A LIGA elutasítja az új uniós munkaidő-irányelvet

A LIGA szakszervezeti szövetség figyelmeztet rá, hogy a döntés alapján, amennyiben a munkavállaló írásos formában hozzájárul a törvényesnél magasabb túlmunkához (opt-out), akkor akár a 60, ügyeleti munkakörökben akár a 65 órát is elérheti majd Magyarországon a heti munkaidő. A döntést ugyan még jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek, de a szakszervezet a minősített többséggel hozott határozatból arra következtet, hogy ott is megkaphatja majd a többség támogatását.

A jelenlegi szabályozás szerint túlmunkával együtt legfeljebb 48 órás lehet a heti munkaidő, ennek ilyen formájú és mértékű emelése nem számol a magyar viszonyokkal - hangsúlyozza a szakszervezeti szövetség. A magyar munkavállalók egyrészt nincsenek abban az alkupozícióban a munkáltatóikkal, amely alapján valóban szabad akaratuk szerint dönthetnének a túlmunka mértékéről. Másrészt az ilyen mértékű túlmunka fokozott egészségügyi kockázatokat jelent, negatív családi és társadalmi hatásokkal jár. Mindez csak a munkáltatóknak lesz előnyös - véli a munkavállalói érdekképviselet. Magyarországon ráadásul így is nagyon kevés a szabad munkahely, a munkaidő ilyen kényszeres növelésével pedig még kevesebb lenne.

Az európai uniós szakminiszterek döntése tehát teljesen elfogadhatatlan a Liga Szakszervezeteknek, az ellen minden fórumon fel akarnak lépni a többi munkavállalói érdekképviselettel együtt. A Liga Szakszervezetek az Európai Parlament képviselőinek írt levélben kérik majd a javaslat leszavazását. Az MTI a szakminiszterek tanácskozásáról közölte: több ország, így Magyarország, Spanyolország, Belgium, Ciprus, Görögország jelezte fenntartásait a döntéssel kapcsolatban. Magyarország például olyan megoldást szorgalmazott, amely jobban korlátozta volna az általános szabályoktól való eltérés lehetőségét, illetve időhatárokhoz kötötte volna az alkalmazást.

Öt éve várnak az egyezségre

A munkaidő-irányelvről már öt éve próbálnak egyezségre jutni a különféle európai uniós fórumokon a tagállamok, sikertelenül. Az Egyesült Királyság ugyanis nem engedett abból a követeléséből, hogy a munkavállalók szabad akaratuk szerint annyit dolgozzanak, amennyit akarnak. Szerintük ebben nem lehet korlátozni a munkavállalókat. Több más ország szerint viszont a munkavállalók nincsenek olyan alkupozícióban, amely garantálná, hogy szabad akaratukból vállalják a törvényesnél több túlmunkát, ezt inkább rájuk kényszerítik majd a munkáltatók.

Magyarországon például már a múlt év július elsejétől lehetőséget ad a Munka törvénykönyve a munkavállaló és a munkáltató egyéni alkujára túlóraügyben. Egyéni megállapodást köthetnek a munkavállalók a munkáltatóval az általánosan alkalmazható legfeljebb évi 200 óránál 100 órával több, azaz 300 órányi rendkívüli munkára. Ez az egyéni megállapodás viszont csak akkor köthető meg, ha a munkáltató az adott munkakörre nem tud másik munkavállalót felvenni, vagy ha az adott munkakör speciális felkészültséget, gyakorlatot igényel. A megállapodást csak írásban, s legfeljebb egy éves időtartamra lehet megkötni, a legfeljebb 10 dolgozót foglalkoztatóknál maximum egy dolgozóval, 10 dolgozó feletti létszámnál a dolgozók legfeljebb 10 százalékával.

A múlt évben a munkavállalói érdekképviseletek elérték, hogy a törvénymódosításba nem került be az a munkáltatói érdekképviseletek által szorgalmazott, s a kormány által is támogatott lehetőség, hogy a munkavállalók a munkáltatóval egyéni szerződést köthessenek akár heti 60 órányi munkavégzésre. A munkaidőt a törvény szerint egyébként úgy kell beosztania a munkáltatónak, hogy az - ha nem készenléti munkáról van szó - rendkívüli munkával, azaz túlórával együtt legfeljebb napi 12, heti 48 óra legyen. Készenlétnél viszont napi 24, heti 72 óra is lehet. Általános esetben viszont - rendkívüli munka, azaz túlóra, ügyelet, készenlét nélkül - a napi munkaidő 8, a heti munkaidő 40 óra.