Nemcsak a V4-es országok hagytak le minket, hanem Románia is - Interjú a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnökével

- „Az elmúlt években voltak pozitív döntések az egészségügyi dolgozók bérével kapcsolatban, többlépcsős béremelésen vagyunk túl a szakdolgozók és az orvosok esetében is” - mondta júliusban annak kapcsán, hogy az a 2017-es évhez képest kevesebb orvos kért tavaly külföldi munkavégzéshez hatósági bizonyítványt. Pontosan mekkora volt ez a béremelés és kiket érintett?

Az orvosok legutóbb 2016-17-ben kaptak béremelést. Mindkét évben közel nettó 70.000 forintos béremelést kaptunk. 2017 óta az orvosok bérrendezése nem folytatódott. Az orvosok béremelésével párhuzamosan az ápolókat is érintette a bérrendezés: 2016. szeptember 1-jétől átlagosan 26,5%-kal emelték a béreket, 2017. november 1-jétől további 12%-kal, 2018. november 1-jétől újabb 8%-kal, 2019. november 1-jétől további 8%-kal.



- Nagyságrendileg hány orvostanhallgató végez egy évben, és ebből mennyien kezdenek el itthon dolgozni?

Körülbelül ezer magyar tagozaton tanuló orvostanhallgató végez évente. Legjobb tudomásom szerint közel a 70%-uk belép a magyar szakképzésbe. Elmondható, hogy ez az arány folyamatos növekedést mutat 2010 óta.

- Átlagosan mekkora béremelésre lenne szükség, hogy tovább csökkenjen a magyar orvosok migrációja?


Ezt nehéz megmondani, de az biztos, hogy folytatni kell a bérrendezést, mert nemcsak a V4-es országok hagytak le minket, hanem Romániában is magasabb bért visznek haza a kollégák. Pl.: Romániában egy szakorvos ügyeletekkel közel 1.000000 nettó forintot visz haza (itthon 3-4 ügyelettel egy két szakvizsgás szakorvos kb. 400-500 000 nettó ft-ot kap kézhez), míg egy teljesen kezdő kicsivel több mint 200.000 forintot. A rezidenseknek van lehetőségük 100 ezer, illetve hiányszakmák tekintetében 150 ezer forint ösztöndíjat igényelni, amennyiben vállalják, hogy nem fogadnak el hálapénzt és itthon dolgoznak legalább annyi ideig, amennyi ideig az ösztöndíjat kapták.

- A béremelésen kívül milyen további lépésekre lenne szükség, hogy kevesebb orvos, rezidens és fogorvos menjen külföldre dolgozni?

Véleményem szerint az egészségügyben dolgozók bérrendezése és a hálapénzrendszer megszüntetése, tiltása az elsők között kell hogy legyen. Ha ezt a két lépést nem meri meglépni a kormány, akkor a lényeget nem változtatjuk meg a rendszerben: a perverz motivációkat és a rossz irányba ható érdekeltségeket. Jelenleg a rendszer úgy van beállítva és működtetve, hogy az orvosokat arra kényszeríti, hogy a megélhetésüket a hálapénzre és egyéb jövedelemforrásra építsék, ami gátol minden olyan reformot, ami a struktúra változtatásával is járna. Az orvosok ragaszkodnak a helyhez, ahol dolgoznak, mert ott építették ki egzisztenciájukat, ott ismerik őket a hálapénzes beteg, ott köttettek meg az alkuk a kórházigazgatókkal, akik bizonyos dolgokat elnéznek, csak hogy megtartsák a működőképesség látszatát. Egy ilyen rendszerben egy betegbiztonságra és hatékonyságra törekvő átalakítás, centralizálás halálra van ítélve, mert egy 300.000 forintos szakorvosi alapbérért senki sem hajlandó megmozdulni, de az egyéb reformtörekvésekre is csak legyint, és azt mondja magában, hogy ez csak tiszavirág életű kezdeményezés, csak ki kell várni, míg új államtitkár vagy miniszter lesz és akkor úgyis más szelek fújnak majd. Mi soha nemcsak a béremelésekért küzdöttünk, a betegbiztonság volt az egyik legfontosabb célkitűzésünk, de a betegbiztonság alapja a megfelelő számú és szakképzettségű egészségügyi dolgozó, ide értve az ápolókat, technikai személyzetet és orvosokat is.

- A Magyar Rezidens Szövetség „Hála-Pénz Hálát a betegtől, Pénzt az Államtól” nevű kampánya azért indult, hogy visszaszorítsa a paraszolvenciát. Mennyire volt sikeres a kezdeményezés?

Akkoriban tabudöntögetésről beszélt a sajtó. Egy dolgot anno biztos elértünk: nem tabu többé a hálapénzről beszélni. Ma már kormányzati szinten is megjelenik ez a törekvés, hiszen ha jól emlékszem, a miniszter úr beszélt erről, sőt én anno miniszterelnök úr szavait - ,,az egészségügy nem üzlet” - így értelmeztem, hiszen a hálapénzes rendszer a legmocskosabb, legmegalázóbb és legkontraproduktívabb egészségügyi üzleti modell, ami létezik.
A Magyar Orvosi Kamara országos elnöksége is céljaiként jelöli meg mostanában. Sajnos anno nem találtunk támogatásra a köreikben.

- Júliusban azt nyilatkozta, hogy ideje beépíteni az alapbérbe az ösztöndíjakat. Mennyire partnerek ebben a döntéshozók?

Érdemi tárgyalásra ebben a kérdésben nem volt lehetőségünk.

- Melyik az a régió és szakterület, ahonnan leginkább hiányoznak a szakorvosok?

Értelemszerűen a szegényebb régiókban a legrosszabb a helyzet, de van már olyan hely, ahol a nőgyógyászat is hiányszakma. A nagy központok is néha csökkent kapacitással működnek, mert nincs megfelelő számú altatóorvosuk, illetve intenzív osztályos nővérük.

- Elnökként mennyire elégedett a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete által elért eredményekkel?

Tekintettel arra, hogy a kollégáimmal a mindennapos munka mellett, szabadidőnkben, fizetés és tiszteletdíj nélkül végeztük és végezzük az érdekvédelmi munkát, azt kell mondjam, hogy minden részsikert jó eredménynek tekintek. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) azért jött létre, mert egyetlen szakszervezet sem akarta vállalni az egészségügy sztrájk megszervezését. Megalakulásunk után nem sokkal bejelentette a kormány a többlépcsős ápolói, illetve a kétlépcsős (közel 140.000 nettó forintos) orvosi béremelést. Az egészségügyi sztrájk abban pillanatban elvesztette aktualitását. Ezek után többek között a kórházi fertőzések témakörével foglalkoztunk. Teendő mindig lesz az egészségügy háza táján, így mindenkit arra biztatok, hogy erejéhez mérten vállaljon munkát bármelyik jó szándékú érdekvédelmi szervezetben.

fotó: Pixabay