kapubanner for mobile

20 százalékkal is kevesebb lehet a magyar átlagbér a hivatalosan közöltnél

A KSH kimutatása nem számolja sem a kis cégek dolgozóinak bérét, sem a részmunkaidőben foglalkozatottak fizetését.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. kimutatása 20 százalékkal alacsonyabb átlagbért mutatott hazánkban, mint a KSH statisztikái - írja a Népszava. Míg a GKI szerint 2019-ben bruttó 295 ezer, nettó 200 ezer forint volt az átlagos havi kereset, addig a KSH adatai bruttó 367 800, nettó 252 100 forintos havi átlagfizetést mutatnak. Mindkettő figyelembe vette az adókedvezményeket, és a Nemzeti Adó és Vámhivatal adataiból számolt. A 20 százalékos különbséget az okozza, hogy a KSH egy szűkebb, jellemzően jobban kereső dolgozói réteget vizsgál, míg a GKI az összes munkaviszonyból származó jövedelmet figyelembe vette.

A KSH kimutatása továbbra sem számolja a kis cégek munkavállalónak és a részmunkaidőben dolgozóknak a fizetését, csak az 5 főnél többet foglalkoztató munkaadóknál dolgozók bérét számítják bele a statisztikába, és közülük is csak azokét, akiket teljes munkaidőben foglalkoztatnak. 2019-ben 3,2 millió ilyen munkavállaló volt az országban. A GKI ezzel szemben őket, és az alkalmi munkásokat is figyelembe vette, így jött ki a 73 ezer forinttal alacsonyabb bruttó, és az 52 ezer forinttal kisebb nettó havi összeg.

Molnár László, a GKI vezérigazgatója szerint a 2020-ban a KSH szerint már a 400 ezer forintot súroló bruttó átlagkereseti adat a teljes foglalkoztatotti körre vetítve 320 ezer forintot jelenthet. Hozzátette: a járványhelyzet miatt sokan elvesztették az állásukat, vagy részmunkaidőre sorolták át őket, és mivel jellemzően az alacsonyabb bérű dolgozókat bocsátották el, ez növeli az átlagbér-adatokat, mivel az alacsonyabb keresetek estek ki a statisztikából.
Molnár László szerint hazánk a kereset-növekedés szempontjából még a KSH átlagbéradatait tekintve is csak a középmezőnybe tartozik Európában. Magyarországon 2010-2019 között 32 százalékkal nőttek a bérek, ezzel szemben Szlovákiában 34, Lengyelországban 49, Litvániában 81, Romániában 93, Észtországban 94, Lettországban 95 százalékos volt az átlagkereset emelkedése ugyanebben az időszakban

Népszava
fotó: pixabay
  • 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.info button Részletek ticket button Jegyek