Felmerült a közelmúltban, hogy egy állásinterjún a jelölt beszélhet-e jogszerűen a jelenlegi munkáltatójánál kapott fizetéséről – mivel a munkaszerződése szerint senkinek nem beszélhetne róla, nem oszthatná meg nyilvánosan. Üzleti titok a munkabér nagysága vagy a munkavállaló személyes adata, amivel szabadon rendelkezhet? Ezt elemzi dr. Szemán Péter, ügyvéd, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda munkajogi csoportjának vezetője.

Az EU 2024. augusztus 1-jén hatályba lépett mesterséges intelligenciáról szóló rendelete ( az „AI Act”) a világ első átfogó szabályrendszere az AI-ra vonatkozóan, mely legfontosabb céljaként fogalmazza meg, hogy az Európai Unióban működő vagy azt érintő AI rendszerek megbízhatóak legyenek és tiszteletben tartsák azokat az alapvető értékeket, melyek a békés együttéléshez feltétlenül szükségesek. Az AI Act által támasztott követelmények, melyek előírják az AI - munkáltatók működésével, toborzásával, teljesítményértékelésével, vagy munkaerő-felügyeletével kapcsolatos - biztonságos és etikus használatát, jelentős hatással lesznek a munkáltatókra és az egész HR-ágazatra. Dr. Szabó Gergely Gábor, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda szabályozási ügyekért felelős vezető ügyvédje az alábbiakban mutatja be a fontosabb szabályokat és azok várható hatását.

Az őszi intenzív időszakban – különösen az ünnepek előtt – a munkavállalók többsége bizonyosan szembesül azzal a problémával, hogy megszaporodnak a feladatok, nagyobb a munkateher és ezzel arányosan megnő a munkaidő hossza is. A munkáltatóknak pedig nem árt odafigyelni, hogy hogyan szervezik a munkát, hiszen a vonatkozó jogszabályi előírások be nem tartása komoly következményekkel járhat, hívja fel a figyelmet az act legal Hungary ügyvédi irodájának ügyvédje, Dr. Bognár Ivett. Mik azok a szabályok, amelyekkel a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is érdemes tisztában lenni a későbbi kellemetlenségek elkerülése érdekében?

Hiába bőkezű a magyar jog a 48 órás heti pihenőidővel, előtte a napi pihenőidőt ki kellene adni egy EU bírósági döntés szerint. Ennek alapján pénteken 13 óra után már a legtöbb munkavállaló rendkívüli munkaidőben dolgozna. Ezért pedig plusz pénz - 50 százalék pótlék - járna visszamenőleg is. Négy éve húzódik az ügy, a közelmúltban két Kúria-határozat is egy irányba mutat. Dr. Fodor T. Gábor munkajogász írásában arra figyelmezteti a cégeket, hogy foglalkozni kell a kérdéssel. A szakszervezet kopogtatni fog túlóra-kompenzációs igénnyel, sőt valahol már kopogtatott is.

Hiába bőkezű a magyar jog a 48 órás heti pihenőidővel, előtte a napi pihenőidőt ki kellene adni egy EU bírósági döntés szerint. Ennek alapján pénteken 13 óra után már a legtöbb munkavállaló rendkívüli munkaidőben dolgozna. Ezért pedig plusz pénz - 50 százalék pótlék - járna visszamenőleg is. Négy éve húzódik a napi és a heti pihenőidő kiadásának kérdése. Tavaly történt egy vitatott Mt-módosítás, a közelmúltból két Kúria-döntés abba az irányba mutat, hogy legalább a 2023-at megelőző gyakorlatért pótlékot kellene fizetni.

A munka törvénykönyve 2023. január 1-jével hatályba lépett módosítása alapján állásidőnek kell tekinteni azt az időtartamot, amely során a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, kivéve, ha erre elháríthatatlan külső ok miatt kerül sor. Főszabály szerint a munkavállalót az állásidőre alapbére illeti meg.

A próbaidő célja, hogy a munkáltató és a munkavállaló egyaránt – ahogy a nevében is benne van – kipróbálják, megismerjék egymást a szerződéskötés utáni első időszakban. A próbaidő időtartama általában 3 hónap, de más megállapodást is köthetnek a felek.

Ausztriában jövőre a kávézó teraszáról is lehet „home office” munkát végezni, míg itthon ez csak akkor lehetséges, ha a munkaadó kifejezetten engedélyezi. Ez derül ki az osztrák munkaügyi tervezet és a magyar jogszabály összevetéséből. Nagy cégeknél már itthon is elterjedt a távmunka, a szabályozás azonban még nem a legmodernebb. Pedig igény lenne rá, hiszen a fehérgalléros jelöltek egyik első kérdése a home office lehetősége az állásinterjún.

Az alkalmi munka rövid ideig tartó, átmeneti jellegű, és gyakran egy adott projekt vagy időszakos feladat elvégzését, szezonális igény kielégítését jelenti. Alkalmi munkaviszony létesíthető az egyszerűsített foglalkoztatás keretei között, határozott időre.

Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. Ez egy nagy fejlemény az európai uniós jogalkotásban, melyet dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője vizsgál meg.

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.

A technológia fejlődésével egyre könnyebbé válik bármilyen beszélgetés rögzítése. Ma már egy okostelefonnal bárki könnyedén felvehet üzleti tárgyalásokat – akár titokban is. Titkos felvétel készítésének számtalan oka lehet: egyesek számára biztonságot jelenthet a későbbi viták elkerülése érdekében, mások pedig valamilyen hátsó szándékkal akarják felhasználni azt később. De vajon jogilag megengedett a hangfelvétel titokban történő készítése? És milyen következményekkel járhat, ha valaki egy titokban készített hangfelvételt használ fel egy polgári perben vagy büntetőeljárásban? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda segít megadni a válaszokat.

A legtöbb vállalkozásnál a dolgozók főként munkaviszonyban állnak. Kérdésként merül fel, hogy bizonyos munkavégzésre irányuló tevékenységeket lehet-e nem munkaviszonyban, hanem például megbízási jogviszonyban szabályosan és jogszerűen ellátni. Erre adott aktualitást a Kúria tavaly decemberi döntése, amelyben megállapította, hogy az ételfutárok jogszerűen dolgoztak megbízási jogviszonyban. Dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda munkajogi szakértőjének írása.

Az állami alkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) alapján jár a jubileumi jutalom a közalkalmazottaknak, amelynek összege a ledolgozott évek alapján változik. A jubileumi jutalom a Kjt. alapján alanyi jogon jár, vagyis a munkáltató számára a kifizetése nem opcionális.