Kérdezz-felelek

2021 februárban töltöm be a 40 év munkaviszony és ebben a hónapban tudok nyugdíjba menni tudomásom szerint. Kérdésem, hogy ez valóban így van-e? Én egy Kft-nél dolgozom 8 órás bejelentett munkaviszonyban. Mire eljön a nyugdíjba vonulás ideje itt 7 és fél éves munkaviszonyom lesz. Kérdésem jár-e felmentés és mennyi?

2019 októberében betöltöm a 64. évemet, így nyugdíjba mehetnék 44,5 év (88%) szolgálati év után. Szeretnék azonban még 0,5 évet dolgozni, hogy meglegyen a 45 év (90%) munkaviszonyom. Kérdésem: A nyugdíj jogosultság elérése utáni 6 hónap munkaviszonyra kapok még további 3 %-ot, így összesen 93 %-ra emelkedik az ellátás számításánál figyelembe vett érték? Ebben az esetben 2020 májusától kérném az öregségi nyugdíj megállapítását.

Jelenleg gyed alatt vagyok itthon 21 hónapos kisfiammal. A munkáltató cégemet fel szeretnék számolni, jogutód nélküli megszűnéssel. Meg is kaptam a felmondó szerződést, melyet közös megegyezéssel kívánnak megszüntetni, mindenféle juttatással együtt. Viszont mi már egy ideje tervezzük egy újabb gyermek vállalását. Engem az a kérdés foglalkoztat, ha elfogadom a szerződést (valószínűleg el is fogom) és ez után sikerül teherbe esnem, járnak-e a következő gyermeknél, ugyanazok a járandóságok, mint normál esetben, ha van munkahelyem. Ennél a cégnél 2016.02. hó-tól dolgoztam. Ilyenkor érdemes-e munkaügyi hivatalban bejelentkezni? Ja és mivel veszélyeztetett terhes lennék (akárcsak az első gyermekemmel), jár-e bármiféle juttatás?

Jogosult leszek-e GYET-re, ha heti 30 órás munkaszerződésem lesz a munkahelyemen és ezen kívül heti 10 órában home office-ra szerződünk?

A főiskolai éveket beszámítják-e a nyugdíjba? Pedagógusként 3 évig folytattam tanulmányokat 1977-1979-ig, azaz 3 évig tanítóképző főiskolát végeztem. Negyven évvel megyek el, szorozzák-e +6%-kal többel?

1998 óta vagyok alkalmazásban több munkahelyen (nem pedagógusi munkakörben), nem folyamatosan, megszakításokkal, de minden munkahelyemen közalkalmazotti munkaviszonyban. Utolsó munkahelyemen pedagógus I. fokozat 5. kategóriában voltam besorolva a korábbi közalkalmazotti szerződéseim dokumentumainak bemutatása után. 2014 júniusában szereztem óvodapedagógusi diplomát. Jelen munkahelyemen szeptember 2-től leszek alkalmazva óvodapedagógusként. Az új munkahelyemen azt a tájékoztatást kaptam, hogy az 1992. július 1-jét megelőző időszakot figyelembe veszik a fizetési fokozat megállapításánál, illetve a diploma megszerzését követően, azaz a 2014. június utáni időszakot veszik még figyelembe, a közte lévő közel 22 naptári évet figyelmen kívül hagyják, így a pedagógus I. fokozat 2. kategóriájába akarnak visszasorolni. A törvény azt mondja ki, hogy a közalkalmazotti fizetési fokozatot a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján kell megállapítani. Az én értelmezésemben, minden közalkalmazotti jogviszonyt be kell számítani, illetve azt a munkaviszonyban töltött időszakot, amikor már rendelkezett a munkavállaló - jelen esetben - óvodapedagógusi diplomával. Kérem erősítse, vagy cáfolja meg, de én úgy gondolom, hogy hiába végeztem el csupán 5 éve, 2014-ben az óvodapedagógusi szakot és kaptam diplomát, mivel van - megszakításokkal ugyan - összesen több, mint 14 év munkaviszonyom, amiből az összes közalkalmazotti jogviszony, így az összes jogviszonyt figyelembe kell a munkáltatómnak vennie a fizetési fokozat megállapításánál.

Komplex minősítési keretében B1 kategóriába soroltak, rehabilitálható vagyok, viszont rehabilitációs ellátásra nem vagyok jogosult. Elutasították a kérelmemet, mert 8 órában dolgozom 54.000 Ft-ért (közfoglalkoztatásban). Kérdésem, hogy miért utasították el az ellátást, amikor azt olvasom mindenhol, hogy keresőtevékenységeket lehet végezni, csak a munkabér 3 egymást követő hónapban ne haladja meg a minimálbér 150%-át. Köteles vagyok bejelenteni a munkáltató felé a megváltozott munkaképességemet, ha nem vagyok jogosult a rehabilitációs ellátásra?

2020. áprilisára várom első babámat. A kérdésem arra vonatkozna, hogy pontosan mi számít bele a CSED alapjába. Munkaidőkeretben dolgozom és 4 havonta fizeti ki a cég a túlóráimat, amik az elmúlt 4 hónapban keletkeztek. A kérdésem az lenne, hogy a CSED napi díjának megállapításakor azt veszik-e figyelembe, hogy a cég melyik hónapban utalja ki a túlórákért járó összeget, vagy azt, hogy az adott összeg melyik hónapra vonatkozik? (az első esetben ugyanis akkor csak 1 túlórával megtoldott bérem esik a 180 napos időszakba). A másik kérdésem arra vonatkozik, hogy a készpénz cafeteriát is számításba veszik-e a CSED meghatározásánál, mivel úgy tudom, ez a juttatás munkajövedelemként adózik. Illetve, mivel ezt a juttatást negyedévenként utalja a cég, ugyanaz a kérdés is vonatkozna rá, mint a túlórákra, hogy az számít, hogy az adott 180 napon belül érkezett-e a számlámra készpénz cafeteria is, vagy az, hogy melyik időszak alapján kaptam.

Leszázalékolt C2 kategóriájú személy vagyok, aki jelenleg munkanélküli. Január óta semmilyen rokkantsági ellátásban nem részesülök, csak családi pótlékot kapok. Az érdekelne, hogy nekem kell fizetnem a TB-met? Nem tudom, mert a környetemben lévők azt mondják, hogy nem. A NAV kért egy nyilatkozatot tőlem 2 hónappal ezelőtt, abban benne volt minden, még másolatot is csatoltam a leszázalékolási papíromról, de semmilyen válasz nem érkezett. Az orvos szerint még mindig pirosan világit a TB-m.

Férjem 24 év 9 hónap közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezett, amikor véglegesen áttelepültünk Magyarországra Kárpátaljáról. Az áthozott jogviszonyát elismerve folytatta a munkát szintén közalkalmazotti jogviszonyban. Nem kapott jubileumi jutalmat sem 25, sem 30, sem 40 év után. Járt volna? Amennyiben igen, van-e elévülési idő? Jelenleg is közalkalmazotti munkaviszonyban van, folytatólagosan ugyanannál a munkáltatónál, aki azt a válasz adta, hogy csak a magyarországi évek számítanak.

Pedagógusként dolgoztam tavaly augusztus óta egy tankerületi fenntartású intézményben. Most felmondásra készülök és közölték velem, hogy akkor félhavi bért fizessek vissza mert már az összes szabadságom kiadták. Pedagógusként sajnos nem én rendelkezem a szabadságaimmal, a munkáltató adja ki a szünetekre. Ilyenkor tényleg kötelezhet erre engem? Van erre vonatkozó törvény, amit fel tudok mutatni?

Folyamatos munkarendben dolgozom, azaz 6+2-ben. Ebben az esetben egy adott hónapban, ha mondjuk 2 nappal többet dolgozunk, mint a sima 3 műszakosok, akkor annyi “pótpihenőt” kapunk, ami egy fizetetlen távollétnek felel meg. Mivel ez jár nekünk ilyenkor ki rendelkezik vele? Én, mint munkavállaló, akkor veszem ki amikor akarom. Vagy a munkaadó? Ez úgy szokott működni nálunk, hogy 4 hónapokra van elosztva és ha 4 hónap alatt xy “pótpihenőt” nem veszek ki, akkor azt az 5. Hónapban kifizetik túlórába. De vannak olyan esetek amikor a munkaadó kényszeríti a dolgozókat, hogy vegyék ki a “pótpihenőt” hogy ne kelljen kifizetni túlórába!

Egy Szociális szövetkezetnél dolgozom, ahol sajnos nincsen táppénz. Kisbabát várok. A munkáltatóm azt mondta, hogy olyan esetben, ha a napjaim száma nincs meg, akkor is ugyanúgy bejelent, csak ha már nem dolgozom, addig a járulékaimat nekem kell fizetni. Ez igaz lenne? Abban az esetben, ha én fizetetlen szabadságra jönnék el, akkor attól lenne Tb-m, illetve a napokba beleszámolnák ami hátra van ahhoz hogy kapjak szülés után pénzt, azon kívül ami alanyi jogon jár?

Szeretném megkérdezni, hogy munkaviszonyban és rokkantsági ellátásban részesülő jövedelmi keretébe a cafetériát bele kell-e számolni? 223.500-Ft-ba a cafetéria is beletartozik?

40 éves közalkalmazotti munkaviszony -óvodapedagógus- után felmentési időmet töltöm. Létesíthetek-e munkaviszonyt alapapítványi óvodával -részmunkaidőben- anélkül, hogy elveszíteném a távolléti díjamat? Amennyiben igen, szükséges-e munkavállalási szándékomat jelezni jelenlegi munkáltatómnak -állami óvoda-?

2019-ben változott-e a közalkalmazotti felmondási idő? Úgy tudom, hogy 2 hónap, de egy 2019-es cikk szerint 30 napra változott. Ez igaz?

Orvosi papíromon szerepel a pangásos szívelégtelenség, I5000 BNO kód, amely alapján adókedvezményben részesülhetnék. De! Az orvos nem akarja leigazolni, mert ez szerinte kettes fokozatú és csak hármastól jár adókedvezmeny. Én mar megnéztem az erre vonatkozó törvényt, de semmi kiegészítést nem találtam erre vonatkozólag.

Határozott idejű szerződésemet töltöm és van még hónap végéig pár nap, viszont beteg lettem. Ha elmegyek táppénzre, akkor meghosszabbodik a felmondási idő annyi nappal ahány napot táppénzen töltök vagy nem?

Kismamák védelmével kapcsolatban lenne kérdésem. A munkahelyemen megemlítették, hogy könnyedén felmondhatnak nekem és fontolgatják is ezt a lépést. A cégnél 3 hónap a felmondási idő, akkor is, ha a munkáltató küld el. Férjemmel régóta tervezünk kisbabát és arra lennék kíváncsi, véd-e valamilyen jogszabály akkor, ha a 3 hónapos munkáltató általi felmondási időben esek teherbe?

A munkáltatóm két 20 órás munkaszerződést szeretne velem kötni, különböző munkakörökre. Szeretném megkérdezni, hogy ez milyen hátránnyal járhat, akár egy esetleges betegállomány vagy a későbbi nyugdíj kapcsán? Illetve van-e bármilyen olyan "buktató" amire oda kell figyeljek?