Kérdezz-felelek

Azt a tájékoztatást kaptam, hogy az aktív korúak ellátására jogosult vagyok és menni szeretnék szociális szövetkezetbe. Honlapjukon úgy olvastam, nem számít jövedelemnek, amit ott kapnék (26 ezer forint) és a hölgy a kormányablakban elmondta, hogy csak akkor tartható fenn az aktív korúak ellátása, ha semmilyen jövedelemben nem részesülök. A kérdésem, hogy a kettő együtt igénybe vehető-e?

Érdeklődni szeretnék, hogy rehabilitációs kártyára jogosult vagyok-e? A komplex minősítés alapján 70%-ra százalékoltak le(össz-szervezeti egészségkárosodás), 30%-os az egészségi állapotom. Önellátásra képes vagyok. Ha igen, akkor honnan tudom igényelni?

2010-től leszázalékoltak, most rokkantsági ellátott vagyok. Marad-e az ellátott pénz változatlanul, ha öregségi nyugdíjba megyek vagy újraszámítják majd a nyugdíjat? Nem dolgozom az ellátásom mellett.

Több éve már, hogy a rokkantsági járadékot 50 százalék letiltással terhelték meg. Én panasszal fordultam a nyugdíjfolyósító igazgatósághoz, hogy milyen törvény alapján fognak le 50 százalékot a rokkantsági ellátásból és miért nem s törvényben előírt 33 százalékot vonják le. Azt a választ kaptam, hogy a törvény engedélyezi az 50 százalékot, mivel én többfelé tartozom.

Szeretném Önt arról kérdezni,hogy a férjem 2016-ban ment nyugdíjba, de csak egy hónapot pihent és visszament dolgozni. Hogy lehet azt a 0,5 százalék nyugdíjemelést kérni? Nem tudom hova kell fordulnom.

Ha szeretnék 55 év feletti nőt alkalmazni teljes munkaidőben, középfokú végzettséggel, akkor milyen munkabér- és járulékkedvezményt tudok elérni a 2017. évben? Vendéglátással foglalkozó kft-ről van szó.

Napokban jelent meg a a rendvédelmi hivatásos állomány 2017. évi cafeteriáját szabályozó 2/2017. (I. 11.) BM utasítás, mely a választható béren kívüli juttatások körét a 100 forintos készpénz cafeteriára és a SZÉP-kártyára korlátozta. Ezzel a miniszter kizárta, hogy a hivatásos állomány tagjai igénybe vegyék a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 2) pontja szerinti adómentes lakáscélú támogatást, amit a hiteltörlesztés terheinek enyhítésére vezetett be a kormányzat. Ez a támogatás a lakáshitel összegének legfeljebb 30 %-áig, és legfeljebb 5 éven át vehető igénybe, maximum 5 millió forintos összegben. A rendelkezést különösen méltánytalannak és érthetetlennek tartjuk, figyelemmel arra, hogy a lakáscélú béren kívüli juttatást a Nemzetgazdasági Minisztérium és a közmédia napok óta propagálja, a rendőrségen dolgozók cafeteria juttatása pedig évek óta nem emelkedett, annak összege jelentősen elmarad a civil szférában adhatótól, ráadásul abból még a közterhek is levonásra kerülnek. Kérdésem: mit tehetek, hogy a törvény által biztosított, és évek óta igénybe vett cafeteria elemet megkaphassam?

60 éves nő vagyok. Ukrajnában (vagyis akkor Szovjetunió volt) dolgoztam 6 év 2 hónap 23 napot, amit igazolt is az ukrán hatóság. Magyarországra jöttem férjhez, így jelenleg is munkaviszonyban állok. Tatabányán élek és kiszámíttattam a szolgálati időmet. Magyarországon megszerzett szolgálati időm 2017. május 31-én 33 év és 323 nap lesz. Kérdésem az, hogy 2017. november 1-től szeretnék a Nők 40 éves korkedvezményével elmenni nyugdíjba. Elmehetek-e? Az Ukrajnában szerzett szolgálati időmet beszámítják a korkedvezményes időmbe?

A saját jogú nyugellátásban részesülő személy vagyok és emellett önkormányzati képviselőként tiszteletdíjra vagyok jogosult. Kérdésem az, hogy naptári évet követően jogosult vagyok-e nyugdíjnövelésre az 1997. évi LXXXI. törvény - Tny. - 22/A. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint.

Visszamentem dolgozni és a férjem vette igénybe a gyed extrát. A kicsi 16 hónapos és az a kérdésem, hogy elengedhetnek-e a munkahelyről? Merthogy 3 éves koráig csak akkor túlóráztathat, ha én azt vállalom.

Az lenne a kérdésem, hogy most kezdtem új munkahelyen dolgozni, mennyi idő kell, hogy elteljen, hogy szülési szabadságra menjek? Előtte 9 évig volt folyamatos munkaviszonyom.

Hétfőn megyek orvoshoz, hogy kiírjon táppénzre (02.01-02.04.) , mert belázasodtam. Hétfőtől (02.06.) előre megbeszélt és beosztásban egyértelműen rögzített szabadságon vagyok 02.13-ig. Ha a munkáltatóm alaptalanul megvádolna, hogy nem valós a betegségem (csak szerinte szimulálok), akkor elveheti-e a szabadságomat, amit ugye előre egyeztettünk? Tudniillik a feleségem mindenórás várandós, ezért kértem a szabadságot...

Öregek otthonában dolgozom mint nővér. A munkabeosztásunk a következő: 7-19, 19-7 és 1 vagy 2 nap pihenő, aztán újra nappal vagy éppen éjszaka és ismét 1 vagy 2 nap pihenő. Arra lennék kíváncsi, jogos-e az, hogy a pótlékunk a következő: 14 órától 18-ig kapunk 15 %-ot, 22 órától 06-ig megint 15 %-ot. 18 órától 22-ig pedig semmit. Tehát ha én 19-kor munkába állok akkor miért nem kapok 22 óráig semmiféle pótlékot, illetve 22 órától miért csak 15%? Nem 30% járna?

Azzal a kérdéssel fordulok önhöz, hogy a férjem 3 műszakban dolgozik 450 ft-os órabérben. A garantált 161000 forintba beletartoznak a műszakpótlékok?

Szeretném megkérdezni, hogy valóban jogszerű-e 30 év MT munkaviszony után 48 évesen 20 nap szabadságot kapnia egy szociális szférában most közalkalmazottként kezdő tanyagondnoknak?

A jelenlegi munkáltatómnál 2004 óta állok alkalmazásban közalkalmazottként, 2017. január 1-jével esedékes az F6-os fokozatba való átsorolásom. 2012 januárjától veszélyeztetett terhesként táppénzen voltam egészen a 2012 márciusában bekövetkezett szülésemig. A TGYÁS-t a szülés napjától igényeltem, majd a GYED, illetve a GYES következett. 2014-ben megszületett a második gyermekem, ettől az időponttól kezdve ismét TGYÁS, GYED, és GYES következett (párhuzamosan az első gyermek utáni GYES is járt a GYED extrának köszönhetően). Idén a kisebbik fiam betölti a 3. életévét, a GYES már nem jár akkortól, de a munkaviszonyom közalkalmazottként megmaradt, csak a korábbi munkaköröm szűnt meg. Időközben olyan messzire költöztem el, hogy nem tudnék visszamenni dolgozni akkor sem, ha tudnának más munkakört felajánlani. A következő kérdésekre szeretnék választ kapni: 1. A 2012. január 2- március 12-ig tartó időszakra jár-e időarányosan szabadság? 2. Ha jól számoltam, akkor az első szülést követően jár a TGYÁS és a GYED első félévére összesen (egy évi) 21 nap alapszabadság, 4 nap a közalkalmazotti besorolás miatt, illetve 2 nap a gyermek után, vagyis összesen 27 nap. A második gyermekem után 21 nap alapszabadság, 5 nap a közalkalmazotti besorolás miatt, illetve 4 nap a két gyermek után, azaz 30 nap. A GYES lejárta után összesen 57 nap szabadság jár? Kérhetem-e a munkáltatómtól a szabadság megváltását, ha (remélhetőleg közös megegyezéssel) megszűnik a munkaviszonyom? Amennyiben megváltják a szabadságomat, melyik munkabérem lesz a számítás alapja? Választhatom-e azt, hogy letöltöm az összegyűlt szabadságot és csak ezt követően szűnjön meg a munkaviszonyom? Amennyiben letölthetem a szabadságom, akkor melyik bérem lesz a számítás alapja? Jár-e erre az időszakra időarányosan rendes szabadság is? 3. Amennyiben új munkaviszonyt létesítek, mikortól és milyen kedvezmény illeti meg az új munkáltatómat, ha GYES-ről visszatérőként alkalmaz, illetve ezt milyen módon tudja érvényesíteni? Ha ezzel tisztában vagyok, talán könnyebben tudok lobbizni egy állásinterjún.

2015. október elsején született gyermekem, azóta itthon vagyok vele, viszont nem szeretném megvárni azt, hogy betöltse 3 éves korát, hiszen 25 000 forintból nem lehet megélni. Hogyan tudok visszamenni előbb, ha épp nem szándékoznak visszavenni helyhiányra hivatkozva? Azt olvastam, hogy írásban előtte 30 nappal jelezzem a szándékomat írásban, hogy vissza szeretnék menni, ők kötelesek biztosítani számomra munkahelyet?

A gyermekem nemsokára 2 éves lesz, ezután szeretnék visszamenni dolgozni a munkahelyemre, azonban időközben megszüntették/vidékre költöztették azt az osztályt, ahol dolgoztam, de levélben értesítettek, hogy másik osztályra kerültem. A kérdésem az lenne, hogy kötelesek-e visszavenni vagy hivatkozhatnak-e az osztály megszüntetésére? Ha visszavennének, valóban 1 hónap múlva elküldhetnek?

Azonnali hatályú felmondással kapcsolatban szeretnék érdeklődni. A történet a következő: jelenlegi cégemnél lassan már 16 éve dolgozom. Sajnos azt a telephelyet ahol eddig dolgoztunk a cég bezárja, és átköltözik egy távolabbi helyre. Ez nekem napi 2-2.5 óra plusz utazást jelentene, amit én sajnos nem tudok megoldani. így naponta az utazási időm 4-4,5 órára növekedne amit nem tudok kivitelezni. Az lenne a kérdésem, hogy ez elég indok-e ahhoz, hogy ez törvényes és jogszerű legyen az azonnali hatályú felmondásra, hogy a végkielégítést megkapjam a cégtől?

A probléma ami miatt felkeresem, hogy a munkáltatóm nem fogadta el a felmondásomat. Jelenleg gyesen vagyok és adódott egy jobb munkalehetőség. A munkáltatóm, akinél minimálbérre vagyok bejelentve (sokszor a fizetésért is könyörögni kellett-részletekben fizette ki-többszöri kérés után) nem hajlandó aláírni a felmondást amit készítettem (közös megegyezésű felmondás). Határozatlan idejű munkaszerződésem van, a felmondási időről külön nem írtak benne. A gyes áprilisig jár, de már februárban kellett volna kezdenem a munkáltatómnál. Az új helyen is februárban kell kezdeni. Mit tanácsol, hogy a felmondási időtől mentesülni tudjak? Mi a teendő ilyen esetben? Szabadságot sem akarja kifizetni.