A megkérdezettek több mint fele szerint a hálapénz a magyar állami egészségügy része
A Transparency International Magyarország felmérése alapján a válaszadók 10 százaléka szerint elfogadható a hálapénz, mert az orvosok nagyon keveset keresnek.
A magyar emberek korrupcióhoz való viszonyáról készített felmérést a Transparency International Magyarország. A szervezet a Közép-európai Egyetem (CEU) Közpolitikai Iskolájának (SPP) Policy Lab programjával együttműködve készített reprezentatívközvélemény-kutatást. Az egyik kérdés arra vonatkozott, mi számít korrupciónak a válaszadók szerint. Legtöbben a közhatalommal való visszaéléseket (72,6%) és politikusok rokonainak előnyben részesítését (68,8%) sorolták ide, a hálapénzt (39,9%) már jóval kevesebben tartják korrupt cselekménynek.
A felmérés készítői a hétköznapi korrupcióval kapcsolatos közvetlen tapasztalatokra is rákérdeztek. A „Fizetett-e az elmúlt egy évben bármilyen közfeladatot ellátó személynek, például egészségügyi szakembernek, közműszolgáltatónak, kéményseprőnek, adóellenőrnek vagy rendőrnek a hivatalos szolgáltatási díjakon felül? Amennyiben igen, mi volt ennek az oka?” kérdésre a megkérdezettek majdnem 80 százaléka azt válaszolta, hogy nem történt ilyen. Azok közül, akik elismerték a cselekedetet, legtöbben azt válaszolták, hogy hálájuk jeléül fizettek valamilyen szolgáltatásért. A felmérésben résztvevők 5 százaléka azt vallotta, hogy csak így tudtak hozzájutni valamilyen szükséges szolgáltatáshoz, további 4,1 százalék pedig azt válaszolta, hogy a nem hivatalos juttatással jobb szolgáltatást vásárolt magának.
A felmérés kitért arra is, hogy vajon az emberek mennyire tartják elfogadhatónak, hogy orvosok és más egészségügyi dolgozók hálapénzt, vagy egyéb ajándékot fogadjanak el olyan szolgáltatások elvégzéséért, amelyeket a társadalombiztosítás fedez. A megkérdezettek legnagyobb része (41,6%) azt válaszolta, hogy akár egyetértünk vele, akár nem, a dolgok már csak így működnek. 9,5%-uk szerint azért elfogadható a hálapénz, mert az orvosok keveset keresnek.
Ahogy a felmérés is rámutat, összesen 56,1 százalékot tesz ki azok aránya, akik valamilyen oknál fogva elfogadják a hálapénzrendszert.
A felmérésről készített összefoglalót itt lehet elolvasni.
fotó: pixabay
A felmérés készítői a hétköznapi korrupcióval kapcsolatos közvetlen tapasztalatokra is rákérdeztek. A „Fizetett-e az elmúlt egy évben bármilyen közfeladatot ellátó személynek, például egészségügyi szakembernek, közműszolgáltatónak, kéményseprőnek, adóellenőrnek vagy rendőrnek a hivatalos szolgáltatási díjakon felül? Amennyiben igen, mi volt ennek az oka?” kérdésre a megkérdezettek majdnem 80 százaléka azt válaszolta, hogy nem történt ilyen. Azok közül, akik elismerték a cselekedetet, legtöbben azt válaszolták, hogy hálájuk jeléül fizettek valamilyen szolgáltatásért. A felmérésben résztvevők 5 százaléka azt vallotta, hogy csak így tudtak hozzájutni valamilyen szükséges szolgáltatáshoz, további 4,1 százalék pedig azt válaszolta, hogy a nem hivatalos juttatással jobb szolgáltatást vásárolt magának.
A felmérés kitért arra is, hogy vajon az emberek mennyire tartják elfogadhatónak, hogy orvosok és más egészségügyi dolgozók hálapénzt, vagy egyéb ajándékot fogadjanak el olyan szolgáltatások elvégzéséért, amelyeket a társadalombiztosítás fedez. A megkérdezettek legnagyobb része (41,6%) azt válaszolta, hogy akár egyetértünk vele, akár nem, a dolgok már csak így működnek. 9,5%-uk szerint azért elfogadható a hálapénz, mert az orvosok keveset keresnek.
Ahogy a felmérés is rámutat, összesen 56,1 százalékot tesz ki azok aránya, akik valamilyen oknál fogva elfogadják a hálapénzrendszert.
A felmérésről készített összefoglalót itt lehet elolvasni.
fotó: pixabay
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Így dolgozunk - ezeket a dokumentumfilmeket nézd meg a munka világáról