A munkanélküliség ellenére a spanyol napfényre húznak a magyarok
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatMeglepő, hogy az országban tapasztalható kemény válság és óriási munkanélküliség ellenére nem csökken a Spanyolországban lakó külföldiek száma, sőt tavaly az első kilenc hónapban még 2,1 százalékkal növekedett is. A magyaroké ezen belül átlagon felül, 7,2 százalékkal bővült, közülük legtöbben a meleg, kellemes éghajlatú tájakra mentek.
A spanyol Munkaügyi és Társadalombiztosítási Minisztérium (Ministerio de Empleo y Seguridad Social) alatt működő migrációs hivatal jelentése szerint szeptember végén 5,36 millió külföldi állampolgár élt hivatalosan bejelentve az országban, 2,1 százalékkal több, mint 2011. december végén. Annak ellenére történt ez, hogy az ország Görögországgal versenyez a munkanélküliség csúcstartója címért, mindkét helyen 26 százalék körül van az állástalanok száma, ami az ibériai országban csaknem hatmillió főt jelent.
Érdekes, hogy egyetlen egy olyan EU-s ország sem volt, amelynek polgárai ne növelték volna tovább a létszámukat, még a legkisebb mértékben a román állampolgárok száma nőtt, mindössze 0,1 százalékkal. Ők azonban 913 ezer fővel még mindig a legnépesebb bevándorlói csoportot jelentik, még a történelmi okokból igen kiterjedt marokkói diaszpóra sem éri őket utol (amely 859 ezer fős).
Miközben a román állampolgárok száma inkább stagnált, több ország lakóinak létszáma 6-8 százalékkal is nőtt. Ilyen volt a honfitársainké is, a magyarok az év elejinél 7,2 százalékkal többen, 12 014-en voltak szeptemberben, azaz mintegy 800 fő költözött ki kilenc hónap alatt, hivatalosan legalábbis. De vannak részletes statisztikák arról is, hogy mely országrészekben (úgynevezett autonóm közösségekben), nagyvárosokban hányan élnek az egyes államokból jött migránsok közül.
Érdekes, hogy a magyarok mennyire vonzódnak a kellemes éghajlathoz: Madridban, az agglomerációval együtt közel hatmilliós fővárosban csak 843-an laktak, a gazdaságilag fejlett északi Baszkföldön csupán 137-en, és az Atlanti-óceán szeles partját (Galícia) és a hűvösebb fennsíkon levő területeket sem kedvelték. A legtöbben messze az óceánban, a főként turizmusból élő, igen kellemes éghajlatú, az örök tavasz honának is nevezett Kanári-szigeteken laktak, itt 2117 magyart regisztráltak.
Egyenként több mint kétezren telepedtek le a forró Andalúziában, a mediterrán Katalóniában és a szintén Földközi-tenger melléki Valenciai Közösségben is. (A kedvelt turistacélpontnak számító Barcelonában pedig 1565 hazánkfia volt.) De a szintén kellemes Baleári-szigetekre is több mint ezer magyar vetődött el.
Amint korábban beszámoltunk róla, 2011-ben egész évben 1122 magyar állampolgár költözött Spanyolországba. Az ott lakók túlnyomó többsége munkaképes korú, aktív felnőtt, kisebb része pedig gyermek, nyugdíjas korúak alig-alig voltak közöttük.
Érdekes, hogy egyetlen egy olyan EU-s ország sem volt, amelynek polgárai ne növelték volna tovább a létszámukat, még a legkisebb mértékben a román állampolgárok száma nőtt, mindössze 0,1 százalékkal. Ők azonban 913 ezer fővel még mindig a legnépesebb bevándorlói csoportot jelentik, még a történelmi okokból igen kiterjedt marokkói diaszpóra sem éri őket utol (amely 859 ezer fős).
Miközben a román állampolgárok száma inkább stagnált, több ország lakóinak létszáma 6-8 százalékkal is nőtt. Ilyen volt a honfitársainké is, a magyarok az év elejinél 7,2 százalékkal többen, 12 014-en voltak szeptemberben, azaz mintegy 800 fő költözött ki kilenc hónap alatt, hivatalosan legalábbis. De vannak részletes statisztikák arról is, hogy mely országrészekben (úgynevezett autonóm közösségekben), nagyvárosokban hányan élnek az egyes államokból jött migránsok közül.
Érdekes, hogy a magyarok mennyire vonzódnak a kellemes éghajlathoz: Madridban, az agglomerációval együtt közel hatmilliós fővárosban csak 843-an laktak, a gazdaságilag fejlett északi Baszkföldön csupán 137-en, és az Atlanti-óceán szeles partját (Galícia) és a hűvösebb fennsíkon levő területeket sem kedvelték. A legtöbben messze az óceánban, a főként turizmusból élő, igen kellemes éghajlatú, az örök tavasz honának is nevezett Kanári-szigeteken laktak, itt 2117 magyart regisztráltak.
Egyenként több mint kétezren telepedtek le a forró Andalúziában, a mediterrán Katalóniában és a szintén Földközi-tenger melléki Valenciai Közösségben is. (A kedvelt turistacélpontnak számító Barcelonában pedig 1565 hazánkfia volt.) De a szintén kellemes Baleári-szigetekre is több mint ezer magyar vetődött el.
Amint korábban beszámoltunk róla, 2011-ben egész évben 1122 magyar állampolgár költözött Spanyolországba. Az ott lakók túlnyomó többsége munkaképes korú, aktív felnőtt, kisebb része pedig gyermek, nyugdíjas korúak alig-alig voltak közöttük.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?