Szerző: Várkonyi Zsolt
Megjelent: 2 éve

Nemcsak a V4-es országok hagytak le minket, hanem Románia is - Interjú a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnökével

Ahogy arról júliusban mi is hírt adtunk, tavaly 979 orvos és fogorvos kért hatósági bizonyítványt külföldi munkavégzéshez. Az orvosok migrációja kapcsán kérdeztük a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnökét, Dr. Dénes Tamást, aki beszélt az egészségügyi dolgozók béremeléséről és a hálapénz kérdésköréről is. Mint elmondta, van olyan régió Magyarországon, ahol a nőgyógyászat is hiányszakma, de még a nagy központoknak sincs mindig megfelelő számú altatóorvosuk.

- „Az elmúlt években voltak pozitív döntések az egészségügyi dolgozók bérével kapcsolatban, többlépcsős béremelésen vagyunk túl a szakdolgozók és az orvosok esetében is” - mondta júliusban annak kapcsán, hogy az a 2017-es évhez képest kevesebb orvos kért tavaly külföldi munkavégzéshez hatósági bizonyítványt. Pontosan mekkora volt ez a béremelés és kiket érintett?

Az orvosok legutóbb 2016-17-ben kaptak béremelést. Mindkét évben közel nettó 70.000 forintos béremelést kaptunk. 2017 óta az orvosok bérrendezése nem folytatódott. Az orvosok béremelésével párhuzamosan az ápolókat is érintette a bérrendezés: 2016. szeptember 1-jétől átlagosan 26,5%-kal emelték a béreket, 2017. november 1-jétől további 12%-kal, 2018. november 1-jétől újabb 8%-kal, 2019. november 1-jétől további 8%-kal.

A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) egészségügyi érdekképviseleti szervezet 2016-ban alakult, fontos céljuk többek között az egészségügyi dolgozók itthon tartása, valamint a hálapénzrendszer elleni küzdelem.


- Nagyságrendileg hány orvostanhallgató végez egy évben, és ebből mennyien kezdenek el itthon dolgozni?

Körülbelül ezer magyar tagozaton tanuló orvostanhallgató végez évente. Legjobb tudomásom szerint közel a 70%-uk belép a magyar szakképzésbe. Elmondható, hogy ez az arány folyamatos növekedést mutat 2010 óta.

- Átlagosan mekkora béremelésre lenne szükség, hogy tovább csökkenjen a magyar orvosok migrációja?


Ezt nehéz megmondani, de az biztos, hogy folytatni kell a bérrendezést, mert nemcsak a V4-es országok hagytak le minket, hanem Romániában is magasabb bért visznek haza a kollégák. Pl.: Romániában egy szakorvos ügyeletekkel közel 1.000000 nettó forintot visz haza (itthon 3-4 ügyelettel egy két szakvizsgás szakorvos kb. 400-500 000 nettó ft-ot kap kézhez), míg egy teljesen kezdő kicsivel több mint 200.000 forintot. A rezidenseknek van lehetőségük 100 ezer, illetve hiányszakmák tekintetében 150 ezer forint ösztöndíjat igényelni, amennyiben vállalják, hogy nem fogadnak el hálapénzt és itthon dolgoznak legalább annyi ideig, amennyi ideig az ösztöndíjat kapták.

- A béremelésen kívül milyen további lépésekre lenne szükség, hogy kevesebb orvos, rezidens és fogorvos menjen külföldre dolgozni?

Véleményem szerint az egészségügyben dolgozók bérrendezése és a hálapénzrendszer megszüntetése, tiltása az elsők között kell hogy legyen. Ha ezt a két lépést nem meri meglépni a kormány, akkor a lényeget nem változtatjuk meg a rendszerben: a perverz motivációkat és a rossz irányba ható érdekeltségeket. Jelenleg a rendszer úgy van beállítva és működtetve, hogy az orvosokat arra kényszeríti, hogy a megélhetésüket a hálapénzre és egyéb jövedelemforrásra építsék, ami gátol minden olyan reformot, ami a struktúra változtatásával is járna. Az orvosok ragaszkodnak a helyhez, ahol dolgoznak, mert ott építették ki egzisztenciájukat, ott ismerik őket a hálapénzes beteg, ott köttettek meg az alkuk a kórházigazgatókkal, akik bizonyos dolgokat elnéznek, csak hogy megtartsák a működőképesség látszatát. Egy ilyen rendszerben egy betegbiztonságra és hatékonyságra törekvő átalakítás, centralizálás halálra van ítélve, mert egy 300.000 forintos szakorvosi alapbérért senki sem hajlandó megmozdulni, de az egyéb reformtörekvésekre is csak legyint, és azt mondja magában, hogy ez csak tiszavirág életű kezdeményezés, csak ki kell várni, míg új államtitkár vagy miniszter lesz és akkor úgyis más szelek fújnak majd. Mi soha nemcsak a béremelésekért küzdöttünk, a betegbiztonság volt az egyik legfontosabb célkitűzésünk, de a betegbiztonság alapja a megfelelő számú és szakképzettségű egészségügyi dolgozó, ide értve az ápolókat, technikai személyzetet és orvosokat is.

- A Magyar Rezidens Szövetség „Hála-Pénz Hálát a betegtől, Pénzt az Államtól” nevű kampánya azért indult, hogy visszaszorítsa a paraszolvenciát. Mennyire volt sikeres a kezdeményezés?

Akkoriban tabudöntögetésről beszélt a sajtó. Egy dolgot anno biztos elértünk: nem tabu többé a hálapénzről beszélni. Ma már kormányzati szinten is megjelenik ez a törekvés, hiszen ha jól emlékszem, a miniszter úr beszélt erről, sőt én anno miniszterelnök úr szavait - ,,az egészségügy nem üzlet” - így értelmeztem, hiszen a hálapénzes rendszer a legmocskosabb, legmegalázóbb és legkontraproduktívabb egészségügyi üzleti modell, ami létezik.
A Magyar Orvosi Kamara országos elnöksége is céljaiként jelöli meg mostanában. Sajnos anno nem találtunk támogatásra a köreikben.

- Júliusban azt nyilatkozta, hogy ideje beépíteni az alapbérbe az ösztöndíjakat. Mennyire partnerek ebben a döntéshozók?

Érdemi tárgyalásra ebben a kérdésben nem volt lehetőségünk.

- Melyik az a régió és szakterület, ahonnan leginkább hiányoznak a szakorvosok?

Értelemszerűen a szegényebb régiókban a legrosszabb a helyzet, de van már olyan hely, ahol a nőgyógyászat is hiányszakma. A nagy központok is néha csökkent kapacitással működnek, mert nincs megfelelő számú altatóorvosuk, illetve intenzív osztályos nővérük.

- Elnökként mennyire elégedett a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete által elért eredményekkel?

Tekintettel arra, hogy a kollégáimmal a mindennapos munka mellett, szabadidőnkben, fizetés és tiszteletdíj nélkül végeztük és végezzük az érdekvédelmi munkát, azt kell mondjam, hogy minden részsikert jó eredménynek tekintek. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) azért jött létre, mert egyetlen szakszervezet sem akarta vállalni az egészségügy sztrájk megszervezését. Megalakulásunk után nem sokkal bejelentette a kormány a többlépcsős ápolói, illetve a kétlépcsős (közel 140.000 nettó forintos) orvosi béremelést. Az egészségügyi sztrájk abban pillanatban elvesztette aktualitását. Ezek után többek között a kórházi fertőzések témakörével foglalkoztunk. Teendő mindig lesz az egészségügy háza táján, így mindenkit arra biztatok, hogy erejéhez mérten vállaljon munkát bármelyik jó szándékú érdekvédelmi szervezetben.

fotó: Pixabay
  • 2022.02.01Munkaügyi adatvédelem (GDPR HR-eseknek) Blended képzésünk során a tananyag általános elméleti részét, mely tartalmazza az alapfogalmak, jogalapok és törvények összefoglalását először e-learning videó formában sajátíthatja el. A videó megtekintése után egy fél napos konzultáció keretein belül, feldolgozásra kerül a tananyag további része, melyet online vagy tantermi formában hirdetünk meg. Részletek Jegyek
  • 2022.02.11X. Vezetői Best Practice Fórum A HR és a vezetés szerepe és kihívásai a jelenlegi piaci helyzetben. A jelenlegi munkaerő piaci helyzetben hogyan lehet megtalálni és kiválasztani a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerőt? – Hogyan lehet a tehetséges munkaerőt a céghez vonzani és megtartani? Employer Branding. A toborzás csatornái, jó gyakorlatai. Munkatárs ajánló program. Részletek Jegyek
  • 2022.03.04Szemléletváltás a toborzásban Alapítsa meg új modern HR kultúráját! 1. nap - Hatékony toborzás 2. nap - Employer Branding 3. nap - Célcsoportok meghatározása a toborzásban 4. nap - Social Media a toborzásban 5. nap - Folyamatkontroll és Projektmenedzsment a toborzásban Részletek Jegyek
  • 2022.04.22BEMUTATKOZIK A teamwork2022 Képzelj el egy olyan kétnapos csapatépítő képzést, amely minden részletében a Te vállalati csapatodról szól. Jelentkezzetek az ország első csapatépítő eseményére, amelyre háromfős vállalati csapatokat várunk! Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
A vezetői szerep egyre összetettebb

Az, hogy nem vagyunk munkavégzésünk során egy helyszínen, ma már az életünk része. A csapatok több mint 80% -ának és a projektek 90% -ának... Teljes cikk

Idén is díjazták az év külföldi vállalatvezetőit

A Budapest Business Journal (BBJ) és a Magyar Befektetési Ügynökség (HIPA) közös gálaestjén hetedik alkalommal díjazták a Magyarországon élő és... Teljes cikk

Hogyan alakítsuk ki a hibrid irodát? – egy belsőépítész szemével

Megy a tervezés, hogyan nézzen ki a hibrid iroda és a hibrid működés, azaz amikor a munkavállalók bizonyos napokon az irodából, máskor otthonról... Teljes cikk