kapubanner for mobile
Megjelent: 4 éve

20 százalékkal is kevesebb lehet a magyar átlagbér a hivatalosan közöltnél

A KSH kimutatása nem számolja sem a kis cégek dolgozóinak bérét, sem a részmunkaidőben foglalkozatottak fizetését.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. kimutatása 20 százalékkal alacsonyabb átlagbért mutatott hazánkban, mint a KSH statisztikái - írja a Népszava. Míg a GKI szerint 2019-ben bruttó 295 ezer, nettó 200 ezer forint volt az átlagos havi kereset, addig a KSH adatai bruttó 367 800, nettó 252 100 forintos havi átlagfizetést mutatnak. Mindkettő figyelembe vette az adókedvezményeket, és a Nemzeti Adó és Vámhivatal adataiból számolt. A 20 százalékos különbséget az okozza, hogy a KSH egy szűkebb, jellemzően jobban kereső dolgozói réteget vizsgál, míg a GKI az összes munkaviszonyból származó jövedelmet figyelembe vette.

A KSH kimutatása továbbra sem számolja a kis cégek munkavállalónak és a részmunkaidőben dolgozóknak a fizetését, csak az 5 főnél többet foglalkoztató munkaadóknál dolgozók bérét számítják bele a statisztikába, és közülük is csak azokét, akiket teljes munkaidőben foglalkoztatnak. 2019-ben 3,2 millió ilyen munkavállaló volt az országban. A GKI ezzel szemben őket, és az alkalmi munkásokat is figyelembe vette, így jött ki a 73 ezer forinttal alacsonyabb bruttó, és az 52 ezer forinttal kisebb nettó havi összeg.

Molnár László, a GKI vezérigazgatója szerint a 2020-ban a KSH szerint már a 400 ezer forintot súroló bruttó átlagkereseti adat a teljes foglalkoztatotti körre vetítve 320 ezer forintot jelenthet. Hozzátette: a járványhelyzet miatt sokan elvesztették az állásukat, vagy részmunkaidőre sorolták át őket, és mivel jellemzően az alacsonyabb bérű dolgozókat bocsátották el, ez növeli az átlagbér-adatokat, mivel az alacsonyabb keresetek estek ki a statisztikából.
Molnár László szerint hazánk a kereset-növekedés szempontjából még a KSH átlagbéradatait tekintve is csak a középmezőnybe tartozik Európában. Magyarországon 2010-2019 között 32 százalékkal nőttek a bérek, ezzel szemben Szlovákiában 34, Lengyelországban 49, Litvániában 81, Romániában 93, Észtországban 94, Lettországban 95 százalékos volt az átlagkereset emelkedése ugyanebben az időszakban

Népszava
fotó: pixabay
  • 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznakinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Balatoni Katalin: rekordokat dönt a pedagógusképzésre való jelentkezés

A tanári béremelés hatására rekordokat dönt a pedagógusképzésre való jelentkezés, és az iskolaigazgatókhoz is soha nem látott számú... Teljes cikk

NAV: így változik a pótlékmentes részletfizetés összeghatára

A pénteken életbe lépett adótörvény-módosítások értelmében az automatikus pótlékmentes részletfizetés összeghatára megduplázódott, így már... Teljes cikk

Trükközés a tanári fizetésekkel? – a szakszervezet szerint erről nem volt szó

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tiltakozik a kormány azon terve ellen, hogy a pedagógusok teljesítményértékelés alapján járó havi 20–60 ezer... Teljes cikk