Kérdezz-felelek

Munkáltatómnál 3 havi munkaidő keretben dolgozom, 12 órás műszakban, szombat, vasárnap, ünnepnapon is, ahogy a beosztás megkívánja. 2. negyedévben 4 ünnepnapon dolgoztam. A kifizetés ugyan rendben megtörtént, viszont munkaadóm a 4 ünnepnap óraszámát nem számolja bele a munkaidőkeretbe, tehát van -48 órám, amit leírt a szabimból. Kérdésemre válasza annyi volt, hogy az Mt. szerint a munkaidő keretben dolgozók fizetett ünnepen való munkaideje nem számol bele a munkaidőkeretbe. Dolgozzak annyival többet, mint ahány ünnepnapot, és így letudom az órakeretem, az ünnepnapokat meg vegyem túlórának. Ez így jogszerű ?

A kérdésem az, ha a munkáltató mondd fel, akkor is visszakérhetik a cafeteria összegét?

Azt szeretném megtudni, hogy Szép kártya szabadidős alszámlájával tudok-e fizetni mondjuk Ofotért üzletben és tartásjavító gerincpánt vásárlásánál.

Az az lenne a kérdésem, nyugdíjazás előtti felmentési idő alatt egyéni vállalkozóként vállalhatok-e számlás munkát? Közalkalmazottként dolgozom jelenleg.

Felmentési időmet töltöm, amiből 4 és fél hónap van hátra, utána rehabilitációs járadékra vagyok jogosult /betegség miatt leszázalékoltak/. A felmentési idő alatt vállalhatok-e közalkalmazotti állást pedagógusként vagy a szociális szférában? Ez nem veszélyezteti-e a végkielégítés kifizetését melyről már szerződésem van!

Teljes állású közalkalmazottként dolgozom, amely mellett azonos feladatkörben helyettesítést folytatok, mivel megbízási szerződést kötöttem (a munkáltatóm beleegyezésével) egy második munkáltatóval. A megbízási szerződésem nem rögzíti a munkaidőt/heti munkaórát; csupán a feladatokat specifikálja. Lehetőségem nyílt EU pályázatban részt venni, mely 12 hónapra szólna, heti 20 órás részmunkaidős foglalkoztatásban egy harmadik munkáltatónál. Érdeklődöm, hogy három munkaviszony összeegyeztethető-e, mivel munkaidő ütközés nem történik? Van-e valamilyen korlátozás?

Közalkalmazott vagyok. Szerződésem határozatlan idejű, vezetői szerződésem határozott idejű, még 4 év vissza van belőle. Kérdésem a következő: költözés (munkahelytől nagyon távolra) miatt felmondhatok-e közös megegyezéssel, ha ledolgozom az 1 vagy 2 hónapot? Ha közben mégsem jön össze a költözés, maradok a régi lakhelyemen, letöltöttem a ledolgozandó időt, átadtam mindent, aláírtuk a közös megegyezést, akkor lezártnak lehet-e tekinteni a munkáltatómmal a dolgot, vagy utólag van-e ennek elévülési ideje, perelhet-e mert nem jött össze a költözés?

Nők 40 nyugdíjjal a felmentési időmet töltöm augusztus végéig mint közalkalmazott. Kérdésem, hogy mellette vállalhatok-e már augusztus elejétől munkát, mivel a nyugdíj mellett dolgozni akarnék?

Szakmunkásként garantált bérminimumot kapok. Mellette folyósítanak emelt családi pótlékot?

Egy hétfői napon rosszul lettem és elmentem védőnőhöz, ahol megállapították, hogy kismama vagyok, így meg is kaptam a kiskönyvet. A kiskönyvvel a kezemben keddi napon elmentem az Üzemorvoshoz és ott egyből fel is mentett a munkavégzés alól. A papírokat bevittem a munkáltatómhoz és közöltem a tényeket. El is fogadták és meg is kapom az alapbéremet. A terhesség 12. hetében csörgött a telefonom a munkáltatótól, hogy be kell mennem az üzemorvoshoz, mivel választanom kell, hogy vissza megyek dolgozni vagy elmegyek táppénzre.

Lehetséges-e tanulmányi szerződést kötni a munkavállalók nevében úgy, hogy ők maguk (jelen esetben én és még két munkatársam) a szerződést nem csak nem írták alá, de még nem is látták? A tanfolyamot elvégeztük, meg is kaptuk a szükséges papírokat és a jogosítványt. Szóban annyit mondtak még az iskola kezdés előtt, hogy egy évre szól a szerződés, a képzés díjának a levonása értelemszerűen időarányosan történik ha korábban mondunk fel. Viszont ha nem írtuk alá semmit, akkor létezik e egyáltalán érvényes tanulmányi szerződés, vagy fennállhat-e az az eset, hogy valaki aláírta azt a nevünkben? Ha pedig így történt, akkor egy egy éven belüli felmondás esetén jogszerűen követelheti-e a munkáltató a tanfolyam költségét a munkavállalótól?

Munkaköri (újabb) feladatom, hogy elvigyem a céges leveleket a postára, de ehhez saját pénzemen budapesti bkv bérletet kell vegyek, mert a posta távolabb van. A cég akkor fizetné ki a bérletet, ha megmutatok erre vonatkozóan egy jogszabályt.

2019. decemberében leszek nyugdíjas 40 évvel. Közalkalmazottként dolgozom. Jelenleg szabadságomat, majd utána felmentésemet töltöm decemberig. Szeptember 2-től lenne lehetőségem munkát vállalni egy közétkeztetéssel foglalkozó konyhán, amelyet egy vállalkozó üzemeltet, tehát nem közalkalmazás. Kérdésem, hogy a felmentési idő alatt elvállalhatom-e a munkát, nem vesztem-e el a felmentés idejére járó fizetést? Ha vállalhatok munkát akkor a nyugdíjazáskor meg kell-e egy napra is akár szakítanom a munkaviszonyt ahhoz, hogy jogosult legyek a nyugdíjra és a fizetésre egyaránt.

2019. májusában szűnt meg a napi 8 órás egyenlő időbeosztású irodai munkahelyem. Az elszámolásnál 184-gyel osztották a havi bruttó bért, ami 22 munkanap és 1 ünnepnapnak felel meg. 7 munkanap szabadság megváltás is volt, ami szerintem áprilisra vonatkozhat, hiszen májusban dolgoztam 2 napot, 1 pedig ünnepnap volt. A Munka törvénykönyvben csak általános munkarend hivatkozást találtam az órabér számításánál. Helyes lehet így a számítás? Szerintem a májusinál 22 munkanap az osztóidő, a szabadság megváltásnál pedig 20 nap. Így jóval magasabb lenne a járandóságom.

Jól értelmezem-e, hogy amennyiben megállapítják a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást skizofrénia betegség esetén, az ellátás mértéke nem az előző évi jövedelem alapja. A nyugdíjkorhatár eléréséig több, mint 5 évem van.

Közalkalmazottként dolgozik a munkavállaló. E munkája mellett 2018. szeptembertől 2022. február végéig egy önkormányzat Uniós projekt keretében megbízási szerződést kötött vele heti 3 órában, utazó pedagógiai feladatok ellátására. Ezt a feladatot a munkáltatója hozzájárulásával a kötelező óraszámomon túl, szabadidőben végzi. 2020. májustól élni kíván a nők kedvezményes nyugdíj lehetőségével, emiatt 2019. augusztustól a felmentési idejét kezdi. A felmentési idő alatt folytathatja-e a jelenleg is érvényben lévő megbízási jogviszonyát anélkül, hogy a felmentési időre járó távolléti díjtól elessen? Nem új munkaviszonyt létesít a felmentési idő alatt, hanem egy jelenleg is fennálló polgári jogi szerződés értelmében folytatná a projektben a munkát. A Kjt. 37. §. (12) csak a mentesítés ideje alatt létesített jogviszonyt említi. Kell-e alkalmazni ezt a rendelkezést a fenti esetre?

Férjem nevében írok, aki 64 év 183 nap után, 2020 októbertől nyugdíjas lesz. 2004. júniusa óta dolgozik a jelenlegi munkahelyén. Tavaly decemberben ügyvezetőjük új néven céget alapított, a régi telephelyen 8 fő maradt. Mind nyugdíj előtt állnak és végkielégítés járna nekik. Idén január óta a használható gépparkot folyamatosan szállították az új céghez, a megmaradt gépek a teleppel együtt eladásra kerülnek. Az új cégből a dolgozók részére nem akarja a végkielégítést kifizetni, most arra várnak, hogy a telephelyet valaki megvegye. Érdeklődni szeretnék, hogy a munkáltatónak nincs-e valami kötelezettsége hogy nyugdíj előtt mennyi a minimum idő, amíg felmondhat a dolgozónak? Jár-e a férjemnek felmondási kedvezmény? Kötelezhető-e, hogy közös megegyezéssel jöjjön el a cégtől, vagy ragaszkodhat a felmondási időhöz?

Két hete elhelyezkedtem egy multinál karbantartóként, 3 hónap a próbaidő. Az üzemorvosi vizsgálaton kiderült, hogy rosszul hallok az egyik fülemre. (Ezt gyerekkorom óta tudtam, de nem foglalkoztam vele soha, papírom sem volt róla.) Elküldtek rendes hallásvizsgálatra, ahol kiderült, az egyik fülemre 0%-os a hallásom. Ezért a cég lehet, hogy felmond nekem, mert nagyon komolyan veszik a balesetvédelmet. Aggódnak, hogy fokozott a zajártalom nem jó nekem. Nyilván próbaidő alatt elküldhetnek, de van erre valamilyen jogszabály, hogy nem dolgozhat halláskárosodott zajos helyen? Nagyon szeretnék maradni, van kiskapu? Ez nem számít diszkriminációnak, ha egyébként el tudom látni a feladatokat? Jogilag milyen lehetőségeim vannak?

Havi átlag keresetem 220.000 Ft volt a táppénz előtt. Most 64%-os rokkant lettem, C2-be tartozom. Mennyi rehabilitációs járadékra számíthatok?

2017 júliusban volt egy munkahelyi balesetem. A 100%-os táppénzem 2019 júliusában meg fog szűnni, mivel lejárt a maximum 2 év. Nekem már megállapítottak rokkantsági B2-es kategóriát. 45 %-os az egészségkárosodásom. Ezt a rokkantsági ellátást még nem tudtam igénybe venni a táppénzem miatt. Én jogosult lennék baleseti járadékra is, de azt már sikerült megtudnom, hogy azt kell először megigényelnem, de arra senki nem tudott választ adni, hogy mindkettőt kaphatom-e, vagy csak az egyik ellátást.