Szerző: Várkonyi Zsolt
Megjelent: 2 hónapja

Nemcsak a V4-es országok hagytak le minket, hanem Románia is - Interjú a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnökével

Ahogy arról júliusban mi is hírt adtunk, tavaly 979 orvos és fogorvos kért hatósági bizonyítványt külföldi munkavégzéshez. Az orvosok migrációja kapcsán kérdeztük a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnökét, Dr. Dénes Tamást, aki beszélt az egészségügyi dolgozók béremeléséről és a hálapénz kérdésköréről is. Mint elmondta, van olyan régió Magyarországon, ahol a nőgyógyászat is hiányszakma, de még a nagy központoknak sincs mindig megfelelő számú altatóorvosuk.

- „Az elmúlt években voltak pozitív döntések az egészségügyi dolgozók bérével kapcsolatban, többlépcsős béremelésen vagyunk túl a szakdolgozók és az orvosok esetében is” - mondta júliusban annak kapcsán, hogy az a 2017-es évhez képest kevesebb orvos kért tavaly külföldi munkavégzéshez hatósági bizonyítványt. Pontosan mekkora volt ez a béremelés és kiket érintett?

Az orvosok legutóbb 2016-17-ben kaptak béremelést. Mindkét évben közel nettó 70.000 forintos béremelést kaptunk. 2017 óta az orvosok bérrendezése nem folytatódott. Az orvosok béremelésével párhuzamosan az ápolókat is érintette a bérrendezés: 2016. szeptember 1-jétől átlagosan 26,5%-kal emelték a béreket, 2017. november 1-jétől további 12%-kal, 2018. november 1-jétől újabb 8%-kal, 2019. november 1-jétől további 8%-kal.

A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) egészségügyi érdekképviseleti szervezet 2016-ban alakult, fontos céljuk többek között az egészségügyi dolgozók itthon tartása, valamint a hálapénzrendszer elleni küzdelem.


- Nagyságrendileg hány orvostanhallgató végez egy évben, és ebből mennyien kezdenek el itthon dolgozni?

Körülbelül ezer magyar tagozaton tanuló orvostanhallgató végez évente. Legjobb tudomásom szerint közel a 70%-uk belép a magyar szakképzésbe. Elmondható, hogy ez az arány folyamatos növekedést mutat 2010 óta.

- Átlagosan mekkora béremelésre lenne szükség, hogy tovább csökkenjen a magyar orvosok migrációja?


Ezt nehéz megmondani, de az biztos, hogy folytatni kell a bérrendezést, mert nemcsak a V4-es országok hagytak le minket, hanem Romániában is magasabb bért visznek haza a kollégák. Pl.: Romániában egy szakorvos ügyeletekkel közel 1.000000 nettó forintot visz haza (itthon 3-4 ügyelettel egy két szakvizsgás szakorvos kb. 400-500 000 nettó ft-ot kap kézhez), míg egy teljesen kezdő kicsivel több mint 200.000 forintot. A rezidenseknek van lehetőségük 100 ezer, illetve hiányszakmák tekintetében 150 ezer forint ösztöndíjat igényelni, amennyiben vállalják, hogy nem fogadnak el hálapénzt és itthon dolgoznak legalább annyi ideig, amennyi ideig az ösztöndíjat kapták.

- A béremelésen kívül milyen további lépésekre lenne szükség, hogy kevesebb orvos, rezidens és fogorvos menjen külföldre dolgozni?

Véleményem szerint az egészségügyben dolgozók bérrendezése és a hálapénzrendszer megszüntetése, tiltása az elsők között kell hogy legyen. Ha ezt a két lépést nem meri meglépni a kormány, akkor a lényeget nem változtatjuk meg a rendszerben: a perverz motivációkat és a rossz irányba ható érdekeltségeket. Jelenleg a rendszer úgy van beállítva és működtetve, hogy az orvosokat arra kényszeríti, hogy a megélhetésüket a hálapénzre és egyéb jövedelemforrásra építsék, ami gátol minden olyan reformot, ami a struktúra változtatásával is járna. Az orvosok ragaszkodnak a helyhez, ahol dolgoznak, mert ott építették ki egzisztenciájukat, ott ismerik őket a hálapénzes beteg, ott köttettek meg az alkuk a kórházigazgatókkal, akik bizonyos dolgokat elnéznek, csak hogy megtartsák a működőképesség látszatát. Egy ilyen rendszerben egy betegbiztonságra és hatékonyságra törekvő átalakítás, centralizálás halálra van ítélve, mert egy 300.000 forintos szakorvosi alapbérért senki sem hajlandó megmozdulni, de az egyéb reformtörekvésekre is csak legyint, és azt mondja magában, hogy ez csak tiszavirág életű kezdeményezés, csak ki kell várni, míg új államtitkár vagy miniszter lesz és akkor úgyis más szelek fújnak majd. Mi soha nemcsak a béremelésekért küzdöttünk, a betegbiztonság volt az egyik legfontosabb célkitűzésünk, de a betegbiztonság alapja a megfelelő számú és szakképzettségű egészségügyi dolgozó, ide értve az ápolókat, technikai személyzetet és orvosokat is.

- A Magyar Rezidens Szövetség „Hála-Pénz Hálát a betegtől, Pénzt az Államtól” nevű kampánya azért indult, hogy visszaszorítsa a paraszolvenciát. Mennyire volt sikeres a kezdeményezés?

Akkoriban tabudöntögetésről beszélt a sajtó. Egy dolgot anno biztos elértünk: nem tabu többé a hálapénzről beszélni. Ma már kormányzati szinten is megjelenik ez a törekvés, hiszen ha jól emlékszem, a miniszter úr beszélt erről, sőt én anno miniszterelnök úr szavait - ,,az egészségügy nem üzlet” - így értelmeztem, hiszen a hálapénzes rendszer a legmocskosabb, legmegalázóbb és legkontraproduktívabb egészségügyi üzleti modell, ami létezik.
A Magyar Orvosi Kamara országos elnöksége is céljaiként jelöli meg mostanában. Sajnos anno nem találtunk támogatásra a köreikben.

- Júliusban azt nyilatkozta, hogy ideje beépíteni az alapbérbe az ösztöndíjakat. Mennyire partnerek ebben a döntéshozók?

Érdemi tárgyalásra ebben a kérdésben nem volt lehetőségünk.

- Melyik az a régió és szakterület, ahonnan leginkább hiányoznak a szakorvosok?

Értelemszerűen a szegényebb régiókban a legrosszabb a helyzet, de van már olyan hely, ahol a nőgyógyászat is hiányszakma. A nagy központok is néha csökkent kapacitással működnek, mert nincs megfelelő számú altatóorvosuk, illetve intenzív osztályos nővérük.

- Elnökként mennyire elégedett a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete által elért eredményekkel?

Tekintettel arra, hogy a kollégáimmal a mindennapos munka mellett, szabadidőnkben, fizetés és tiszteletdíj nélkül végeztük és végezzük az érdekvédelmi munkát, azt kell mondjam, hogy minden részsikert jó eredménynek tekintek. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) azért jött létre, mert egyetlen szakszervezet sem akarta vállalni az egészségügy sztrájk megszervezését. Megalakulásunk után nem sokkal bejelentette a kormány a többlépcsős ápolói, illetve a kétlépcsős (közel 140.000 nettó forintos) orvosi béremelést. Az egészségügyi sztrájk abban pillanatban elvesztette aktualitását. Ezek után többek között a kórházi fertőzések témakörével foglalkoztunk. Teendő mindig lesz az egészségügy háza táján, így mindenkit arra biztatok, hogy erejéhez mérten vállaljon munkát bármelyik jó szándékú érdekvédelmi szervezetben.

fotó: Pixabay
  • 2019.11.14recruiTECH BLUE Fizikai munkaerő toborzás – van új a nap alatt? Szerintünk igen! recruiTECH BLUE | 2019. november 14-én a kékgalléros toborzásra koncentrálva, még lazy bird áron Részletek Jegyek
  • 2019.11.15Hogyan változnak a nyugdíjszabályok 2020-ban? Mikor jobb nyugdíjba vonulni a nyugdíj összege szempontjából. Még az idén, vagy inkább jövőre? Ki vonulhat nyugdíjba jövőre, mit jelent a munkáltató számára, ha a munkatárs nyugdíjra jogosulttá válik? Nyugdíj mellett hogyan dolgozhatunk? Mit jelent a munkáltató számára, ha nyugdíjas munkavállalót foglalkoztat? Részletek Jegyek
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Hogyan döntsük el, hogy érdemes-e költözni egy állásért?

Az ígéretes munka akár több száz vagy több ezer kilométernyire is lehet. A magyar munkavállalók mobilitása híresen alacsony volt, ami azonban az... Teljes cikk

Nemcsak a V4-es országok hagytak le minket, hanem Románia is - Interjú a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnökével

Ahogy arról júliusban mi is hírt adtunk, tavaly 979 orvos és fogorvos kért hatósági bizonyítványt külföldi munkavégzéshez. Az orvosok migrációja... Teljes cikk

Megtartották Münchenben az első magyar építőipari hazatérő börzét

Megtartották csütörtök este Münchenben az első úgynevezett építőipari hazatérő börzét, amelyen új munkatársakat kereső magyar vállalkozások... Teljes cikk