Megjelent: 3 éve

Közös vagyonnak számít az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés?

Közös vagyonnak számít-e házassági vagyonközösség megszüntetése után az Önkéntes Nyugdíjpénztárba Egyéni számlára befizetett összeg amit részben a munkáltató fizetett cafeteria jogcímén, részben egyéni befizetés volt? Egy évvel ezelőtt költöztem ki közös lakásunkból, végleges szándékkal, ezzel felbontván a házassági életközösséget. Ezek szerint helyes-e az alábbi megállapításom: "A házassági életközösség (elemei: az együttélés, a szexuális, érzelmi és gazdasági közösség, a közös kassza) megszűnése megszünteti a vagyonközösséget is. Amennyiben a tag házasságban él, és a házassági vagyonközösség megszűnik, akkor az egyéni számla nem viselkedik közös tulajdonként. Az egyéni számlának a nem pénztártag házastárs nem tulajdonosa, ezért a házassági vagyonközösség megszűnése esetén sem tarthat rá igényt.Az Öpt. által meghatározott jogviszony egy speciális tulajdonforma, amely az általános tulajdonjogtól eltérően viselkedik. Az Öpt., mind a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (Ptk.), mind a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényben (Csjt.) található szabályokhoz képest speciális rendelkezéseket tartalmaz. Ennek megfelelően az önkéntes pénztári egyéni számla nem tartozik a házastársak közös vagyonába."

images

mdr

Diákot rendelhet pár napra, hétre, de akár hónapokra is. Így annyi költsége merül fel, amennyit a feladat ellátása valóban megkíván.
DIÁKMUNKA - Mire jó? Megéri? Biztonságos? Kényelmes?


Dilemmák a diákmunkával kapcsolatban

Ez nem igazán nyugdíjjogi kérdés, érdemes megvitatnia egy családjogásszal.

Mindenesetre az új Ptk. (2013. évi V. törvény) családjogi könyvében a házastársi vagyonközösségről szóló VI. fejezet a következőképpen rendelkezik:

4:37. § [A házastársi közös vagyon]
(1) Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.
(2) A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.
(3) A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.
(4) Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.
4:38. § [A házastárs különvagyona]
(1) A házastárs különvagyonához tartozik
a) a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;
b) a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;
c) a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
d) a személyét ért sérelemért kapott juttatás;
e) a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá
f) a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

(2) A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon.
(3) Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik.

A fenti rendelkezésekből az következik, hogy ha a pénztári belépés és tagdíjfizetés a vagyonközösség fennállása alatt történt, akkor a pénztári egyéni számla egyenlege is a házastársi vagyonközösségbe tartozik. (A szerződéses szolgáltatásra való jogosultság mint követelés is vagyontárgy a vagyonközösség tekintetében.) Az új Ptk. előkészítése során még szerepelt a különvagyon meghatározása körében a következő kitétel: az olyan életbiztosítási szerződés kedvezményezettjeként kapott biztosítási összeg, amelyben nem maga a szerződő fél a kedvezményezett - ez azonban a hatályos törvényszövegben már nem szerepel, így ennek analógiájára sem lehet különvagyonnak minősíteni az önypt egyéni számlakövetelést.

Az Öpt. (1993. évi XCVI. törvény) e tekintetben nem rendelkezik. A 2.§ (3) bekezdés d) pontja szerint

egyéni számla: az az alapnyilvántartás, amelyen a pénztár gazdálkodása és üzemvitele alapul, és amelyet a pénztár - számviteli rendjével összhangban - a pénztártagok részére vezet. A pénztár gazdálkodása során az egyéni számla tartalmazza (elszámoló-egységekre épülő nyilvántartási rendszert vezető pénztárak esetén elszámolóegységben és forintban kifejezve) a pénztártagok rendszeresen fizetett tagdíjának, egyéb befizetéseinek és a munkáltatói tag hozzájárulásának azt a részét, amelyet a pénztár a tagjai számára a szolgáltatások fedezeteként jóváír, illetve a tagnak a pénztárral szembeni követeléseként az alapszabályban rögzítettek szerint elismer, továbbá a támogató rendelkezése szerint az általa nyújtott adományból a tag számára jóváírandó összeget. A pénztár szolgáltatásait az egyéni számlák megterhelésével, az alapszabályban rögzített tevékenységi rendhez igazodó szolgáltatási számlákról teljesíti. A pénztár felszámolásakor, illetve végelszámolásakor az egyéni számla a pénztár kötelezettségekkel nem terhelt közös vagyona tagok közötti felosztásának eszköze. Az egyéni számla a pénztártag rendelkezése szerint az egyéni nyugdíjszámlán lekötött összeg (tagi lekötés) kivételével követelés biztosítékául nem szolgálhat. Az egyéni számlát a pénztár csak e törvényben, illetve felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt rendelkezések alapján terhelheti meg.

A 2.§ (4) bekezdése b) pontja határozza meg a hozzáférhetőség fogalmát, eszerint a pénztár által szervezett és nyújtott szolgáltatásokra a pénztár alapszabályában meghatározott módon kizárólag a pénztártagok, illetve a pénztártag jogán a közeli hozzátartozók jogosultak. Ez azonban szintén nem a házastársi vagyonközösség megszüntetése esetére vonatkozik, hanem pl. az otthoni gondozás, idősgondozás, egészségbiztosítás területeire tartalmaz szabályokat.

Az Öpt. a pénztártag halála esetére rendezi az egyéni számla helyzetét (haláleseti kedvezményezett, illetve törvényes örökös tekintetében), de nem tartalmaz rendelkezést a házasság felbontása esetére, így a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Ha a házastársak kötöttek házassági vagyonjogi szerződést (a Ptk. keretei között), akkor természetesen a szerződés rendelkezései szerint kell elbírálni az egyéni számla sorsát.

Felhívom ismételten szíves figyelmét, hogy érdemes mindezt megvitatnia egy családjogásszal!

Aki válaszol:

Nyugdíjszakértő - Dr. Farkas András

Nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseiket Dr.Farkas András, a NyugdíjGuru News alapító-főszerkesztője válaszolja meg. A budapesti ELTE jogi karán summa cum laude végzett jogász. Az elmúlt 22 évben több nagy biztosítótársaság és közvetítő cég felsővezetésének tagja, az élet- és nyugdíjbiztosítások szakértője. 2013 óta a Facebook NyugdíjGuruja több, mint 60 ezer követővel, 2015 óta a NyugdíjGuru News alapítója és szerzője.

Tisztelt Kérdezők!

Köszönjük, hogy megtisztelik portálunkat kérdéseikkel, viszont felhívjuk szíves figyelmüket, hogy mielőtt feltenné kérdését, nézze át eddig megjelent cikkeinket és a leggyakoribb kérdéseket a témával kapcsolatban, ehhez használják az oldalon található kereső funkciót, mert számos kérdést többször is megválaszoltunk. A jövőben szerkesztőségünk az azonos témában született kérdésekre a válaszadást szűri.

Kérdezze Ön is szakértőinket, írjon nekünk a kerdes@hrportal.hu címre!

Kérjük tömören fogalmazza meg kérdését, (max. 500-600 karakterben), mert kapacitáshiány miatt hosszabb kérdésekre nem tudunk válaszolni. A tanácsadás általános jellegű, bért, szabadságot, nyugdíjat nem számítunk ki. Az információk tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi tanácsnak.

Privát emailben nem áll módunkban tanácsot adni, válaszadásra csak cikk formájában kerülhet sor. A kérdezők személyes adatait, nevét, emailcímét nem jelentetjük meg, és a szerkesztés jogát fenntartjuk.

Szakértőink szabadidejükben válaszolnak a feltett kérdésekre, így a válaszadás időbe telhet. Kérjük türelmüket!

Cafeteriával, béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban a szakértőnk Fata László.
Munkajogi kérdésekre Dr.Olajos-Kiss Rita és Dr. Antalóczy Adrienn válaszol.
Adózási, bérszámfejtési kérdésekben a PWC Magyarország ad választ.
A megváltozott munkaképességgel kapcsolatos kérdésekben Kappel Katalin munka-és szervezetpszichológus és a Saldo Zrt segít.
HR-esek szakmai kérdésekben Sipos Sándortól kapnak tanácsot.
Coachinggal kapcsolatos szakmai kérdésekben, motivációs, munkahelyi,karrierproblémákkal kapcsolatban Ábri Judit válaszol.
Elbocsátással, outplacementtel kapcsolatos kérdéseiket Hadas Hajdu Helgának tehetik fel
Nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseiket Saldo Zrt válaszolja meg.
Társadalombiztosítással kapcsolatos kérdéseiket Mányi Julianna válaszolja meg.
Employer brandinggel kapcsolatban Kádár Balázstól kérdezhet.
Közszolgálati kérdésekkel kapcsolatban Dr. Hódosi Anikótól kérdezhet.
Diákmunka kérdésekre Szerepi Bálint válaszol.
HR Szoftverekkel, felhővel kapcsolatban Beck Zsolt ad választ.

  • 2020.04.09Online workshopok és E-learning képzések április 9-től Válassza online workshopjainkat fix időben, vagy az e-learning alapú, rugalmas tanulási formát, amelyben bárhol és bármikor, önállóan, a saját időbeosztása szerint sajátíthatja el a tananyagot! Részletek Jegyek
  • 2020.06.127 Skills for Assertiveness_Egy napos nyelvi tréning A tréning nap 100%-ban gyakorlati feladatokra és a tapasztalati tanulásra épül. Egyedülálló alkalom, hogy az idegen nyelvi tudást felszínre hozzuk, gyakoroljuk, hasznos panel kifejezéseket rögzítsünk a folyékony és magabiztos megszólaláshoz. A júniusi tréningünkre első sorban a B1+/B2 szintű jelentkezőket várjuk. Részletek Jegyek
  • 2020.06.16Gyakorlatban startol az új Tbj 2020. július 1-jétől már a mindennapos munka során alkalmazni kell a bérszámfejtés, járulékmegállapítás és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során is. Elméletben már sokat tudunk róla, de mi a helyzet a gyakorlati oldalon? Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Miért nem kapok baleseti özvegyi nyugdíjat?

Férjem 1970-ben üzemi balesetben halt meg. Én állandó baleseti özvegyi nyugdíjat kaptam.Nyugdíjba menetelemkor ezt a a nyugdíjat elvették tőlem. A... Teljes cikk

Járt volna végkielégítés nyugdíjazásom előtt?

2016.06.01-től vettem igénybe a nők 40 éves nyugdíjazását. A munkáltató mondta hogy írjak egy felmondást és mivel nyugdíjasként tovább akartak... Teljes cikk

Leszázalékolhatnak-e valakit idegi góc miatt?

Páromat idegi góccal diagnosztizálták. 5 kg többet nem emelhet. Felmerült a leszázalékolás is. Érdeklődnék, hogy kaphat-e támogatást, illetve hány százalékot. Teljes cikk