Kérdezz-felelek

C2-es rokkant ellátásban részesülő vagyok jelenleg. Korábban rehabilitációs járadék mellett kiegészítő tevékenységű vállalkozóként itthon dolgoztam. Ezt megszüntettem, mert sem az egészségem, sem az adórendszer nem tette lehetővé a tevékenységemet főállású vállalkozóként. Jelenleg is azon gondolkodom, miként tudnék itthon dolgozni mint régebben. Hiszen így hasznos embernek érezném magam, de nem kellene munkahelyi kötöttségekhez igazodnom.

Jogos-e, ha a cég azért mond fel, mert a biztonságiak állítása szerint a kamerán keresztül foltokban látható, hogy a dolgozó cigarettázik? A felvételt azonban a cég nem hajlandó megmutatni, így védekezni sem tudok.

Egy ismerősöm három műszakos munkarendben dolgozik. Elvileg a hétvégéjük szabad lenne, de minden hónapban egy napon az ebédidőt kell ledolgozniuk amit egy szombati napon teljesítenek, a többi szombaton és vasárnap kötelező bemenni és aki nem megy be annak vagy szabadságot írnak(!) vagy elküldik. Minden kérdésre vagy panaszra az a válasz fentről, hogy akinek nem tetszik vagy tud jobbat az ne ide jöjjön holnaptól dolgozni. Pihenőnapok nélkül folyamatosan dolgoztathatnak három műszakos munkarendben foglalkoztatott embereket munkaidő keretre való hivatkozással akár egész évben is? Törvényes, hogy az olyan hétvégi napokra amelyekre sikerül kikönyörögni egy munkamentes napot valami nagyon nyomós indokkal, annak szabadságot írnak amikor elvileg pihenőnapja lenne? Van életkori korlátja ennek a munkarendnek vagy egy 50-en felüli ember aki már nehezebben bírja, jogszerűen veszíti el a munkáját és megélhetését ha nem tudja pihenés nélkül teljesíteni ezt a gályamunkát?

2013. márciusától dolgoztam diákszövetkezeten keresztül egy hostess cégnek. Egészen ez év májusáig zavartalan volt az együttműködésünk, mindaddig amíg egyik munkanapomon az előírásokkal ellentétben leültem a munkaidő alatt. A supervisorom ezt észlelte és másnap egy e-mailben közölte, hogy 2 órányi bért von le a szabálytalanság miatt és, hogy tovább nem alkalmaz. Ezen kívül egy másik munkanapom 4 órányi bérét vonta le visszamenőleg, állítólagos nem helyén való magatartásom miatt, amit az ott dolgozók jeleztek. Megírtam a supervisornak, hogy a a munka törvénykönyv 56. § 4. bekezdésének értelmében nem tartom jogosnak a pénz levonást. Azt szeretném kérdezni, hogy jogszerű volt-e a levonás és az elbocsátás.

Egy élelmiszeripari cég HR-koordinátora vagyok. Auditokon többször találkozom azzal a kérdéssel, hogy az újonnan belépő dolgozók megbízhatóságát hogyan ellenőrzöm. Természetesen vannak válaszaim a kérdésre, például erkölcsi bizonyítvány ellenőrzése, előző munkahelyi vélemény kérése, de kíváncsi lennék, hogy vannak-e más, biztosabb módszerek ennek a kompetenciának a mérésére.

Megváltozott munkaképességű vagyok, C2 besorolású. Mi vonatkozik rám, de kérem ne törvényekkel magyarázza el, mert úgy nem értem. Illetve hogyan lesz valaki így jogosult nyugdíjra?

Gyedről térnék vissza dolgozni, a munkahelyem megszűnt a lakóhelyemen, gondoltam közös megegyezéssel eljövök, ha kivettem a szabadságokat. De azt akarják, hogy 70 km-re a lakóhelyemtől járjak munkába, nem adják ki a szabadságomat. 8-tól 17 óráig tartana a munkaidőm ebédszünet nélkül. Nyilván tudják, hogy ezt vissza fogom utasítani. Rendkívüli/azonnali felmondással ők erre felmondhatnak nekem? Így a bennmaradt szabikat sem kell majd kifizetniük?

Hogyan tudhatom meg, hogy milyen kedvezmények járnak nekem, ha megváltozott munkaképességű munkavállaló vagyok?

Hány embert kell fölvegyek a cégembe, hogy ne kelljen fizetni a rehabilitációs hozzájárulást?

Cégünknél rendszeresen biztosítunk készségfejlesztő tréningeket nemcsak a vezetőknek, hanem a munkatársaknak is. Mivel elég sok pénzt és időt fordítunk erre, az lenne a kérdésem, hogy hogyan növelhetnénk ezen tréningek hatékonyságát? Illetve mérhető-e ez a hatékonyság egyáltalán?

Az anyavállalatunk rendszeres, várhatóan évente kitöltendő elégedettségi felmérés bevezetését tervezi minden leányvállalatánál. Ez minket is érinteni fog, de hiába örülünk ennek a lehetőségnek a HR-en, a vezetők részéről már most, az első hírek hallatán érződik az ellenállás. Félő, hogy ez veszélyezteti a hazai felmérési projektet, és rossz fényt vet a magyarországi divízióra. Mit tudunk tenni ennek az ellenállásnak a csökkentéséért?

Az első coaching programom előtt engem leginkább az a kérdés foglalkoztat, hogy reálisan milyen célokat érdemes kitűzni egy ilyen programmal összefüggésben. Milyen változásokat lehet elérni egy jól felépített, jól kivitelezett programmal?

Hogyan lehet illetve hogyan érdemes bevezetni a coachingot a vállalati kultúrába?

Tapasztalata szerint milyen lehetséges kifogásokra, érvekre és ellenérvekre kell számítani a coaching ellen?

A munkatársunk érdeklődött, hogy az apósa nevére felírt gyógyszert el tudja-e számolni saját egészségpénztári egyenlegének terhére.

A lakáscélú hitel támogatás biztosításához elég, ha a munkavállaló ideiglenesen lakik a lakásban?

A cég bruttó 30.000 Ft havi cafeteriat ad számomra, akkor a 30.000 Ft teljes egészének kifizetését olyan opcióra kérem, ami adómentes, akkor a teljes összeget megkapom, tehát évi 360.000 Ft-ot?

Mivel kockázati életbiztosítások adómentesek tudtommal, ezért kérdezném, hogy a kockázati életbiztosításokkal egybekötött megtakarítások (Unit-Linked biztosítás) fizethetők-e cafeteriából, ha igen milyen adóterhekkel?

Ha önsegélyező pénztárba fizettetem a cafeteriám teljes egészét, akkor a 30.000 Ft-nak csak a 37,5 százalékkal csökkentett része (kb. 21.500) íródik jóvá az önsegélyező számlámon?

A cafeteriából fizetett önsegélyező pénztári számlán lévő pénzből is visszaigényelhető az szja-ból 20 százalék? Vagy csak a nettó bérből fizetett pénzből?