhetem-e, és mire hivatkozva, hogy esetemben a nyugdíjszámítást 1977-től végezzék?

Édesanyám (57 éves) 2018 márciusában jogosult lenne a nők kedvezményes nyugdíjára, megszerezné a 40 év jogosultsági időt. Kereskedelemben dolgozik, jelenlegi munkahelyén már 16 éve vezetői beosztásban. Munkavégzésével kapcsolatban soha semmilyen panasz, gond nem volt. A munkaadója, aki tud a jövő évi nyugdíjba vonulásáról, azonban két héttel ezelőtt váratlanul egy szóbeli ajánlattal kereste meg, melynek lényege, hogy már nem tartanak rá igényt mondván, „megvan már a helyére az új ember”, elküldenék, megszüntetnék munkaviszonyát még nyugdíjba vonulás előtt, írjon alá Édesanyám egy közös megegyezést. Az alábbi javaslattal állt elő a munkaadója: 6 hónapra felmenti a munkavégzés alól (fizetését addig kapja havonta) és a 6 hónap leteltével, 2017 szeptemberében édesanyám írjon alá egy közös megegyezést és szüntessék meg a munkaviszonyát. Végkielégítést, felmondási időre járó bért nem akar fizetni számára. Szeretném a segítségét kérni, hogy így a munkaadója mit tehet meg vele? Elküldheti-e mindenféle indok nélkül a munkaadója, ha ő erre okot nem adott? Ha édesanyám aláírná ezt a közös megegyezést, tarthat-e igényt a 4 havi végkielégítésre és a 2 havi felmondási idő kifizetésére. Édesanyám jelenleg úgy érzi, ellehetetlenítik, rá akarják beszélni valamire, ami őt teljesen váratlanul érte, és hogy a nyugdíjba vonulása előtt olyan élethelyzetbe kényszerítik, ami számára nem lesz egyszerű, hisz munkahelyet kell találni.

2011-től három évig rehabilitációs járadékon, ellátáson voltam. Ezen három évemet nem számolták bele a jogosultsági időmbe /a nők 40 /. Ezen idő alatt kb. 2 évig dolgoztam napi 4 órába. Próbáltam utánaolvasni, van ahol azt írják, hogy jogosultsági időt lehet így szerezni, de van ahol azt írják, hogy nem. Szeretném megtudni,hogy merjek-e adategyeztetést kérni, vagy esélyem sincs ezen időszak beszámíttatására.

Közalkalmazottként kezdtem és mindvégig mint közalkalmazott dolgozom. Sajnos az élethelyzetünk úgy alakult, hogy szeretnék mihamarabb nyugdíjba menni. A következő "paraméterekkel " rendelkezem. 38 év 57 nap nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati idővel. 36 év 299 nap nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel, ezen belül 35 év 82 nap kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső szolgálati idővel rendelkezem. 2015 után 3,5 hónapot táppénzen töltöttem, azóta pedig szintén dolgozom. Szeretném megkérdezni, hogy ezek alapján mikor vehetem leghamarabb igénybe a nők kedvezményes öregségi nyugdíját.

Én azután érdeklődnék, hogy a rokkantellátásban részesülök, tavaly kaptam utazási kedvezményt az idén viszont nem. Változott a törvény ebben az ügyben?

Nagypapám 2016-ban rehabilitációs ellátásban részesült és a közmunka programban dolgozott. 2017-től rokkantsági ellátásban részesül. Kérdezem, hogy dolgozhat e továbbra is közmunkában az ellátás mellett.

Jelenleg rokkantsági ellátásban részesülök. Egészségi állapotom 46%-os. Munkahelyemen táppénzes állományban vagyok. Ez év márciusában lejár a táppénzem (eltelt egy év) A munkáltatóm egészségügyi alkalmatlanság címén szüntetné meg a munkaviszonyomat. Három-négy hónap felmentési időt állapítanának meg, ami után végkielégítéssel bocsájtanának el. A felmentési időre járó munkabér, meghaladhatná folyamatosan, a rokkantsági ellátás folyósításához szükséges bérmaximumot. Amennyiben nem tartok igényt a felmentési időre, akkor közös megegyezéssel szűnne meg a munkaviszonyom, és így nem járna a végkielégítés. Van-e valami lehetőség, vagy kompromisszumos megoldás ennek kiküszöbölésére.

1977-ben érettségiztem, és azóta dolgoztam folyamatosan 2013-ig, amikor munkanélküli lettem. Közben 1996-ban egyéni vállalkozó lettem, és fizettem becsületesen a TB-t, EHO-t, adót, úgy, ahogy kötelező volt egészen 2005-ig. Nemrég lekértem a ledolgozott éveimet, és az egyéni vállalkozással töltött évek nem szerepeltek benne. Szeretném tudni, hogy ezek az évek nem számítanak be a nyugdíjidő elbírálásakor?

A 2017-es cafeteria készpénzes részét (100.000 ft), ha már a munkáltató úgy döntött, hogy adja, és az ütemezést negyedévben határozta meg, mi az utolsó időpont amikor azt ki kell fizetnie? Akár húzhatja 2020-ig is?

A GMK-ban töltött munkaviszony beszámít-e a nyugdíjba?