A németek túlóráznak a legtöbbet az euróövezetben
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA német munkavállalók túlóráznak a legtöbbet az euróövezetben, és a túlórák többségéért semmilyen ellentételezést nem kapnak hétfőn ismertetett kutatások szerint.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott német munkavállalók a szerződésben rögzített, hetente átlagosan 37,5 órás munkaidő helyett hetente átlagosan 40,5 órát dolgoznak az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) nevű uniós szervezet legfrissebb adatai szerint – írta a Die Welt című lap.
Az euróövezetben "sehol nincs ennél nagyobb különbség a kollektív szerződésben szereplő munkaidő és a ténylegesen munkavégzéssel töltött idő között" – kommentálta az Eurofound adatait Andor László foglalkoztatáspolitikai biztos, rámutatva, hogy valamennyi tagországban be kell tartani a munkaidő szervezéséről szóló uniós irányelvet.
Egy másik felmérés, a német szövetségi munkaügyi ügynökség kutatóintézetének (IAB) vizsgálata szerint tavaly átlagosan 1645 órát dolgozott minden munkavállaló Németországban. Ebből 47,3 óra túlóra volt. A fizetett túlórák száma 20 volt, a további 27,3 órányi munkáért semmilyen ellentételezést – fizetséget vagy például szabadnapot – nem adott a munkaadó – írta a Die Welt.
A parlamenti ellenzék pártjai – a Zöldek és a Baloldal – felháborodva fogadták a beszámolót. Hangsúlyozták, hogy a túlórázás betegségekhez vezethet, még akkor is, ha kifizetik, és hátráltatja a munkanélküliség visszaszorítását.
Az Eurofound adatai szerint messze nem a németek dolgoznak a legtöbbet. Az EU egészét tekintve a ténylegesen munkavégzéssel töltött idő alapján összeállított rangsort Románia vezeti, ott hetente átlagosan 41,2 munkaóra jut egy alkalmazottra. A második Luxemburg 41,1 órával, a harmadik Nagy-Britannia 40,8 órával.
A legkevesebbet – hetente átlagosan 37,6 órát – a finn munkavállalók dolgoznak a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkozó, 2012-es adatokon alapuló kimutatás szerint. Magyarország a lista alsó harmadában foglal helyet, az Eurofound kimutatása alapján a heti átlagos munkaidő 39,4 óra, míg a kollektív szerződésekben jellemzően 40 óra szerepel.
Az euróövezetben "sehol nincs ennél nagyobb különbség a kollektív szerződésben szereplő munkaidő és a ténylegesen munkavégzéssel töltött idő között" – kommentálta az Eurofound adatait Andor László foglalkoztatáspolitikai biztos, rámutatva, hogy valamennyi tagországban be kell tartani a munkaidő szervezéséről szóló uniós irányelvet.
Egy másik felmérés, a német szövetségi munkaügyi ügynökség kutatóintézetének (IAB) vizsgálata szerint tavaly átlagosan 1645 órát dolgozott minden munkavállaló Németországban. Ebből 47,3 óra túlóra volt. A fizetett túlórák száma 20 volt, a további 27,3 órányi munkáért semmilyen ellentételezést – fizetséget vagy például szabadnapot – nem adott a munkaadó – írta a Die Welt.
A parlamenti ellenzék pártjai – a Zöldek és a Baloldal – felháborodva fogadták a beszámolót. Hangsúlyozták, hogy a túlórázás betegségekhez vezethet, még akkor is, ha kifizetik, és hátráltatja a munkanélküliség visszaszorítását.
Az Eurofound adatai szerint messze nem a németek dolgoznak a legtöbbet. Az EU egészét tekintve a ténylegesen munkavégzéssel töltött idő alapján összeállított rangsort Románia vezeti, ott hetente átlagosan 41,2 munkaóra jut egy alkalmazottra. A második Luxemburg 41,1 órával, a harmadik Nagy-Britannia 40,8 órával.
A legkevesebbet – hetente átlagosan 37,6 órát – a finn munkavállalók dolgoznak a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkozó, 2012-es adatokon alapuló kimutatás szerint. Magyarország a lista alsó harmadában foglal helyet, az Eurofound kimutatása alapján a heti átlagos munkaidő 39,4 óra, míg a kollektív szerződésekben jellemzően 40 óra szerepel.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Ne maradjon le a tréningpiac legjobb napjáról! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek
