A stressz feldolgozásán múlik a munkahelyi egészség
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA kellemetlen munkahelyi környezet, a nem segítőkész, idegesítő munkatársak, igazságtalanul ítélkező főnök, a lebecsültség érzése jelentősen fokozza a koszorúér-betegség, a szívinfarktus kockázatát - állítja egy brit kutatócsoport, amelynek londoni hivatalnokokon végzett, többéves vizsgálatának eredményeit közölte az Európai Szívgyógyász Társaság folyóirata.
1967-ben készült a brit alkalmazottak első nagyszabású egészségügyi vizsgálata, a Whitehall - nevét arról a londoni környékről kapta, amelyben a kormányhivatalok találhatók. Utódja, a Whitehall II. 1985-től foglalkozott azokkal a hivatali munkatársakkal, akik beleegyeztek a rendszeres egészségügyi vizsgálatok elvégzésébe. Már az első Whitehall tanulmány lerombolta a "menedzserbetegség" mítoszát: ekkor egyértelműen kiderült, hogy a szívinfarktus nem gyakoribb a magas beosztású vezetők között, mint beosztottjaik csoportjában.
Tarani Chandola és munkatársai most tízezernél is több londoni hivatalnok évekig tartó megfigyeléséről számoltak be. Részletes kérdőívekkel mérték fel a munkahelyi stressz mértékét és jellegét, valamint szívgyógyászati szakvizsgálatokat is rendszeresen végeztek.
Eredményeik szerint a munkahelyi stressz fontos szerepet játszhat a koszorúér-betegség kialakulásában. A kutatók adatai azt bizonyították, hogy a szívet károsító stresszhatás különösen az ötvenévesnél fiatalabb munkatársak esetében érvényesül. (Tízből nyolc magyar felnőtt saját bevallása szerint rendszeresen stresszben él - állapította meg a GfK LHS HealthCare legutóbbi felmérése.)
A stressz és a koszorúér-szűkület bekövetkezése között az összefüggés az adatok tanúsága szerint nem mindig közvetlen. A károsító stresszhatás 32 százalékban úgy befolyásolta a vizsgált személyek sorsát, hogy rossz szokásokat, életmódbéli hibákat váltott ki. Akiknél a stressz érvényesülhetett, azok gyakrabban dohányoztak, egészségtelenebbül étkeztek, gyakrabban elhíztak és kevesebbet mozogtak.
A kutatók idézik az 52 országban végzett, INTERHEART tanulmány adatait is, amelyek azt mutatták, hogy a munkahelyen "állandó" stresszhatásnak kitett emberek infarktuskockázata kétszeresére nőtt az átlagos életmódúakhoz képest. A stressz kedvezőtlen befolyása gyakran a szív-anyagcsere-tünetcsoport formájában jelent meg, vagyis bizonyos kóros állapotok - magas vérnyomás, elhízás, kezelést igénylő vérzsírszintek, kezdődő vagy már kialakult cukorbetegség - együtt jelentkeznek elő.
A munkacsoport vezetője már néhány éve megfigyelte, hogy a munkahelyi stressz és a szív-anyagcsere-tünetcsoport közvetlenül is összefügg. Vizsgálatai szerint a hasi elhízás, a cukorbaj, a magas vérnyomás és vérkoleszterin együttese kétszerte gyakrabban fordult elő azokban a hivatali dolgozókban, akik a mindennapos munkahelyi stresszhatást nem tudták megfelelően földolgozni.
Tarani Chandola és munkatársai most tízezernél is több londoni hivatalnok évekig tartó megfigyeléséről számoltak be. Részletes kérdőívekkel mérték fel a munkahelyi stressz mértékét és jellegét, valamint szívgyógyászati szakvizsgálatokat is rendszeresen végeztek.
Eredményeik szerint a munkahelyi stressz fontos szerepet játszhat a koszorúér-betegség kialakulásában. A kutatók adatai azt bizonyították, hogy a szívet károsító stresszhatás különösen az ötvenévesnél fiatalabb munkatársak esetében érvényesül. (Tízből nyolc magyar felnőtt saját bevallása szerint rendszeresen stresszben él - állapította meg a GfK LHS HealthCare legutóbbi felmérése.)
Miket okozhat?
A stressz és a koszorúér-szűkület bekövetkezése között az összefüggés az adatok tanúsága szerint nem mindig közvetlen. A károsító stresszhatás 32 százalékban úgy befolyásolta a vizsgált személyek sorsát, hogy rossz szokásokat, életmódbéli hibákat váltott ki. Akiknél a stressz érvényesülhetett, azok gyakrabban dohányoztak, egészségtelenebbül étkeztek, gyakrabban elhíztak és kevesebbet mozogtak.
A kutatók idézik az 52 országban végzett, INTERHEART tanulmány adatait is, amelyek azt mutatták, hogy a munkahelyen "állandó" stresszhatásnak kitett emberek infarktuskockázata kétszeresére nőtt az átlagos életmódúakhoz képest. A stressz kedvezőtlen befolyása gyakran a szív-anyagcsere-tünetcsoport formájában jelent meg, vagyis bizonyos kóros állapotok - magas vérnyomás, elhízás, kezelést igénylő vérzsírszintek, kezdődő vagy már kialakult cukorbetegség - együtt jelentkeznek elő.
A munkacsoport vezetője már néhány éve megfigyelte, hogy a munkahelyi stressz és a szív-anyagcsere-tünetcsoport közvetlenül is összefügg. Vizsgálatai szerint a hasi elhízás, a cukorbaj, a magas vérnyomás és vérkoleszterin együttese kétszerte gyakrabban fordult elő azokban a hivatali dolgozókban, akik a mindennapos munkahelyi stresszhatást nem tudták megfelelően földolgozni.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?