A munkahelyi beilleszkedés buktatói

Eltérő öltözet, más habitus és viselkedési szokások. Látszólag semmi köze a napi munkavégzéshez, mégis sokszor karrierbuktató lehet a munkahelyen. Az egyéni teljesítmény ugyanis gyakran nem elég az érvényesüléshez. A csapatba illeszkedés nélkül félkarú óriás a legtehetségesebb dolgozó is.

A hazai munkakultúra nem vevő a kakukktojásra
"Ellentmondásos helyzetbe kerül a munkavállaló, mikor a karrierépítés kapcsán folyton az eredetiség fontosságáról hall, ám közvetlen munkakörnyezete egyáltalán nem toleráns például az eltérő étkezési szokásokat vagy öltözködési stílust követő, más családi állapotú, ízlésű, anyagi helyzetű, vagy egyéb szempontból eltérő véleményen lévő kollégákkal. A tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják: a hazai munkakultúra egyáltalán nem fogadja jól az eltéréseket" - vázolja a leginkább a huszonkettes csapdájára emlékeztető szituációt Joó Zsuzsanna. A karriertanácsadó azt is hozzátette - az utóbbi néhány hónapban a politikai nézetkülönbségek jelentik legkényesebb témát a munkahelyi közösségekben.

Főként a rugalmatlanság szúr szemet
Kiss István tanácsadó, szakpszichológus úgy látja: a közmegítélés szerint a körülöttük lévő változásokra reagálni nem hajlandó, nehezen alkalmazkodó, környezetükhöz értékrendjükben és életstílusukban nem igazodó emberek minősülnek furcsáknak. A munkahelyeken akkor válik nagyon szembetűnővé a különbség, ha a munkatárs képtelen alkalmazkodni a csapatszellemhez, nem reagál rugalmasan a kihívásokra.

Belépés előtt fel kell mérni a terepet
Joó Zsuzsanna szerint a munkakeresők gyakran esnek abba a hibába: kizárólag az elérhető fizetésre, a juttatásokra koncentrálnak az állásinterjúkon, ezért azt tanácsolja - a lehetőségekhez képest már belépés előtt próbáljanak meg minél többet megtudni a leendő munkahelyről - például munkaidőmodell, dresszkód, iroda fekvése, egy helyiségre eső munkatársak száma, munkakultúra, cégpolitika - majd a tapasztalatok fényében döntést hozni, felvállalják-e mindezt.

Az első hónapok a szokások feltérképezésével teljenek
A környezetüktől lényegesen különböző munkatársaknak az első néhány hónapban semmiképpen sem szabad a hangsúlyt a kompromisszumkészség nélküli önkifejezésre fektetni. Ha nemrég érkeztek az adott munkahelyre - inkább figyelniük kell, mi megengedhető az egymás közötti kommunikációban, a munkahelyi öltözködésben, mi számít a kollégák közt tabutémának, hogyan zajlanak a céges party -k, ünnepelnek-e névnapot vagy születésnapot.

Meg kell tanulni alkalmazkodni
"Saját magunk elfogadtatása érdekében nem kell feladnunk az egyéniségünket, ám azt is tudomásul kell venni: egyes helyzetekben elkerülhetetlen az alkalmazkodás a többség igényeihez." A karriertanácsadó véleményét a szakpszichológus is megerősíti: nincs általános recept, de tudomásul kell venni: az élethez hozzátartozik a változás, a körülményekhez való folyamatos alkalmazkodás, az előre gondolkodás képessége. "Ez nem jelenti azt, hogy manipulálni kell a környezetet a beilleszkedés érdekében, ám mindenkinek tisztában kell lennie a számára legfontosabb értékekkel és azzal: miként irányíthatja úgy életét, hogy ezzel mások igényeit, jogait ne korlátozza" - állítja Kiss István.

Túlmunka, unalom: nem tesznek jót
Joó Zsuzsa szerint a feszített munkatempó vagy épp az üresjáratokat, túlzottan sok szabadidőt lehetővé tévő munkahelyek hergelik leginkább a többségtől különböző kollégák ellen a közhangulatot - előbbinél a fellépő stressz miatti bűnbakképzés, míg utóbbinál az unatkozás az ok.

Gyakran a hangadók miatt rossz a légkör
A tapasztalatok alapján a munkahelyi közösségek zömét a hangadók sarkallják a kipécézett személyekkel szembeni ellenségeskedésre: ám a helyzet kezelése már a vezetők dolga. Nekik kell kiemelniük a közösségekből a problémás embereket. A csapatépítő, kommunikációs tréningek is sokat segíthetnek a probléma kezelésében: ilyen alkalmakkor mindenki megvillanthatja a személyiségének azon részeit, amely igazán egyedivé teszi őket" - tette hozzá a karriertanácsadó. A szakértők abban is egyetértettek: a helyzet kezeléséhez mindkét fél részéről szükség van együttműködési készségre.


Takács Gabriella