15 százalékkal magasabb lesz a diákszövetkezetekben dolgozók jövedelme

Kósa Lajos szavai szerint számos olyan szabályozási problémát vetnek fel a diákszövetkezetek, amelyeken érdemes elgondolkodni. A mostani javaslat azt tárgyalja, hogy bizonyos minimális megbízási díj alatt ne lehessen szerződni az iskolaszövetkezetekkel, mert ha van a foglalkoztatás világában minimálbér, akkor meg kell teremteni az úgynevezett diákminimálbért is - fogalmazott. Ennek alapján a diákszövetkezetekben dolgozók jövedelme 10-15 százalékkal magasabb lesz - közölte.

Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár kijelentette, hogy a kormány támogatja a javaslatot. Kiemelte, hogy az alapbérként a minimálbérnél illetve a garantált bérminimumnál kevesebbet nem lehet fizetni a munkavállalók számára. Speciálisnak nevezte, hogy a diákszövetkezet költségei között a munkabér rendkívül magas hányadot képvisel. A kormány támogatja a minimális szolgáltatási díj meghatározásáról szóló javaslatot - szögezte le.

Gelencsér Attila (Fidesz) kiemelte, hogy a törvényjavaslat számos alkotmányos alapelvet is érint. A kormány fontosnak tartja, hogy minden olyan munkaképes ember dolgozhasson, aki akar - közölte. Hozzátette, fokozottan kell támaszkodni a jövő generációira, így helyzetük javítása indokolt.

Szakács László (MSZP) felhívta a figyelmet: korábban a parlament elé került egy javaslat, amiben meghatároztak volna egy 15 százalékos, minimális működési összeget, azonban az előterjesztők ezt visszavonták.

Farkas Gergely (Jobbik) arról beszélt, hogy a javaslat egy létező problémával foglalkozik, mert előfordult, hogy akár az iskolaszövetkezet, akár a munkaadó miatt a minimálbérnél is kevesebb bért kaptak a fiatalok. A Jobbik szerint az indítvány viszont mégsem fogja tudni megoldani a problémát, mert eddig sem a törvényi szabályozás hiánya miatt kaptak az előírtnál kevesebb bért a diákok.

Ikotity István (LMP) közölte, hogy a javaslat arra a valós problémára reagált, amely szerint az árversenyben egyre jobban szorítják le a díjakat. A politikus emellett magyarázatot várt arra, hogy miért vonták vissza azt a korábbi indítványt, amelyik törvényi szinten szabályozta volna a minimális bért. Ezt követően Latorcai János levezető elnök az általános vitát lezárta.