Miért rossz ötlet a vagyonadó és mit kellene csinálni a vendégmunkásokkal?

A Totem Show podcast vendégeként Zsiday Viktor befektetési szakember több gazdaságpolitikai kérdésről is beszélt. A költségvetési hiány csökkentésének lehetőségei, a vagyonadó, a vendégmunkások szerepe, az oktatás és a magyar gazdaság versenyképessége egyaránt szóba került - olvasható a Holdblogon. 

A vagyonadó kevés pénzt hozna

Ahhoz, hogy bevezethessük az eurót, a magyar költségvetési hiánynak a GDP 3 százalékára kellene lemenni, vagy legalábbis afelé kellene tartania. Most van egy 7 százalékos költségvetési hiány, és közben a Tisza-kormánynak vannak ígéretei, mint a gyümölcsáfa, nyugdíjasoknak SZÉP-kártya vagy egészségügyre, oktatásra több pénz és így tovább. Ez nagyjából még plusz 3000 milliárd forint, tehát további 3 százalék. Vagyis van egy 7 százalékos hiányunk, plusz még 3 százaléknyi vállalás.

És ez az a pont, ahol szerintem el lehet rontani az egész most zajló rendszerváltást.

- fogalmazott.

Mi történik most? A befektetők, a lakosság, mindenki megelőlegezte a bizalmat. De ha kiderül, hogy a Tisza-kormány nem tudja stabilizálni a gazdasági és pénzügyi helyzetet, akkor az a kamatkiadás-csökkenés, ami most elindult, visszájára fordulhat a dolog. "Ezért mondtam az elmúlt hetekben-hónapokban is, hogy ne kezdjünk el pénzt osztani addig, amíg nem látjuk pontosan a költségvetés helyzetét, és nem látjuk, hogy mennyit tudunk spórolni, illetve mennyi plusz bevételt tudunk beszedni" - hangsúlyozta. 

Zsiday szerint a vagyonadó nem jelent valódi megoldást a költségvetési problémákra. Számításai szerint évente mindössze 100-200 milliárd forint bevételt hozhatna, miközben a magyar költségvetésben nagyságrendileg 7000 milliárd forintos kiigazításra lehet szükség.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a legnagyobb vagyonnal rendelkezők könnyen más országokba helyezhetik át adóilletőségüket, így éppen azok kerülhetnék el az adót, akik a legnagyobb vagyonnal rendelkeznek.

Szerinte a terhet elsősorban a magyar tulajdonú közép- és nagyvállalkozások tulajdonosai viselnék, ami versenyhátrányt okozhatna számukra a külföldi tulajdonú cégekkel szemben.

A másik nagy probléma a vagyonadóval, hogy nagyon nehéz megállapítani, mennyit ér egy cég. Van egy céged – mennyit ér? Most nyereséges, de lehet, hogy jövőre veszteséges lesz, vagy most veszteséges, de jövőre nyereséges. Nagyon nehéz objektíven meghatározni ezeket az értékeket - mutatott rá Zsiday. 

Inkább más adók emelését tartaná célravezetőnek

A befektetési szakember szerint hatékonyabb megoldás lehetne a társasági nyereségadó emelése. Magyarországon jelenleg 9 százalék a társasági adó kulcsa, miközben a nemzetközi tendencia a 15 százalékos globális minimumadó felé mutat.

Becslése szerint ebből 500-600 milliárd forint többletbevétel származhatna.

Emellett az osztalékadó emelését is elképzelhetőnek tartja. Úgy véli, nagyobb adóteher hárulhatna azokra, akik a vállalkozásukból kivett nyereséget magáncélra használják fel.

Kritikusan beszélt a tartós befektetési számlák jelenlegi adómentességéről is. Szerinte indokolt lehetne egy felső korlát bevezetése, amely felett már adófizetési kötelezettség keletkezne.

Vendégmunkások: a cégeknek előny, a társadalomnak nem feltétlenül

A vendégmunkások kérdésében Zsiday óvatos álláspontot képvisel. Elmondása szerint számos magyar vállalkozó azért támogatja a külföldi munkaerő alkalmazását, mert a vendégmunkások fegyelmezettebbek, rugalmasabban vállalnak túlórát, és nagyobb nyomást gyakorolnak a munkaerőpiacra.

A közgazdász szerint ez végső soron hozzájárulhat ahhoz, hogy lassabban emelkedjenek a bérek Magyarországon.

Úgy véli, bizonyos hiányszakmákban szükség lehet külföldi munkavállalókra, ugyanakkor nem támogatná a vendégmunkások nagy létszámú beengedését. Megfogalmazása szerint ez elsősorban a munkáltatók érdeke lehet, miközben nem biztos, hogy a teljes magyar társadalom számára is előnyös.

A hazatérő magyarok segíthetnék a munkaerőpiacot

Zsiday szerint reális forgatókönyv lehet, hogy a külföldön élő magyarok egy része visszatér Magyarországra, ha javulnak a gazdasági és politikai feltételek.

Úgy látja, akár az elmúlt években kivándorolt magyarok 5-10 százaléka is hazatérhet. Ez nemcsak a munkaerőhiány enyhítésében segíthetne, hanem a termelékenységet is javíthatná, hiszen sokan külföldön szereztek új szakmai tapasztalatokat és munkakultúrát.

Több pénzt tenne az oktatásba

A hosszú távú versenyképesség szempontjából az oktatást nevezte az egyik legfontosabb területnek.

Szerinte évente 1000-1500 milliárd forinttal több forrást kellene biztosítani a közoktatás számára ahhoz, hogy olyan tudással rendelkező fiatalok kerüljenek ki az iskolákból, akik képesek aktívan hozzájárulni a gazdaság fejlődéséhez.

Sajnos ez nagyjából azt jelenti, hogy gyerekenként annyit kellene költeni, amennyit ma a magániskolák elkérnek. Ezek évente nagyjából 1-1,5 millió forintot kérnek el gyerekenként. Ennyit valójában a közoktatásba is bele kellene raknunk. Sajnos ez lenne a költsége annak, hogy normális oktatási rendszerünk legyen.

A gazdaság alapvető problémáit kellene először megoldani

A szakember szerint Magyarországnak először a költségvetés rendbetételére, a korrupció visszaszorítására, az intézményrendszer megerősítésére és a versenyképesség javítására kellene koncentrálnia.

Úgy fogalmazott: az ország előtt még van felzárkózási lehetőség, de előbb az alapvető gazdasági problémákat kell kezelni, mielőtt hosszabb távú gazdasági stratégiákról lehetne dönteni.

A magyar gazdaság időzített bombája: gyorsabban nőnek a bérek, mint a teljesítmény

- olvassa el korábbi cikkünket! 

kép: Zsiday Viktor (Végh László/Magyar Hang)