A nők átlagosan közel fél órával többet dolgoznak összességében, mint a férfiak

Sok időt, energiát, szellemi erőforrást és fizikai erőfeszítést igényel a háztartás vezetése és a családról való gondoskodás. Azonban a háztartási és önkéntes munkákat azért is hívják láthatatlannak, mivel nem jelennek meg a piacon, nem jár értük fizetés, és – ebből eredően is – nagy részüket nem veszik számba a nemzeti számlák keretében, így a gazdasági teljesítmény és növekedés mérésében etalonnak számító GDP-ben sem. Tehát a „láthatatlanul” elvégzett munkát nem számítják be a gazdaságok teljesítményébe, ezért a számszerű mutatók – így a GDP is – torzított képet adnak a gazdaságról. Miközben a láthatatlan munka, azon belül a háztartási munka nélkül nem lenne hatékony a munkaerőpiac, a gazdasági növekedés és az általános jólét is csökkenne. Azonban nem volt ez mindig így. Egészen az ipari forradalomig az otthon gazdasági egység is volt, ahol a családtagok megosztották egymás között a termelő, fenntartó és újrateremtő munkákat. Tehát nem különült el egymástól a mai értelemben vett fizetett munka és a háztartási munka.

A legutolsó felmérés eredményei szerint a magyar lakosság 10 760 millió óra fizetetlen munkát végzett a vizsgált 2010-es évben, ezen belül a saját háztartás számára végzett munka 10 300 millió órát, azaz napi átlag 205 percet tett ki.

Ha a fizetetlen háztartási munkához piaci értéket rendelünk, meghökkentő adatot kapunk. Magyarországon a háztartási termelés bruttó hozzáadott értéke 6836 milliárd forint volt 2010-ben, mely az akkori GDP 25%-ának felelt meg. Tehát ha a fizetetlen háztartási termelő munka is a GDP része lett volna, akkor a GDP 25%-kal magasabb lett volna. Ez is mutatja, hogy a háztartási munkavégzés „igazi” termelő munka, ugyanakkor nehéz számszerűsíteni, piaci értéket rendelni hozzá, így nehezebb azt igazán értékelni és megbecsülni. 

A KSH legutóbbi időmérleg-felmérése alapján a 15–84 éves népesség évi összes idejének 15%-át, összesen évi 10 760 millió órát töltött fizetetlen munkával, melyen belül a saját háztartás számára végzett munka, ami nem kerül számbavételre a nemzeti számlákban, évi 10,3 milliárd óra, azaz napi átlagban 205 perc/fő volt. Korcsoportok szerint a legtöbb házimunkát továbbra is a 60–69 éves férfiak és a 30–39 éves nők végezték 2009-2010-ben.

Nemi bontásban, a saját háztartás ellátására fordított idő a férfiaknál átlagosan napi 79 perc, a nőknél 185 perc volt. Nőtt a férfiak házimunkára fordított ideje a tíz évvel korábbi felméréshez képest, azonban ezzel együtt is csupán a fele volt annak, amit a nők ugyanezekkel a tevékenységekkel töltöttek el 2009-2010-ben. A nők saját háztartás ellátására fordított ideje (185 perc/nap) több volt, mint a férfiak (fizetett) főfoglalkozásra fordított ideje egy nap (174 perc). A KSH tájékoztatása szerint az aktuális időmérleg-felvétel jelenleg is folyik egészen 2025 áprilisáig, melyet követően váltnak publikussá a háztartási munkavégzés idejére vonatkozó friss adatok. Nemzetközi szinten is jelen van a nők jelentősebb fizetetlen munkavégzése. Az OECD országaiban a férfiak átlagosan napi 90 perccel több időt töltenek fizetett munkával, addig a nők átlagosan körülbelül napi 2 órával több fizetetlen munkát végeznek – így összességében a nők átlagosan közel fél órával többet dolgoznak egy nap a férfiaknál.

Egy nemzetközi felmérés foglalkozott a háztartási, családi fizetetlen munka piaci értékének számszerűsítésével a világ 80 városában. Két gyermek nevelése esetén az otthon maradó szülő háztartási és gyermeknevelési, -gondozási munkájának értéke Zürichben (Svájcban) volt a legnagyobb a felmérés szerint, havi 5390 euró, vagyis nagyjából 2 millió forint. A teljes egészében egy otthon maradó szülő által vállalt munkavégzés értéke Budapesten 1326 euró volt havonta, azaz közel 515 ezer forint, ezzel 68. volt a világlistán.

Oeconomus Intézet

fotó: freepik