Kérdezz-felelek

57. évét betöltött, rokkantsági ellátás kapó dolgozó után a munkaadónak milyen és menyi járulékot kell fizetnie?

Négy műszakos munkarendben dolgozom. Valamikor járt olyan hogy folyamatos műszak pótlék, ez 10 százalék volt, de ma már a munkáltató nem fizeti. Van ilyen még? Én vasárnap is dolgozom de nem fizet rá semmit a munkaadóm.

2015-ben megmarad a nőknél 40 év munkaviszony utáni kortól függetlenül a nyugdíba vonulás lehetősége?

A havi 6800 ft-os TB-járulékot kiknek, mikor kell megfizetnie? Ki mentesül alóla?

Kérdésem, hogy a közalkalmazottak részére ruhapénz, munkaruha adásnak milyen feltételei vannak? Béren kívüli juttatásnak minősül-e ha adóköteles. Mi a munkaruha szigorúan vett értelmezése?

Lehet, hogy csak egy csoportnak adok év végén Erzsébet-utalványt?

A munkáltatóm ugyanis bruttó 400.000 Ft-os cafeteria keretet biztosít, s a közterheket áthárítja a dolgozóra, azaz a 400.000 Ft-os keretből ténylegesen 35,7 százalékkal kevesebbet használhatok fel. Ez esetben a 200.000 Ft-os keret hogyan alakul? Ennek is 35,7 százalékkal kevesebb része az, amit ténylegesen megkapok?

Cégünk a cafeteria-rendszer megjelenése előtt is megtérítette munkavállalóinak a helyi bérlet árát, természetesen csak annak, aki a munkába járáshoz tömegközlekedési eszközt vett igénybe. Miután bevezették a cafeteriát, minden munkavállalónk részére biztosítottunk nettó 180.000 Ft-os keretet. Mivel a helyi utazási bérlet is bekerült a választható cafeteria elemek közé, a kérdésem az lenne, hogy helyesen járt-e el cégünk, amikor úgy döntött, hogy azon munkavállalók, akiknek már korábban is megtérítette a cég a helyi bérlet árát függetlenül attól, hogy cafeteria elem lett, a 180.000 Ft-os nettó keretet ezen felül vehetik igénybe. Cafeteria juttatásként kell-e ezt figyelembe venni? Természetesen az adót megfizetjük a helyi bérlet után.

4 vagy 6 óra/hét csökkentett munkaidővel heti 5 napra mennyi a havi minimálbér egy 36 éves diplomásnak /közgazdász+német középfok/?

A feleségem postán dolgozik, dohányzik, számítógép előtt ül egész nap. A kérdésem az lenne, hogy óránként jár-e neki pihenő, mert nemhogy dohányozni, de még ebédelni sem nagyon tud a sok munkától.

2008. március 4-től vagyok alkalmazásban a munkahelyemen. 2009. februárjában táppénzre kerültem veszélyeztetett terhesség miatt. 2009. szeptemberében megszületett az első gyermekem, akivel először tgyáson, majd gyeden és gyesen voltam. Két év múlva született a második gyerekem, akivel 2014. november 30-án lejárt a gyesem, újra munkába szeretnék állni. A munkáltató e-mailben nyilatkozott arról, hogy nem tud tovább alkalmazni, személyes megbeszélésre sem biztosítanak alkalmat. Ma telefonon azt mondták, hogy januárban tudunk találkozni. Ebben az esetben másik állást sem tudok vállalni addig. Mivel a gyes időszaka letelt, én automatikusan visszakerültem aktív állományba és most az összegyűlt szabadságomat töltöm? Esetleg erről írásban kell nyilatkoznia a munkáltatónak? Mit tehetek? Milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak? És mihez van joga?

Pszichiátriai betegekkel foglalkozó intézetben dolgozom. Október hónapban 10 nappalt dolgoztam 12 órában és 4 éjszakát 12 órában. Mivel a törvény szerint nem volt meg az egyharmadom, délutános bérpótlékot nem kaptam, éjszakára 8 órát 15 százalékkal számolták el. Ez a törvény 2 éve van, én most tudtam meg mivel a fizetésem közel 10000 forinttal kevesebb lett. Szeretném tudni kikapja a megmarat pótlékomat?

100 százalékban teljesítménybérben bérezett munkavállaló esetén állásidőre tekintetében mi számít alapbérnek? Az Mt. szerint állásidőre a munkavállalót alapbér illeti meg, de nem találtam meg, hogy teljesítménybér esetén pontosan ez mit jelent. Interneten olyan leírást találtam, hogy az általános szabályok szerint kell számolni állásidőt, plusz még legalább az alapbér felét elérő garantált bér megállapítása is kötelező. Mi az általános szabály, és mi az alapbér?

Egy takarékszövetkezet dolgozója vagyok. Idén nyáron visszavonta az MNB a működési engedélyünket. A cégünk felszámolás alá került. Október óta nem kapják a dolgozók a béren kívüli juttatásokat. Egy mailben értesültünk arról, hogy a felszámolóbiztos a továbbiakban nem engedélyezi ezeket a kifizetéseket. Személy szerint az Erzsébet utalványokat, az önkéntes nyugdíjbiztosítást, az egészségbiztosítási kártyára utalt összeget és a SZÉP-kártya utalást sem. Ez havonta kb. 30-40 ezer Ft. Az a kérdésem, hogy ha a munkaügyi szabályzatunkban szerepelnek ezek a juttatások, jogosan vonták ezt meg a dolgozóktól? A juttatási szabályzatban lévő ruhapénzt, szemüveg hozzájárulást és egyéb kifizetéseket, már régóta megvonták a dolgozóktól.

Rehabilitációs munkakörben részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak jár-e cafeteria, vagy bármilyen béren kívüli juttatás? Bár olvastam, hogy a munkáltatónak jogában áll külön szabályozást alkalmazni, de méltánytalannak és hátrányos megkülönböztetésnek tartom ezt a jogi lehetőséget. Van-e mód, vagy bármilyen jogszabály arra, hogy a rehabilitációs munkavállalók is igényelhessék a cafeteriát.

Gyes alatt végezhető heti 30 órás munka, csak annál a munkáltatónál lehetséges, akitől eljöttem gyesre? Abban az esetben, amennyiben a lakhelyemhez közel, találok a fentieknek megfelelő munkavégzési lehetőséget (de ez nem egyezik meg az „eredeti” munkaadómmal), az is beletartozik a gyes alatt végezhető munkák csoportjába? Bölcsődei elhelyezésre, jogosultak leszünk, gyes ideje alatt végzett munka esetében?

2005-ben lettem 3. csoportos rokkant nyugdíjas. Azóta folyamatosan dolgozom napi 4 órában. 2012-ben engem is átsoroltak automatikusan rehabilitációs ellátottá, 2015. januárral kezdődően pedig 20 százalékos egészséggel D kategóriásan rokkantsági ellátást fogok kapni, a napokban jött meg a határozat. Az előző munkáltatónál havi bruttó 75000 forint volt a bérem. A céget 2,5 év munkaviszony után elhagytam, találtam távmunkát (itt a minimálbér időarányos részét fizetik: 50750 ft). Most januárral kezdődően az előző cég visszavesz, mert igényeimnek megfelelő pozíció nyílik, de ez a bérkérdés most nem tiszta. Határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatnának folyamatos munkaviszonyban, napi 4/heti 20 órás munkaidőben bruttó 75000 forintos bérezéssel. Ez akkor most belefér az új törvény szerint kereshető összegbe a rokkantellátás mellett?

Egy szakképző iskola gondnoka vagyok nem pedagógusi közalkalmazottként. Ha az iskolaépület riasztója beriaszt, akkor a riasztó rendszert felügyelő vállalkozás diszpécsere telefonál, hogy menjek az iskola épületébe a riasztást ellenőrizni. A fenti feladatom a munkaköri leírásban nem szerepel, 7 éve ezért semmi anyagi ellenszolgáltatást nem kapok. A készenléti idő hétfő - csütörtök között 21.00 órától 05.00 óráig, péntek 21.00 órától hétfő 05.00 óráig folyamatosan. Vagyis a ledolgozott napi 8 órai munkaidőmön túl egy átlagos hónapban 376 óra, szabadságok, ünnepnapok alkalmával a havi 480 óra készenléti időben rendelkezésre állok éjjel-nappal, hogy 20-25 percen belül a munkahelyemre beérkezzem. Korábbi gazdasági vezetőnek a készenléti díj kifizetését többször megemlítettem, de ő elutasított. Az új gazdasági vezetőnek 2014. júliusában írtam egy levelet, amiben a bruttó fizetésem 20 százalékának kifizetését kértem készenléti díj címén. A mai napig sem írásban, sem szóban választ nem kaptam. Ön szerint jár-e részemre készenléti díj vagy egyéb jogcím alapján anyagi ellenszolgáltatás? Kihez forduljak a kifizetésért és visszamenőleg mettől érvényesíthető a kifizetés?

1962–ben születtem, 2011-ben szolgálati idő elismerési kérelmet nyújtottam be. A Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóság Magyarországon 18 év 175 napot állapított meg, a Romániában szerzett éveim 8 év és 216 nap. 2009. december 31-ig a nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető összes szolgálati idő és a kedvezményes öregségi nyugdíjra jogosító idő is 27 év és 26 nap. Azóta és jelenleg is közalkalmazottként dolgozom, így már 32 év szolgálati idővel rendelkezem. Elmehetek 8 év múlva 40 éves munkaviszonnyal nyugdíja? Hogy valósul meg a gyakorlatban, mivel két országból szereztem meg az éveimet?

A 2015-ben életbe lépő cafeteria változtatással kapcsolatban szeretném a következőt kérdezni Öntől. Cégünknél az adható cafeteria felső határát kihasználva kapjuk ezt a juttatási formát, és minden év januárjában választhatunk, hogy mire szeretnénk ezt az összeget "elkölteni". Én a jövő évtől szerettem volna igénybe venni, szinte a teljes felhasználható összeg erejéig (kb. 72.000 Ft/hó) az adómentes lakhatási támogatást a cafeteriámból. Próbáltam utánajárni, de az interneten található cikkek közül sajnos egyikben sem találom arra a választ, hogy az ilyen adómentes juttatást is csak 200.000/év összegig lehet igénybe venni, vagy az egész nettó 450.000 Ft/év keretet felhasználhatom erre? Mindenhol csak arról írnak, hogy 200-450 ezerig tartó tartományban a SZÉP-kártya, vagy 51 százalékos cafeteria választható, ezért számomra nem világos, hogy így viszont hogy jön ki az adómentes lakáshitel támogatásnál az 5 millió Ft/5 év?