A magyar munkaerőt látnák legszívesebben az osztrákok és a németek

A felső-ausztriai IMAS-intézet két országban végzett felmérése szerint, míg az osztrákok 71 százaléka, a németeknek csak 67 százaléka vár egyértelműen negatív hatásokat. Németországban a kifejezetten optimisták aránya is nagyobb: 16 százalék egyértelműen pozitív változásokat vár, ez az arány Ausztriában csak 12 százalék.

A tájékozottságot tekintve is jobban állnak a németek: míg a megkérdezett osztrákok 57 százaléka a felmérés kapcsán hallott először a munkaerőpiac megnyitásáról, Németországban ez az arány csak 51 százalék volt.

Az osztrákok 70 százaléka véli úgy, hogy sok kelet-közép-európai él majd az új lehetőséggel, mindössze 12 százalék gondolja, hogy nem érkezik jelentős számú munkavállaló Ausztriába. 39 százalék attól tart, hogy a nyitás saját életszínvonalát is negatívan befolyásolja, 5 százalék ugyanakkor pozitív irányú változást vár. 56 százalék nem vár sem negatív sem pozitív változást saját helyzetére nézve.

Az IMAS ugyanakkor azt is megkérdezte, hogy mely országok munkavállalóit látnák a legszívesebben a két országban. Az Ausztriában megkérdezettek legszívesebben a magyarokat látnák országukban munkavállalóként - 18 százalék tette a magyar munkavállalókat az első helyre -, majd a szlovének következnek 17 százalékkal, és a horvátok 15 százalékkal.

A németeknél 27 százalékot kaptak a magyarok, illetve a lengyelek. Ausztriában és Németországban egyaránt az Afganisztánból érkezőket látnák a legkevésbé szívesen.

Májustól nyolc kelet- és közép-európai ország - így Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Lengyelország Észtország, Lettország és Litvánia - állampolgárai előtt nyílik meg teljesen a német és az osztrák munkaerőpiac. Németország és Ausztria az EU 2004-es bővítésekor 5+2 éves halasztást kért a munkaerőpiaci nyitásra, és ez 2011. május 1-vel jár le.