A Liga Szakszervezetek elutasítja a 98 százalékos különadót
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA Liga Szakszervezetek teljes mértékben elutasítja a 98 százalékos különadóról szóló törvényt, valamint azt a módszert, amellyel a jogszabály megszületett - olvasható a szövetség portálunkhoz eljuttatott sajtóközleményében.
A szakszervezeti szövetség közleményében felszólítja a nemzeti együttműködés kormányát, hogy tartsa magát választási programjához, amelyben azt írta: "a jogállami keretek között elfogadhatatlan, hogy parlamenti többsége birtokában a kormány alkotmánysértő törvények sorával bizonytalanítsa el állampolgárait, sodorja veszélybe a jogbiztonság alapelvét."
A Liga emlékeztet, hogy többször is tiltakozott a törvény életbe léptetése ellen, és egyebek közt a szakszervezeti szövetség beadványa alapján az alkotmánybíróság megsemmisítette a júniusban elfogadott törvényt a különadóról, ám azt a parlament november 16-i ülésén ismét elfogadta.
Az ismét elfogadott törvény a szakszervezeti szövetség szerint továbbra is hátrányos megkülönböztetést eredményez az egyes foglalkoztatotti csoportokba tartozók közt, aszerint, hogy az adóalany a versenyszféra vagy a közszféra foglalkoztatottja. Továbbá az intézkedés sérti a jogegyenlőséget, valamint az arányos közteherviselésre vonatkozó rendelkezéseket.
Emellett indokolatlan különbségeket tesz a javaslat a dolgozók közt jogviszonyuk hossza alapján, illetve a szerzett jogokat is sérti. A közszférában nyolc havi illetménynek megfelelő összeg a végkielégítés maximuma, amely húsz év jogviszony után jár. A nyugdíjkorhatár elérését megelőző öt évben történő elbocsátás esetén a végkielégítés összege emelkedik. A köztulajdonban álló gazdasági társaságoknál jellemzően a kollektív szerződés határoz meg a Munka törvénykönyvénél jóval kedvezőbb mértékű végkielégítést. Az intézkedés egyértelműen diszkriminálja azokat, akik hosszabb jogviszonnyal, illetve a bértábla vagy bérmegállapodás alapján magasabb fizetéssel rendelkeznek.
Aggályos a különadó mértéke is, hiszen az alkotmánybírósági gyakorlat szerint a túlzott mértékű adó, amely nem az adózási célt valósítja meg, hanem az adóalany ellehetetlenítését idézi elő, alkotmányossági kérdéseket vet fel.
Az intézkedés a visszaható hatály tilalmába ütközik, mivel a kihirdetést megelőző időre állapít meg adófizetési kötelezettséget. A kormány ezt a problémát ugyan alkotmánymódosítással "orvosolta", de az Alkotmány ilyen tartalmú, ad hoc módosítása nyilvánvalóan nem segíti elő a jogállamiság és a jogbiztonság érvényesülését a Liga szerint.
Végezetül a Liga Szakszervezetek felhívja a figyelmet arra, hogy a törvény nem tudja maradéktalanul elérni a jogalkotó eredeti célját sem, amely a közpénzből történő túlzó mértékű személyi kifizetések megakadályozására irányul, hiszen annak nincs akadálya, hogy a kedvezményezettek más jogcímeken hozzájussanak a társadalom igazságérzetét valóban sértő jövedelmekhez.
A Liga emlékeztet, hogy többször is tiltakozott a törvény életbe léptetése ellen, és egyebek közt a szakszervezeti szövetség beadványa alapján az alkotmánybíróság megsemmisítette a júniusban elfogadott törvényt a különadóról, ám azt a parlament november 16-i ülésén ismét elfogadta.
Az ismét elfogadott törvény a szakszervezeti szövetség szerint továbbra is hátrányos megkülönböztetést eredményez az egyes foglalkoztatotti csoportokba tartozók közt, aszerint, hogy az adóalany a versenyszféra vagy a közszféra foglalkoztatottja. Továbbá az intézkedés sérti a jogegyenlőséget, valamint az arányos közteherviselésre vonatkozó rendelkezéseket.
Emellett indokolatlan különbségeket tesz a javaslat a dolgozók közt jogviszonyuk hossza alapján, illetve a szerzett jogokat is sérti. A közszférában nyolc havi illetménynek megfelelő összeg a végkielégítés maximuma, amely húsz év jogviszony után jár. A nyugdíjkorhatár elérését megelőző öt évben történő elbocsátás esetén a végkielégítés összege emelkedik. A köztulajdonban álló gazdasági társaságoknál jellemzően a kollektív szerződés határoz meg a Munka törvénykönyvénél jóval kedvezőbb mértékű végkielégítést. Az intézkedés egyértelműen diszkriminálja azokat, akik hosszabb jogviszonnyal, illetve a bértábla vagy bérmegállapodás alapján magasabb fizetéssel rendelkeznek.
Aggályos a különadó mértéke is, hiszen az alkotmánybírósági gyakorlat szerint a túlzott mértékű adó, amely nem az adózási célt valósítja meg, hanem az adóalany ellehetetlenítését idézi elő, alkotmányossági kérdéseket vet fel.
Az intézkedés a visszaható hatály tilalmába ütközik, mivel a kihirdetést megelőző időre állapít meg adófizetési kötelezettséget. A kormány ezt a problémát ugyan alkotmánymódosítással "orvosolta", de az Alkotmány ilyen tartalmú, ad hoc módosítása nyilvánvalóan nem segíti elő a jogállamiság és a jogbiztonság érvényesülését a Liga szerint.
Végezetül a Liga Szakszervezetek felhívja a figyelmet arra, hogy a törvény nem tudja maradéktalanul elérni a jogalkotó eredeti célját sem, amely a közpénzből történő túlzó mértékű személyi kifizetések megakadályozására irányul, hiszen annak nincs akadálya, hogy a kedvezményezettek más jogcímeken hozzájussanak a társadalom igazságérzetét valóban sértő jövedelmekhez.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?