A felsőoktatási túlképzést többszintű rendszer bevezetésével szeretné kezelni az oktatási tárca. A bolognai folyamattal összehangban a hallgatóknak csak egy kis részét engednék tovább az alapképzés után. Pokorni Zoltán szerint ezt nem szabad elkapkodni.
Húsz éven belül csaknem ötszörösére ugorhat azoknak a diákoknak a száma, akik nem anyaországukban folytatnak majd felsőfokú tanulmányokat. Az egyetemek nem elsősorban anyagi, inkább presztízs-szempontok miatt indítanak angol nyelvű fizetős képzéseket.
Az oktatás kapcsán a szakirodalom megkülönbözteti az oktatás külső és belső hatékonyságát. A belső hatékonyság az oktatás közvetlen (belső, intézményi) céljaival és ezek elérésének az oktatási rendszerben felmerülő költségeivel foglalkozik, azt vizsgálja, hogy az oktatás szervezése optimális-e. E tekintetben olyan változók mérése és elemzése kulcsfontosságú, mint a bukások aránya, az évismétlések, a lemorzsolódás, illetve mint az oktatás minősége. A belső hatékonyság vizsgálatakor a fő kérdés: adott kibocsátás, oktatási színvonal elérhető lenne-e kevesebb erőforrásból.
Évente 180-200 milliárd forint jut a felnőttképzésre, ebből körülbelül 30 milliárd forint az állami szerepvállalás, a többi a munkáltatói ráfordítás, illetve a pályázatokkal elnyerhető forrás - állapítja meg Bihall Tamás, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium felnőttképzési biztosa most közzétett előadásában.
Rekordot döntött az agrár felsőoktatási képzések népszerűsége: idén szeptemberben 3548 hallgató kezdheti meg tanulmányait az ország 12... Teljes cikk
A magyar intézmények között egyedülálló módon országos beiskolázású képzési programot indít a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Senhszi... Teljes cikk
Elindult a pótfelvételi, legkésőbb augusztus 7-én éjfélig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre - közölte az... Teljes cikk
Tízből nyolcan állami ösztöndíjas képzésen jutottak be felsőoktatási intézménybe, ami mintegy 74 ezer hallgatót jelent - mondta a kultúráért... Teljes cikk