Hány napot lehet egyhuzamban dolgozni?

Az lenne a kérdésem, hogy az ebédidőt mindenféleképp le kell dolgozni vagy van arra törvényi lehetőség, hogy a munkaadó "fizesse" azt a 8 órás műszakba? A következő kérdésem pedig az lenne, hogy egyhuzamban hány napot lehet dolgoztatni és mennyi idő után kell kiadni pihenőt? A heti 2 nap pihenő az jár ha nem munkaidő keretben dolgozok? Ha a szerződésemben konkrétan nincs leírva, hogy munkaidő keretben dolgozom (folyamatos munkarendbe vagyok) akkor hány napot dolgoztathatnak egyszerre? Az lehet, hogy a szerződésbe nem írják bele, hogy munkaidőkeretben dolgozom, csak hivatkoznak egy kiegészítésre, másik szerződésre amiben konkrétan le van írva, hogy munkaidőkeretben dolgoznak az emberek a cégnél? Az utolsó kérdésem meg az lenne, hogyha nincs benne a szerződésbe semmiféle formába, hogy munkaidőkeretben dolgoznék, de menet közben azt a szerződést meg módosítják amiben erről szó van , akkor erről engem értesíteniük kell, vagy új szerződést kell aláírnom vagy csak egyszerűen jogfolytonosan megy tovább minden, mert ők azon a szerződésen változtathatnak úgy, hogy engem mint munkavállalót nem értesítenek?

Diákot rendelhet pár napra, hétre, de akár hónapokra is. Így annyi költsége merül fel, amennyit a feladat ellátása valóban megkíván.
DIÁKMUNKA - Mire jó? Megéri? Biztonságos? Kényelmes?

Dilemmák a diákmunkával kapcsolatban

Fontos kérdéseket érintett az emailjében. Lássuk a válaszokat egyenként:

Amit Ön ebédidőnek nevez, azt a Munka törvénykönyve munkaközi szünetnek hívja. Az Mt.86.§ (3)(a) bekezdése szerint ez készenléti jellegű munkakört leszámítva nem munkaidő. Amennyiben a munkáltató azonban NEM köztulajdonban álló munkáltató, abban az esetben ettől eltérhet (de nem köteles). Tessék rákérdezni.

Arra a kérdésére, hogy egymás után mennyi napra lehet munkát beosztani pihenőnap nélkül, azt tudom válaszolni, hogy sajnos sokat. A munkaidőkeret lényege az, hogy a munka és pihenőidő tömbösítve is beosztható, illetve kiadható. A pihenőnapok egyenlőtlen beosztása esetén is kötelező viszont 6 beosztás szerinti munkanapot követően legalább 1 pihenőnapot beosztani; kivéve
a) a megszakítás nélküli,
b) a több műszakos, illetve
c) az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében. Az ő esetükben azonban csupán az a szabály érvényesül, hogy minden hónapban 1 (egy) alkalommal a pihenőnapnak vasárnapra kell besoztva lennie. Elvben a munkavállaló számára tehát az első hónap első vasárnapja és a következő hónap utolsó vasárnapja között valamennyi napra munkavégzés osztható be. Természetesen a pihenőnapokkal el kell számolni később.

Végezetül a munkajog alaptétele, hogy a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés szempontjaira tekintettel a munkáltató osztja be. Ehhez nem kell a munkavállaló hozzájárulása. A munkaidő-keret alkalmazása így nem az Ön kompetenciája. Ami a munkáltatónak ezzel összefüggésben kötelezettsége, az csupán az, hogy a keretet kezdő és befejező időpontjával együtt írásban ki kell hirdetnie (közzétenni), a munkaidőt egy héttel előre egy hétre beosztani, majd a keret végén a munkavállalókkal elszámolni.

Aki válaszol:

Munkajogi szakértő - Kéri Ádám

A jogi egyetemet 2001-ben fejeztem be (ELTE). Ezt követően európai uniós képzéseken vettem részt, majd 2004-től az Egyesült Államokban tanultam amerikai jogot.

Tisztelt Kérdezők!

Köszönjük, hogy megtisztelik portálunkat kérdéseikkel, viszont felhívjuk szíves figyelmüket, hogy mielőtt feltenné kérdését, nézze át eddig megjelent cikkeinket és a leggyakoribb kérdéseket a témával kapcsolatban, ehhez használják az oldalon található kereső funkciót, mert számos kérdést többször is megválaszoltunk. A jövőben szerkesztőségünk az azonos témában született kérdésekre a válaszadást szűri.

Kérdezze Ön is szakértőinket, írjon nekünk a [email protected] címre!

Kérjük tömören fogalmazza meg kérdését, (max. 500-600 karakterben), mert kapacitáshiány miatt hosszabb kérdésekre nem tudunk válaszolni. A tanácsadás általános jellegű, bért, szabadságot, nyugdíjat nem számítunk ki. Az információk tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi tanácsnak.

Privát emailben nem áll módunkban tanácsot adni, válaszadásra csak cikk formájában kerülhet sor. A kérdezők személyes adatait, nevét, emailcímét nem jelentetjük meg, és a szerkesztés jogát fenntartjuk.

Szakértőink szabadidejükben válaszolnak a feltett kérdésekre, így a válaszadás időbe telhet. Kérjük türelmüket!

Cafeteriával, béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban a szakértőnk Fata László.
Munkajogi kérdésekre Dr.Olajos-Kiss Rita és Dr. Andirkó Balázs István LL.M. ügyvéd válaszol.
Adózási, bérszámfejtési kérdésekben a PWC Magyarország ad választ.
A megváltozott munkaképességgel kapcsolatos kérdésekben Kappel Katalin munka-és szervezetpszichológus segít.
HR-esek szakmai kérdésekben Sipos Sándortól kapnak tanácsot.
Coachinggal kapcsolatos szakmai kérdésekben, motivációs, munkahelyi,karrierproblémákkal kapcsolatban Ábri Judit válaszol.
Elbocsátással, outplacementtel kapcsolatos kérdéseiket Hadas Hajdu Helgának tehetik fel
Nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseiket Cserép Zoltán öngondoskodási szakértő válaszolja meg.
Társadalombiztosítással kapcsolatos kérdéseiket Mányi Julianna válaszolja meg.
Employer brandinggel kapcsolatban Kádár Balázstól kérdezhet.
Diákmunka kérdésekre Szerepi Bálint válaszol.
HR Szoftverekkel, felhővel kapcsolatban Beck Zsolt ad választ.

Hány napot lehet egyhuzamban dolgozni?

Aki válaszol:

Heti ajánló

HR állások

Állások

Rendezvények

Partnereink hírei

HR Blog oldalak

Diagnózis kódok

Video

Könyvajánló

Kövess minket!

Facebook

Linkedin

Hírlevél

Kulturális ajánló

Hány napot lehet egyhuzamban dolgozni?

Aki válaszol:

Vasárnapi bérpótlék készenléti jellegű munkakörben járhat?

Kövess minket!