A nyár nemcsak a pihenés időszaka – a cégek számára rejtett kockázatot is hordoz. A Niveus szerint a szabadságolások miatt augusztusban különösen nagy a veszélye annak, hogy a Cégkapun keresztül érkező hivatalos iratok elkerülik a figyelmet, vagy jogosultsági hibák miatt át sem veszik azokat. Ez akár több százezer forintos bírsághoz vagy visszafordíthatatlan jogkövetkezményekhez vezethet.

Fontos tisztában lenni azzal, hogy egy gyáralapítás esetén milyen személyi és tárgyi feltételekre van szükség, valamint milyen hatósági eljárások szükségesek. Ebben a cikkben Dr. Veress Dominika az act legal Hungary ügyvédjelöltje mutatja be a gyáralapítás alapvető lépéseit, főbb szempontjait és követelményeit.

Mennyi a felmondási idő, ha a munkavállaló, és mennyi, ha a munkáltató mond fel? Hány hónap jár a letöltött évek után? Mi a helyzet a munkavégzés alóli mentesítéssel? Összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.

Fizetés nélküli szabadság esetén a dolgozó munkavállalói jogviszonya megmarad, ugyanakkor mivel nem végez munkát, ezért munkabért és egyéb juttatást sem kap. A munkáltató bizonyos esetekben köteles kiadni a fizetés nélküli szabadságot, más esetekben azonban mérlegelési jogköre van, hogy megadja-e ezt a lehetőséget a munkavállalónak. Alább részletezzük a feltételeket, a Munka törvénykönyvének vonatkozó rendelkezéseit, a tb-sal kapcsolatos tudnivalókat.

Ha valaki úgy dönt, hogy külföldiként Magyarországon szeretne gazdasági tevékenységet végezni, számtalan lehetőség közül választhat ennek megvalósítása során. Az elérhető opciók közül mégis évek óta töretlen népszerűségnek örvend a korlátolt felelősségű társaság alapítása. Ahhoz, hogy megértsük miért is olyan közkedvelt ez a vállalkozási forma, az alábbiakban az act legal Hungary ügyvédje, Dr. Bognár Ivett összegyűjtött 10 + 1 pontot, amit feltétlenül érdemes tudni a kft.-k alapításáról, működéséről.

A mesterséges intelligencia számos etikai, jogi kérdést vet fel, és a kérdések, de főleg a válaszok, még fontosabbak a HR érzékeny világában. Nemrégen arról olvashattunk, hogy beszédminták elemzésével a vezetők mentális egészségi problémái is meghatározhatók az AI segítségével. Hová vezet mindez? Mire alkalmas az eszköz, és mire használható etikai és jogi normák alapján. Dr. Bálint János, a CMS Ügyvédi Iroda adatvédelemmel és mesterséges intelligenciával foglalkozó munkatársa segít eligazodni a kérdésben, akit Sipos Júlia kérdezett.

A munkáltatóknak három lehetősége van. Az Alkotmánybíróság nemrégiben egy fontos döntést hozott a Munka Törvénykönyve kapcsán, a munkakörükre egészségügyileg alkalmatlanná váló munkavállalókat érintően, amely sok gyakorlati kérdést vethet fel a cégek HR vezetőinek és munkatársainak. A döntésről és annak következményeiről dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda munkajogi csoportjának vezetője ír a HR Portalon.

A gyors nemzetközi terjeszkedésben gondolkodó társaságok körében egyre népszerűbb az ún. employer of record (EoR) szolgáltatás igénybevétele. Ez lehetővé teszi, hogy egy társaság leányvállalat létrehozása nélkül, gyorsan, hatékonyan és alacsonyabb költséggel lépjen piacra és vonjon be munkaerőt egy másik országban. Mint minden csodaszernél, itt sem árt azonban az óvatos adagolás, figyelmeztet Tarján Zoltán, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda senior ügyvédje.

Cikksorozatunk első fejezetében a kiküldetés legfontosabb jogi kérdésit vettük górcső alá, most az adózási és társadalombiztosítási megfontolásokat járja körül Gondi Anilla, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje.

A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése az egyik legbarátságosabb módja egy cégtől való távozásnak. Azonban ennek a látszólag egyszerű jogi procedúrának is lehetnek buktatói, különösen, ha utólag derül fény olyan körülményekre, amelyek a munkáltató döntését befolyásolhatták. A Kúria egy közelmúltban született döntése hívta fel a figyelmet arra, hogy bizonyos esetekben a közös megegyezés érvényteleníthető, és az komoly következményekkel járhat az érvénytelenséget előidéző munkavállaló számára.

Összekötni a tenerifei nyaralást távmunkavégzéssel? Három hónapra Kínába küldeni a munkavállalónkat? Míg tíz éve ezek a kérdések egyedinek számítottak, ma már a nemzetközi mobilitás a munkaviszonyok mindennapi részévé vált. Háromrészes cikk-sorozatunkban arra keressük a választ, hogy a munkavállalói, illetve munkáltatói mobilitással kapcsolatban mire kell a munkáltatóknak munkajogi és adójogi szempontból figyelniük. Nagy Dóra, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédjének írása.

2025. január 2-től jelentős változás lépett életbe a személyi jövedelemadótól mentes juttatások köre tekintetében. A módosítás a sérelemdíjak adómentességét érinti, szigorodtak a feltételek az adómentes kifizetésekre vonatkozóan – jelezték a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda szakértői.

A „gazdaságfehérítés” jegyében az adóhatóság mindig is nagy hangsúlyt fektetett a „fekete” – azaz a be nem jelentett – foglalkoztatás feltárására. A kihágókkal szembeni szigorú retorziók célja, hogy olyan kockázatot telepítsen a foglalkoztatókra, amely mellett ne érje meg kibújni a foglalkoztatással járó adókötelezettségek teljesítése alól. Sokszor azonban nem annyira elvágólagos, hogy foglalkoztatóként mikor is terhel minket a bejelentési kötelezettség. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője segítségével mutatjuk be a problémakört.

A pihenőidő kérdésköre a munkajogi gyakorlatban számtalanszor felmerül. A pihenőidő definícióját a munka törvénykönyve nem tartalmazza, az európai unió munkaidős irányelve pedig úgy fogalmaz, hogy pihenőidő az, ami nem munkaidő. Az unió jogában tehát a pihenőidő a munkaidő ellentétpárja. Tovább bonyolítja a kérdést, hogy a munkaidőt is eltérően definiálja a magyar és az uniós munkajog. Míg a magyar munkajog a munkavégzésre előírt időként definiálja a munkaidőt, az uniós munkajog inkább a tények felől, a tényleges munkavégzés és/vagy rendelkezésre állás alapján tekint egy adott időszakot munkaidőnek.