Kérdezz-felelek

Szeretném kérdezni, hogy a főiskolai, egyetemi évek beleszámítanak-e a 40 éves munkaviszonyba? Ha én 1959-ben születtem, 1980-ban kezdtem el dolgozni (előtte 3 évig főiskolára jártam ), mikor mehetek nyugdíjba 40 éves munkaviszonnyal?

1991-ben telepedtünk át Erdélyből akkor gyermekem egy éves volt, két éves koráig otthon neveltem ezalatt családi pótlékot kaptam, más jövedelmem nem volt.. Nyugdíjazásra készülvén szeretném megtudni, hogy ez az egy év jogosító időszaknak minősülhet-e a három évnél fiatalabb gyermek gondozása?

Tanárként dolgozom egy tetőtéri számítástechnika teremben. A teremben van egy nagyon régi légkondi, amit 18 fokra szoktunk beállítani. Sajnos ennek ellenére így is (a meleg hónapokban) 28 fok van a teremben! Nagyon elviselhetetlen, a gyerekek (sem) tudnak koncentrálni. A kérdésem az lenne, hogy van-e valamiféle előírás a tantermek hőfokára vonatkozóan?

12 órás munkaidőben dolgozom, amiből 11 óra 15 percet fizetnek, a 45 perc szünet levételével nem folyamatos az ünnepnapokon nem kell dolgozni egyébként két nap 06-18 óráig két nap pihenő majd két nap 18-06 óráig így tovább órabérben fizetve hat hetes időkerettel. Kérdésem, ha az ünnepnap az én munkarendem szerint munkanapom lenne, akkor kell távolléti díjjal fizetni? Példaként márciusban 15 –e nappali műszakra esett 11,15 óra fizetve húsvét vasárnap és hétfő éjszakás műszakra hétfőre fizettek 11,15 óra távolléti díjat, de vasárnapi műszakra csak 24-06 óráig a mi az éjszakából hétfő hajnalra eső idő 6 óra mínusz szünet távolléti díjat, mert elmondásuk szerint vasárnapra nem jár távolléti díj. De ha éjszakás műszakban éjféltől reggel hat óráig ünnepnapra esik, nem engednek el, hanem ledolgoztatják rendes órabérbe, valamint ha az ünnepnap munkanapon van, de nekem pihenőnapom akkor 8 óra távolléti díjjal fizetik törvény szerint helyesen.

Átlagkereset számításánál figyelembe vehető-e főállású munkahelyemen megbízási szerződés alapján végzett plusz munkára fizetett megbízási díj? Felmentési idő alatt jár-e béren kívüli juttatás, költségtérítés, történetesen hétvégi hazautazás költsége?

Munka mellett 2012 óta minden évben tandíjat fizettem az egyetemen. Az adózás szempontjából jelent-e valamilyen kedvezményt, levonási lehetőséget?

Havi 5 alkalommal 24 órát dolgozom plusz 6x8 órát. A kérdésem, hogy mennyi óra éjszakai pótlék jár nekem. Pl. hétfö reggel 7-től kedd reggel 7-ig, szerda-csütörtök szabadnap, péntek reggel 7 től-15-ig, szombat reggel 7-től vasárnap reggel 7-ig dolgozom.

Az adókedvezményre való jogosultságot minden évben újra kérvényezni kell, ha ezt már előző évben megtettük? Utánanéztem, hogy 24 hónapon keresztül jár az igénylő leadása után, és ott sehol nem olvastam olyat, hogy a folyamatosság megszűnne, hacsak nem születik meg a gyerek, vagy nem váltunk el közben.

Szeretnék érdeklődni, hogy 19 éves, velem egy háztartásban élő, két kiskorú testvére miatt a 3 gyermekes családi adókedvezményben eltartottként figyelembe vett lányom, aki jelenleg nappali OKJ-s képzés tanulója, ha alkalmi munkát vállal, egyszerűsített munkaszerződéssel, akkor megtarthatja-e a diák státuszát és a családi adókedvezmény továbbra is ilyen szinten jár-e nekem. Mi a teendő ennél az esetnél (bejelentés kormányablak, vagy NAV), illetve adóbevallásnál be kell-e vallani ezt a jövedelmet?

Főállásban foglalkoztatott munkavállaló vagyok, a napokban járt le a 15 nap + 1 év betegszabadságom és a törvényben szabályozott maximális táppénzes időszakom. Munkaszerződésem tovább él, szerencsémre a munkáltatóm (egyelőre) nem válik meg tőlem. Elindítottam a megváltozott munkaképességűeknek adható rokkantsági ellátási igényemet, daganatos betegként bizonytalan, képes leszek-e még valaha dolgozni. Kérdésem az lenne, hogy az egészségügyi hozzájárulást törvény szerint ilyen esetben kinek kell fizetni? Ha a rokkantsági ellátást pár hónap múlva visszamenőlegesen megítélik, a befizetett összeg visszajár-e annak, aki befizette? A rokkantsági ellátásból levonásra kerül-e az egészségügyi hozzájárulás?

2018 február végén mennék öregségi nyugdíjba, 2012 óta fizetés nélküli szabadságon (és ápolásin) lévő közalkalmazott vagyok. A kérdésem az, hogy mennyi szabadsággal és felmondási idővel számolhatok, azaz mikortól nem kell dolgozni a nyugdíjba vonulás előtt?

Több mint tíz éve egy kisebb vállalkozás ügyvezetője vagyok. Az elmúlt években közel 100 nap fel nem használt szabadságom gyűlt össze. A fel nem használt szabadságom nyilván van tartva. Megjelenik a bérjegyzékemen is. Most szeretnék munkahelyet váltani és azt szeretném megkérdezni, hogy a ki nem vett szabadságom kifizetését kérhetem-e a munkáltatómtól, vagy ez a szabadság már "elveszett"?

A 2012. évi I. törvény 127. §-133. §-ban meghatározott eseteken kivül is kérhető fizetés nélküli szabadság más jogcímen milyen § alapján?

12 órás munkarendben dolgozom 2 nap nappal 6-tól 18-ig, 2 nap pihenő, 2 nap éjszaka 18-tól 6-ig és 2 nap pihenő. Ha fizetett ünnep a műszakomra esik, akkor azt hány órában kell elszámolniuk valamint ha az hétvégére esik pl. húsvét vasárnap arra jár -e nekem juttatás?

Úgy dolgozom, hogy 12 óra nappali munka, aztán 24 óra pihenő, 12 óra éjjeli munka, aztán 48 óra pihenő. Kérdésem az volna, hogy a pihenőnapra adható-e ki szabadság, ha például szabadságot kérek. 12 nappal és másnap 12 éjjel után kérek 4 nap szabadságot, akkor az adható ki a két pihenőnapra és az azt követő 2 munkanapra, ami szintén 12 óra nappal és 12 éjjelből áll?

7 évig áruterítéssel foglalkoztam napi 6 órában mint alkalmazott, az a munka megszűnt, ezért a cégem csak más munkakörben tudna foglalkoztatni napi 10-14 órában, ezt viszont nem bírnám vállalni. A kérdésem az volna ha ezek után felmondanak jár e a végkielégítés.

Abban kérném segítségét, hogy mely törvényi paragrafus mondja ki hogy a munkáltató köteles a munkavállaló kérésére munkáltatói igazolást kiadni. Esetemben bölcsődei elhelyezésnél "tájékoztató jelleggel kérik be" és kell feltüntetni a jelentkezési lapon a munkáltatónak hogy mikortól várja vissza a munkavállalót. Úgy vélem, hogy hiába tudja mindkét fél hogy a kötelező visszavétel után 1 hónappal elküldik a munkavállalót, attól még ki kell adnia ezt az igazolást a fenti adatokkal a munkáltatómnak. Esetemben teljesen elhatárolódnak ettől, a szóbeli egyeztetéseink alapján háromszori alkalommal is megerősítették ezt - ezért gondoltam hogy komolyabb eszközökkel próbálok ez ellen a szerintem igazságtalanság ellen fellépni mielőtt végső esetben ügyvédet kellene fogadjak.

A lakás-előtakarékossági termékek kombinálhatóak-e a cégek számára 2014.04.04-től hatályos miniszteri rendelet által biztosított lehetőséggel mely szerint 5 millió forintig adó- és járulékmentesen támogathassák dolgozóik lakáshitel törlesztését vagy lakásvásárlását? Van egy egyszemélyes Kft.-m amiben főállású alkalmazott vagyok, és ilyen módon szeretnék lakás előtakarékoskodni ha van rá lehetőség.

Közalkalmazottként dolgoztam. 2016 februárjától volt a felmondási időm március végéig. A volt kollégáim április elején kaptak egy összegben 3 havi Erzsébet-utalványt. Azt szeretném kérdezni, hogy nekem ha nem is a teljes összeg, de időarányosan járt volna-e a juttatás Ön szerint?

Szeretném a segítségét kérni a rokkantsági ellátásom összegének kiszámításával kapcsolatban. Az alábbi törvényt nem igazán tudom értelmezni: A "2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bekezdés 3.pontja" azt írja: "3. havi átlagjövedelem: a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult ebben az időszakban, valamint a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, a minimálbér összege; ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni." A határozatomban sajnos nincs úgy feltüntetve egyik dátum sem hogy a jogosultság kezdete, ezért azt nem tudom hogy melyik dátumnál kell érteni a jogosultság kezdetét. Az alábbi dátumok szerepelnek benne: részére X napjától rokkantsági ellátást állapít meg. A megállapított egészségi állapot kialakulásának időpontja: X. Kérelmet terjesztett elő az első fokon eljáró rehabilitációs hatóságnál Y napon. Z napján kelt elsőfokú komplex minősítés eredményéről szóló összefoglaló vélemény szerint. Határozat kelte: V. Egyik kérdésem az lenne hogy melyik dátumtól van a jogosultság? Másik kérdésem hogy a törvényben a "a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben" alatt mit kell érteni? Az évszám szerinti megelőző évet,vagy a jogosultság kezdő dátumát megelőző időszakot ugyanabban az évben,vagy a jogosultság kezdő dátumát megelőző 365 napot?