15 éves csúcson a foglalkoztatottság az Unióban

Az Európai Unióban a 20-64 év közötti népesség foglalkoztatottsági rátája 73,2 százalékra emelkedett 2018-ban, ami 2005 óta a legmagasabb érték. Akkor 67,8 százalékon állt a mutató értéke.

Egy évtizeddel korában, 2008-ban, a pénzügyi világválság idején 70,2 százalékon állt a foglalkoztatottsági ráta, majd 2013-ra 68,4 százalékig esett vissza, onnantól viszont töretlenül emelkedik.

Az uniós országok 2010-ben fogadták el a tíz évre szóló foglalkoztatási és növekedési stratégiát. Az Európa 2020 stratégia egyik fő célja az, hogy 2020-ra a 20-64 éves korosztály 75 százalékának legyen munkája az unió egészében. A fő szám alapján minden ország meghatározta nemzeti célját helyzetének és sajátosságainak figyelembe vételével.

Az egyes uniós tagállamok foglalkoztatottsági rátája között továbbra is jelentősek a különbségek: a legjobb és a legrosszabb adat között 23,1 százalékpont volt a különbség tavaly.

Svédország 82,6 százalékkal állt a lista élén, az egyetlen olyan EU-tagállamként, amelyben 80 százalék fölött van a ráta. Görögország volt az utolsó 59,5 százalékkal.

A két szélső érték között három csoportra oszthatók az egyes országok. Az első csoport a 60 és 69,9 százalék közötti aránnyal rendelkező országoké, ezek közé tartozik Belgium, Horvátország, Olaszország, Románia Spanyolország. A középső csoportban, 70 és 74,9 százalék közötti aránnyal, Franciaország, Luxembourg, Lengyelország, Bulgária, Szlovákia, Ciprus, Írország és Magyarország került. A maradék 13 ország, köztük Németország, Hollandia és Nagy-Britannia, a 75 és 79,9 százalék közötti tartományba került.

Az egyes nemzeti célok között is jelentős a különbség, 62,9 százaléktól (Horvátország) 80 százalékig (Dánia, Hollandia és Svédország) terjed a skála. Tavaly 13 uniós tagállam - Németország, Észtország, Írország, Litvánia, Svédország, Csehország, Lettország, Málta, Horvátország, Lengyelország, Portugália, Szlovénia és Szlovákia - büszkélkedhetett azzal, hogy teljesítette tervét. Közülük öten már 2015-ben elmondhatták ezt magukról.

A célvonalhoz közeledő országok száma várhatóan tovább nő a közeljövőben: Románia csak 0,1 százalékpontra, Luxembourg, Hollandia, Ausztria és Magyarország pedig kevesebb mint 1 százalékpontra áll a nemzeti cél teljesítésétől.

A férfiak és a nők foglalkoztatottságának aránya közötti különbség a 2005-ben mért 16,0 százalékról 11,6 százalékra csökkent 2018-ra, ami alapvetően annak köszönhető, hogy a nők foglalkoztatottsági aránya emelkedett, miközben a férfiaké gyakorlatilag nem változott az elmúlt tíz évben. Tavaly a 20-64 éves korosztályban a férfiak 79,0 százaléka, a nőknek pedig a 67,4 százaléka tartozott a foglalkoztatottak közé.

Magyarország esetében a foglalkoztatottsági ráta 74,4 százalékra emelkedett tavaly a 2017-ben mért 73,3 százalékról. A nemzeti cél 75 százalék. Tavaly a férfiak körében 82,1 százalékra, a nők körében pedig 66,8 százalékra rúgott a foglalkoztatottsági arány, mindkét adat 1,1 százalékponttal javult az előző évhez képest.

MTI