Kérdezz-felelek

Kisfiam 2014. december 10-én született. Az év júniusáig dolgoztam óvodapedagógusként egy vidéki óvodában, majd szeptember 1-ig szabadságon voltam, október 28-ig táppénzen, utána pedig tgyás-on, majd gyeden, ami jelenleg is tart. Tervezném az idei évben megkezdeni ismét a munkát, szeptember 1-jei kezdéssel. Érdeklődni szeretnék ebben az esetben hány nap szabadság jár? Kizárólag az alapszabadság, vagy a pótszabadság is kiadható, azonban a munkáltatóm döntése, hogy kiadja-e? Jól tudom, hogy amennyiben visszamegyek dolgozni továbbra is kapom a gyedet míg a gyermekem nem lesz 2 éves? Mennyivel előtte kell jeleznem a munkáltatónak szándékaimat? A bent lévő szabadságokat kivehetem az évkezdés előtt, vagy csak a munkába állás után kapom meg?

Abban az esetben, ha a munkáltató olyan beosztást ad rendszeresen ami hátrányos a számomra, holott megtehetné hogy normálisan osztja be a munkarendemet. Buszvezető vagyok és hol 2,30 kor kell kelnem hol 9-re kell menni dolgozni, máskor meg este 7-ig ad beosztást. Ez hosszú távon egészségkárosító hatású jár szerintem. Ki lehet-e harcolni a végkielégítést?

Jelenlegi munkahelyemen 2014 július óta dolgozom, 2015 márciusban elmentem szülni és 2017 elején szeretnék visszamenni dolgozni gyes mellett, de nem 8 hanem csak 6 órában, azonban a munkáltatóm csak 8 órában venne vissza. Mivel a munkahelyem a város másik végén van, arra "kényszerülök" hogy állást változtassak (ugye még a gyes alatt) 6 órás munkaviszonyt létesítve, mert így tudom megoldani a gyermekem bölcsibe való járását. Kérdésem az lenne, hogy állásváltás esetén legegyszerűbb eset ha közös megegyezést adok be a jelenlegi munkahelyemen és így a felmondási időt használjam ki a bölcsibe szoktatáshoz ? (a bentlévő szabadságom kifizetése mellett). Nyilván az új munkahelyet is tájékoztatni kell a gyermekem elhelyezéséről ill. az új munkaszerződést a felmondási idő lejárta utáni napra dátumozva kellene aláírni? Az OEP-et és a MÁK-ot is feltételezem értesítenem kell abban az esetben, ha ne adj isten bizonyos ideig munka nélkül lennék ill. érdemes, "van értelme" bejelentkezni a munkaügyi központba?

Munkaidő kerettel, illetve szabadság elszámolással kapcsolatban szeretném kérni a segítségét. Vagyonőröket foglalkoztatunk órabérben 2015 december 1-től napi 12 órában. A Tájékoztatóban közöltük a munkavállalókkal az irányadó munkarendet: tevékenységét egybefüggően maximum napi 12 órában végzi. A munkaidő 2 havi munkaidő keretben történik, a keret kezdete páratlan hó első napja, a keret vége, páros hónap utolsó napja. Közeledik a január havi elszámolás és szeretném megtudni, hogy a munkaidőkeretet jól értelmezem-e. Pl: 2016 januárban 20 nap ledolgozott + 1 nap munkaszüneti nap van. 2016. február 21 nap, ledolgozott összesen: 41 nap X 12 órával= 492 óra 2 havi átlagban,vha ezt meghaladja akkor 50 százalékos túróra pótlékot kell fizetni. A következő kérdés: január 1. munkaszüneti nap a munkaidőkeretbe beletartozik vagy sem? Január 1-re órabér esetében kell-e munkabért fizetni, vagy csak akkor ha dolgozik. Ha a munkavállaló szabadságra megy akkor 8 vagy 12 órában kell elszámolni?

A munkáltatóm hat havi munkaidőkeretet hirdetett meg, ami hamarosan lejár. Szeretném tudni, hogy a munkaidőkeret lejáratakor a munkáltatónak van-e lehetősége a munkaidőkeret végéig ki nem adott pihenőnapok átvitelére a következő munkaidőkeretbe, vagy mindenképpen el kell számolnia a munkavállalóval és kifizetni a plusz időt a túlórára vonatkozó szabályok szerint?

Azt szeretném megtudni hogy mennyi fizetett szabi jár nekem első gyermekem 2010.01.06-án született a második 2011.09.27-én a harmadik 2013.12.24-én.

Jelenleg gyesen vagyok a kislányommal, mely hamarosan lejár mivel kislányom betölti a harmadik életévét. Előtte egy multinál dolgoztam kölcsönzött munkaerőként. A kölcsönző céggel határozatlan idejű munkaszerződést kötöttem, amikor elhelyezkedtem előző cégemnél. (Ez a cég akkor csak kölcsönzött munkaerőként alkalmazta annak idején a dolgozókat) A multicég mialatt gyed/gyesen voltam elszervezte régi munkahelyemről azt az osztályt ahol dolgoztam, úgy néz ki hogy a kölcsönző cég nem tud a régi pozíciómba visszahelyezni. Az lenne a kérdésem hogy a gyed lejárata után a kölcsönző cégnek milyen kötelezettségei vannak felém mint gyedről visszatérő munkavállalónak. Amennyiben nem tud munkát biztosítani a cég akkor jár e esetleg végkielégítés számomra. A munkát 2011. májusában kezdtem. 2013.03.03-án született meg a kislányom.

12 órás munkarendben dolgozom egészségügyi dolgozóként. Ami papíron így néz ki: 2X12 órát dolgozom, 2X12 órát pihenek. A gyakorlatban azonban sokszor 3 napozom, 1-1 beiktatott pihenőnappal. Mit mond a Munka Törvénykönyve arról, hogy 12 órás (folyamatos) munkarendben dolgozóknak is le kell dolgozniuk az ebédidőt?

A cég ahonnan eljöttem szülni a gyesem lejárta után közös megegyezéssel akarta megszüntetni a munkaviszonyom, mondván, hogy a jogutód cég jogfolytonossággal átvesz. Ügyvéd segítségét kértem és azt mondta, hogy ez így nem jogutódlás. A sok huzavona után arra jutottam, hogy a jogutód munkáltatónál nem fogadtam el az állást, a régi munkáltatómmal pedig közöltem, hogy nem írom alá a közös megegyezést. Erre eléggé mérges lett, de diplomatikus maradt. Korábban azt mondta, hogy nem tud alkalmazni nincs hely ezért ad át jogutódlással. Amikor a fenti tényt közöltem vele, hogy nem írom alá a szerződést, hanem a szabadságom töltöm, akkor hirtelen annyit reagált, hogy ő nem fog felmondani, majd akkor talál valami munkát. 13 év munkaviszony után világos számomra, hogy a végkielégítést nem akarják kifizetni. Mit tudok tenni, van-e esélyem valami módon a végkielégítésemhez jutni, illetve, ha másik munkakört kínál fel, mivel a régi munkaköröm megszűnt, mire figyeljek? Csökkentheti a bérem? Köteles vagyok a felajánlott szerződést elfogadni? Tudom, hogy olyan körülményeket teremtene, hogy a végén a stressz stb..... miatt én mondanék fel. Még annyi, hogy a cég 100 százalékos tulajdonosa az önkormányzat, érdemes lenne a polgármesterrel egyeztetnem (nem agresszíven, bosszúállóan, hanem finoman és diplomatikusan)?

Én és feleségem lakáscélú hitelt vettünk fel tulajdonjog vásárlásához úgy hogy az ingatlan tulajdonosa 50 százalékban a feleségem lett. Én mint adóstárs nem szereztem tulajdonjogot viszont a hitelügyletben adóstárs vagyok. A kérdésem az alábbi: én mint munkavállaló akinek nincs lakástulajdonna de adóstárs vagyok egy lakáscélú hitelben jogosult vagyok-e igénybe venni adómentes munkáltatói lakáscélú támogatást?

Az Szja tv. 1. melléklet 3.3. pontja alapján szakszervezetek adómentes kifizetést teljesítenek tagjaik számára a törvényben rögzített havi korlát betartásával. Ugyanakkor az 1. melléklet 3.4. pontja általános megfogalmazással felsorolja azokat az eseteket, amikor nem teljesíthető adómentes kifizetés. Felvetődik a kérdés, hogy a szakszervezet vezető tisztségviselői számára lehetséges-e ilyen szabályok mellett kifizetés. A vezető tisztségviselők nincsenek munkaviszonyban a szakszervezettel és egyéb más polgári törvénykönyv által szabályozott jogviszonyban sem. Vitatott, hogy a szakszervezeti tagsági viszony az adómentes kifizetés szempontjából minek minősül. A másik kérdésem: a szakszervezet számára jogsegélyszolgálatot - nem munkaviszony keretében ellátó jogtanácsos, aki egyébként tagja a szakszervezetnek - történhet-e adómentes kifizetés jogszerűen?

Egy anyuka gyesen van, de mellette 6 órás munkaviszonyban dolgozik, de a munkaviszonyától függetlenül még egyéni vállalkozó is. A kérdésem, hogy ha a vállalkozásában egyedül dolgozik, nincs alkalmazottja, akkor fizetnie kell-e járulékokat maga után, ha nem vesz ki vállalkozói kivétet?

Egy kórházban határozatlan munkaidőben rokkantsági ellátottként dolgozom. Azzal az indokkal, hogy részmunkaidős vagyok soha nem kaptam cafeteriát. Én ezt sérelmesnek tartom. Az a kérdésem, a jelenlegi vitás cafeteria-helyzetben jogos-e az igényem, hogy számomra is fizessék ki az immár három év ki nem fizetett cafeteriát? Ha igen, mire /jogszabály stb./ hivatkozhatok ez ügyben a munkáltatómnál?

Rokkantsági ellátott vagyok, B2 besorolással. Napi 4 órában dolgozom, lehet-e még egy másik bejelentett 4 órás munkahelyem?

Gyesről visszatérő vagyok, 12 éve dolgozom a jelenlegi munkahelyemen, február közepéig tartanak a felgyülemlett szabadságok. A régi munkaköröm bár megvan, de engem nem tudnak visszavenni oda, (mást vettek fel a helyemre), másik munkakört ajánlottak fel. Időközben sikerült új munkahelyet találnom. Érdeklődnék, hogy felmondás esetén, melyik az a legkorábbi időpont, amikor az új munkahelyen kezdhetek. Tehát esetleg szabadság alatt/felmondás alatt lehet e már dolgozni az új munkahelyen, vagy azonnali hatályú felmondást kérhetek arra hivatkozva, hogy a béremet nem korrigálták, pedig az évek alatt volt béremelés, a Munka törvénykönyve szerint kötelesek lettek volna, illetve a megmaradt szabadságokra a pénzt így hogy kapom meg? Tehát szeretnék felmondani, az új munkahelyen minél előbb kezdeni, de úgy, hogy a nekem járó szabadságokra a bért is megkapjam. Van erre módom?

Azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy a mozgóbérrel kapcsolatos aggályaimat eloszlatni szíveskedjenek. A munkaszerződésem azt tartalmazza, hogy alapbér 100000 Ft, mozgóbér 5000 Ft. A mozgóbér kifizetése akkor történik, ha a munkaköri leírásban szereplő feladatok maradéktalanul teljesültek, és semmilyen tényező nem befolyásolja annak kifizetését. Ebben az esetben valamilyen indokkal megvonható a mozgóbér kifizetése? Valamint a mozgóbér összege csak közös megegyezéssel módosítható?

Három hónapos munkaidőkeretet alkalmazunk teljes munkaidőben foglalkoztatott, több műszakos munkarendben - munkaszüneti napon is rendelet folytán működünk. A szóban forgó munkavállalóink minimál-órabéresek. A munkaidőkeret lényege nálunk, hogy az első vagy második hónapban keletkezett túlmunkát le tudjuk csúsztatni szabadidővel. Viszont a problémánk az, hogy ha a második-harmadik hónapban pihenőnapot kap az illető, - hogy lecsúsztassa az első hónapban túlmunkáját - akkor nem jön ki a havi minimálbére, így minimálbér órakiegészítés formájában tehát ki kell fizetni neki a havi előírt munkaórák mértékéig. Mi értelme van a keretnek így? Sok kiadatlan szabadság is van, de nem tudom kiadni még ha nem is dolgozzák a harmadik hónap felét, mert az a túlóra számot növeli? Egy megoldás lenne, ha nem minimálbéresek?

Idegi hallássérülésem van hallókészüléket viselek, jár-e a támogatás?

Egyszemélyes kft tulajdonosa, ügyvezetője vagyok. Főállásban alkalmazottja is /nem minimálbéren/. Kérdésem: én igényelhetem-e cafetériaként a lakáshitel támogatást? Egy személyben vagyok munkáltató és munkavállaló is.

Érdeklődnék, hogy rokkantsági ellátás mellett 2016-ban, bruttó mennyi pénzért lehet dolgozni? Van-e különbség a diplomás minimálbér és a szimplán megállapított között, és azt figyelembe kell-e venni a rokkantsági ellátás mellett? Cafeteria felvehető-e, ha valaki a meghatározott maximumot dolgozza?