Közös vagyonnak számít az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés?

Ez nem igazán nyugdíjjogi kérdés, érdemes megvitatnia egy családjogásszal.

Mindenesetre az új Ptk. (2013. évi V. törvény) családjogi könyvében a házastársi vagyonközösségről szóló VI. fejezet a következőképpen rendelkezik:

4:37. § [A házastársi közös vagyon]
(1) Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.
(2) A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.
(3) A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.
(4) Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.
4:38. § [A házastárs különvagyona]
(1) A házastárs különvagyonához tartozik
a) a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;
b) a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;
c) a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
d) a személyét ért sérelemért kapott juttatás;
e) a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá
f) a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

(2) A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon.
(3) Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik.

A fenti rendelkezésekből az következik, hogy ha a pénztári belépés és tagdíjfizetés a vagyonközösség fennállása alatt történt, akkor a pénztári egyéni számla egyenlege is a házastársi vagyonközösségbe tartozik. (A szerződéses szolgáltatásra való jogosultság mint követelés is vagyontárgy a vagyonközösség tekintetében.) Az új Ptk. előkészítése során még szerepelt a különvagyon meghatározása körében a következő kitétel: az olyan életbiztosítási szerződés kedvezményezettjeként kapott biztosítási összeg, amelyben nem maga a szerződő fél a kedvezményezett - ez azonban a hatályos törvényszövegben már nem szerepel, így ennek analógiájára sem lehet különvagyonnak minősíteni az önypt egyéni számlakövetelést.

Az Öpt. (1993. évi XCVI. törvény) e tekintetben nem rendelkezik. A 2.§ (3) bekezdés d) pontja szerint

egyéni számla: az az alapnyilvántartás, amelyen a pénztár gazdálkodása és üzemvitele alapul, és amelyet a pénztár - számviteli rendjével összhangban - a pénztártagok részére vezet. A pénztár gazdálkodása során az egyéni számla tartalmazza (elszámoló-egységekre épülő nyilvántartási rendszert vezető pénztárak esetén elszámolóegységben és forintban kifejezve) a pénztártagok rendszeresen fizetett tagdíjának, egyéb befizetéseinek és a munkáltatói tag hozzájárulásának azt a részét, amelyet a pénztár a tagjai számára a szolgáltatások fedezeteként jóváír, illetve a tagnak a pénztárral szembeni követeléseként az alapszabályban rögzítettek szerint elismer, továbbá a támogató rendelkezése szerint az általa nyújtott adományból a tag számára jóváírandó összeget. A pénztár szolgáltatásait az egyéni számlák megterhelésével, az alapszabályban rögzített tevékenységi rendhez igazodó szolgáltatási számlákról teljesíti. A pénztár felszámolásakor, illetve végelszámolásakor az egyéni számla a pénztár kötelezettségekkel nem terhelt közös vagyona tagok közötti felosztásának eszköze. Az egyéni számla a pénztártag rendelkezése szerint az egyéni nyugdíjszámlán lekötött összeg (tagi lekötés) kivételével követelés biztosítékául nem szolgálhat. Az egyéni számlát a pénztár csak e törvényben, illetve felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt rendelkezések alapján terhelheti meg.

A 2.§ (4) bekezdése b) pontja határozza meg a hozzáférhetőség fogalmát, eszerint a pénztár által szervezett és nyújtott szolgáltatásokra a pénztár alapszabályában meghatározott módon kizárólag a pénztártagok, illetve a pénztártag jogán a közeli hozzátartozók jogosultak. Ez azonban szintén nem a házastársi vagyonközösség megszüntetése esetére vonatkozik, hanem pl. az otthoni gondozás, idősgondozás, egészségbiztosítás területeire tartalmaz szabályokat.

Az Öpt. a pénztártag halála esetére rendezi az egyéni számla helyzetét (haláleseti kedvezményezett, illetve törvényes örökös tekintetében), de nem tartalmaz rendelkezést a házasság felbontása esetére, így a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Ha a házastársak kötöttek házassági vagyonjogi szerződést (a Ptk. keretei között), akkor természetesen a szerződés rendelkezései szerint kell elbírálni az egyéni számla sorsát.

Felhívom ismételten szíves figyelmét, hogy érdemes mindezt megvitatnia egy családjogásszal!