A munkanélküliség aggasztja a leginkább az embereket

Az emberek a legégetőbb társadalmi problémának ma már a munkanélküliséget tartják a saját országukban, 53 százalék említette a három legfontosabb gond között, és átlagosan 71 százalék mondta, hogy ő maga vagy ismerőse-rokona veszítette el az állását a közelmúltban. Ugyanakkor 2007 májusában, az első hullám idején a bűnözés és az erőszak váltotta ki a legtöbb aggodalmat: 40 százalék említette akkor, 35 százalék most.

Magyarországon is a munkanélküliséget jelölték meg a legtöbb aggodalomra okot adó tényezőnek (61 százalék) a válaszadók, de a második helyen nálunk a korrupció és a pénzügyi, illetve politikai botrányok szerepelnek (53 százalék), míg a harmadik helyet a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség foglalja el (51 százalék) és "csak" ez után következik a bűnözés (24 százalék).

A válság elmélyülésére enged következtetni, hogy míg két éve a részt vevő országokban a többség (55 százalék) úgy gondolta, hogy jó, vagy egyenesen nagyon jó a gazdasági helyzet, ma már csak kevesebb mint harmaduk van ezen a véleményen, Európában pedig kevesebb mint a negyedük.

A válaszadók többsége saját bevallása szerint visszafogja a háztartása kiadásait. A legkevésbé a németek (57 százalék mondta, hogy kevesebbet költ), a csehek és a belgák (64-64 százalék), a leginkább a magyarok (89 százalék) a dél-koreaiak (88 százalék), a mexikóiak (86 százalék) és argentinok (85 százalék) érintettek.

Az összes országot nézve 74 százalék számolt be arról, hogy kevesebbet költ szórakozásra, például mozira, étteremre (Magyarországon ez 85 százalék), 71 százalék olcsóbban, vagy egyáltalán nem nyaral (idehaza 78 százalék említette), 70 százalék pedig nem ad annyi pénzt luxustermékekre (a magyaroknál 80 százalék).

A kiadások csökkentése mindenhol a világon lényegesen nagyobb támogatással bír, mint az adók emelése: az utóbbi iránt legnyitottabb Törökországban is csupán egyharmadnyian támogatták ezt a megoldást. Magyarországon - a legtöbb országhoz hasonlóan - az elsöprő többség a kiadások lefaragása mellett foglalt állást (96 százalék), az európai átlag ebben a kérdésben 92 százalék volt.

Globális szinten a kiadások visszafogásában a más országoknak nyújtott segélyek csökkentése (57 százalék), a köztisztviselők bérének befagyasztása (56 százalék) valamint a hadi kiadások mérséklése (43 százalék) bír a legnagyobb támogatással. Az egészségügyi (4 százalék), oktatási (4 százalék) és a tömegközlekedési (5 százalék) büdzsék megnyirbálását tartják a legkevésbé elfogadhatónak a válaszadók. Viszont nem emelnék a bérterheket (csak 5 százalék támogatja az ötletet), a lakások megvásárlásához köthető illetékadót (7 százalék), valamint a parkolást (7 százalék).

Az Ipsos csoport huszonhárom országban készített on-line felmérést 2009 áprilisában. A Magyarország részvételével folyó kutatásban 23 ezren válaszoltak a feltett kérdésekre.

MTI/Népszava