Adóreform: többet árt, mint használ?"/>
Megjelent: 11 éve

Adóreform: többet árt, mint használ?

Adóreform. A csapból is ez folyik az elmúlt három hétben. Amióta a Big 4 szakértői sajtótájékoztatón ismertették az általuk logikusnak és reálisnak tartott reformjavaslatokat, felkavarodott az állóvíz. Hozzáértők vitatkoztak, hogy az vajon megfelelő lenne-e vagy sem, egészen addig, ameddig a kormány ki nem adta a saját javaslati csomagját.

Három-négy év alatt 1000-1200 milliárd forintos, évenként egyforma nagyságú, közel 300 milliárd forintos adócsökkentést kívánnak megvalósítani. 2009. január elsejétől a 18 százalékos személyi jövedelemadó kulcs a mai 1,7 millió forint éves jövedelemről felmenne 2 millió forintra. A cégek pedig megszabadulnak a szolidaritási adónak becézett 4 százalékos különadótól. Cserébe viszont 18 százalékra emelkedne a jelenleg 16 százalékos társasági adókulcs. A magánszemélyek különadójának eltörléséről azonban nincs szó.

Ugyancsak 2009-ben, de áprilisban mérsékelné a kormány a munkáltatói tb-járulékot 5 százalékponttal, aminek egy felső határt is szabott, havi 140 ezer forintos bruttó bérig lehetne ezt igénybe venni, az e feletti keresetrészre a mai 29 százalékos tb-járulékot kellene fizetnie a cégnek a dolgozó után. A leghátrányosabb térségekben ezen felül az újonnan létrehozott munkahelyeken a foglalkoztatás első három évében nullára csökkentenék a munkáltatói tb-járulékot, és a következő három évben is csak fokozatosan érné el ez a teher a normál járulékkulcsot.

A kérdésünkre Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers cégtársa elmondta, hogy ez az egyik gyengéje a javaslatnak. A mai világban, amikor sokak célja az adóelkerülés, semmilyen garancia nincs arra, hogy a hátrányos térségekben csak azok hozzanak létre új munkahelyeket, akik valóban a kedvezményt szeretnék kihasználni tisztességes szándékkal. Meg sem lehet becsülni, hogy mekkora lenne azoknak a cégeknek az aránya, akik a 3. év után egyszerűen szedik a sátorfájukat, és új, kedvezőbb adózást biztosító terület felé néznek, vagy hogy mekkora lenne azoknak az aránya, akik valóban végeznének tevékenységet a térségben, nem csak fiktív cégről, papíron működő vállalakozásról lenne szó.

Járulékok és szja

A fenti kedvezmények mellett 2010-ben a magánszemélyeknek azzal kedveskedne a kormány, hogy még tovább tolná ki a 18 százalékos szja-kulcsot, egészen 2,5 millió forintos éves jövedelemig lehetne ezt igénybe venni, vagyis az átlagkereset egésze a 18 százalékos kulcs alatt adózna. A cégek pedig további 2 százalékpontos járulék csökkentést kapnának. De a szabály, hogy a havi 140 ezer forintos bérig lehetne ezt is igénybe venni, fennmaradna.

Ezek szerint 3-4 év alatt az szja-tábla teljesen átalakulna, évi 750 ezer forintig nulla százalékos lenne a kulcs, évi 750 ezer és 3 millió forint között 18, az afeletti jövedelemrészt pedig 36 százalékos adó terhelné (plusz a 4 százalékos különadó). Megszűnne a szakértők által nem túl kedvelt adójóváírás, azt a nulla százalékos kulcs váltaná fel. A tb-járuléknál pedig a már említetten kívül további 3 százalékpontos mérséklést kíván végrehajtani, így összességében 10 százalékponttal lenne alacsonyabb a mai 29 százalékosnál.

A 2009. áprilisára tervezett 5 százalékpontos járulékcsökkentésnek valószínűleg az az indoka, hogy ezzel az első 4 hónapban legalább nem veszít bevételt a kormány. Viszont nem üdvözlendő az egész felépítés, ahogy a járulékokat és a személyi jövedelemadó sávjait alakítanák. A 140 ezer forintos határral ugyanis azt érné el a kormány, hogy az eddig minimálbéren foglalkoztatott dolgozók papíron ennyit kapnának, a többi pénzt pedig továbbra is zsebbe fizetnék.

Azok után ráadásul, akik ennél jobban keresnek, méltánytalan módon több járulékot kellene fizetnie a munkáltatónak, nekik semmilyen könnyítést nem jelentene a reform. Nem igazságos, hogy a magasabb keresetűek több egészségbiztosítási járulékot fizessenek a tb-kasszába, miután a szolgáltatás maga nem függ a jövedelem mértékétől. Ezért is javasolták korábban azt a Big 4 szakértői, hogy az eho-t kellene 8 ezer forintra emelni, mert az mindenkire vonatkozna kivétel nélkül - mondta el Lőcsei Tamás.

Az szja kulcsok átalakításával pedig szintén teljesen ellentétes hatást váltanának ki. Mivel 750 ezer forint alatt adómentes lenne a jövedelem, mindenki igyekezne ehhez az összeghez húzni, aminek szintén nem lenne a gazdaság fehérítésére jótékony hatása. A 18 százalékos személyi jövedelemadó kulcs határának kitolása alapvetően pozitív lenne, de az adójóváírás 0 százalékos kulccsal történő kiváltása nem előnyös a feketegazdaság visszaszorításában.

Az egykulcsos rendszer, ami a Big 4 adóreform javaslatában találhatunk pont azt a célt szolgálná, hogy mindenki fizet, alacsonyabb kulcsot, 20 százalékot. Ezzel egységes lenne az adófizetés, mindenki érezné, hogy Magyarországon kell adót fizetni. Azokat pedig akik valóban rászorulnának a támogatásra, szociális alapon kellene támogatni. A rendszert úgy kellene átalakítani, hogy kiszűrhetőek legyenek azok, akik csak papíron vannak hátrányos helyzetben.

Miből fogják ezt finanszírozni?

A fenti adólépések évente 300 milliárd forinttal apasztják az állami bevételeket, amire a bejelentés szerint fedezetet fog nyújtani a gazdaság fehéredéséből származó plusz bevétel. Az első információk szerint Gyurcsány Ferenc azon állásponton volt, hogy a jóléti kiadásokból nem lehet elvenni, az államigazgatáson már nincs mit spórolni, adóemeléssel pedig nem akarnak operálni (kivéve a társasági adó 16-ról 18 százalékra való emelését), így a fehéredéstől várják azt, hogy amennyivel csökkennek az adókulcsok, annyival növekedjenek az adóbevételek, részben a kisebb terhelés miatt javuló adómorál, részben adóigazgatási intézkedések hatására.

Ennek érdekében egy biztonsági eszközt is bevetne a kabinet. Egy évi 300 milliárdos alapot hoznának létre a költségvetésben, ami úgy működne, hogy 2009-ben megképeznék ezt a tartalékot a büdzsében és ha befolyna a fehéredésből 300 milliárd forint, akkor ezt felszabadítanák, el lehetne költeni kockázat nélkül. Rá egy évre újra eljátszanák ezt, ismét 300 milliárdos adócsökkentés mellett újra megképeznék a 300 milliárdos puffert. Amennyiben nem jönne be a 300 milliárd forint, csak 100 milliárd, a tartalékból is csak 100 milliárdot költhetne el a kormány, sőt, 2010-ben az adócsökkentésre nem 300, hanem 100 milliárd forint állna rendelkezésre.

Ezzel azonban óvatosan kell bánni, mert a PWC cégtársa szerint az elmaradó bevételek a fehéredésből könnyen azt eredményezhetik, hogy kifulladhat az adóreform.

Túl szép, hogy igaz legyen...

A finanszírozásra vonatkozóan azonban ez csak az első bejelentés volt, ami után egy nappal jött a feketeleves, ugyanis Veres János Pénzügyminiszter bejelentette, hogy nem csak a fehéredésből, hanem harmad részben adóemelésből lenne finanszírozva a szóban forgó adóreform.

100-120 milliárd forint a cégautóval kapcsolatos elszámolás megváltozásából, a jövedéki adók emelésével, a természetbeni juttatások adójának tovább növelésével akarják összehozni. Megszűnik az a kötelezettség a cégautónál, hogy mindenkinek kell útnyilvántartást vezetni, cserébe viszont semmilyen költséget nem lehet cégautóra elszámolni. Ezek eredőjeként tízmilliárdos nagyságrendű bevételt remél a kormány.

A jövedéki adóval kapcsolatban 2009-től arra számíthatunk, hogy az üzemanyagok kivételével az alkohol és a cigaretta termékek jövedéki adóját 10 százalékponttal felemelik. Azokra a természetbeni juttatásokra, amik után eddig nem kellett, 2009-től 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást vetnek ki. Emellett azzal is nehezítik a cégek életét, hogy 20 főnél nagyobb cégeknél kötelező lenne egy korlátozott munkaképességű embert foglalkoztatni, máskülönben a az adott embert illetően (20 fő felett) háromszoros járulékterhet fizetnek a cégek.

Ezek Lőcsei Tamás szerint azonban nem olyan nagy horderejűek, bár az tény, hogy egy bizonyos szinten hozzájárulnak a források növeléséhez. A jövedéki adó emelésében semmi meglepő nincs, mivel ebbe az uniónak is van beleszólása, a többi országban pedig a cigaretta jövedéki adója jóval magasabb, mint Magyarországon. A természetbeni juttatások terheinek növelése azonban nem túl jó ötlet. Ennek a mértéke már így is az Európai Unió országaival összehasonlítva az egyik legmagasabb, ehelyett inkább a kiadási oldalra, és más adónemekre kellene koncentrálni, mint az általános forgalmi adó vagy az ingatlanadó. Az viszont tény, hogy sokkal drasztikusabb lépésekre lenne szükség.

A kormány javaslatában azonban van egy sor olyan új intézkedés is, amelyek hasznosak lehetnek, mint a például a blokk kötelező megőrzése (Nincs meg a blokk? A vásárlókat büntetné az APEH!), vagy a készpénzes fizetések visszaszorítása. Ez mind arra ösztönözné a cégeket, hogy vallják be a bevételeiket. A személyi jövedelemadó terén viszont semmilyen érdemi változás nem történik, ami a gazdaság fehéredését segítené elő.

Zéró tolerancia?

A tervek szerint változás lenne az adózás szabályainak betartása területén is, a lehető legszigorúbban lépne fel a kormány azokkal a kis-, közép- és nagyvállalatokkal szemben, amelyek adót csalnak. Számla nélküli értékesítés vagy feketefoglalkoztatás esetén a mainál szélesebb körben átmenetileg vagy akár véglegesen is felfüggesztenék az üzlet működését.

Utalt azonban a miniszterelnök egyfajta amnesztiára is, vagyis arra, hogy akik vállalják, hogy ezentúl tisztességesen teljesítik a közteherviselési kötelezettségüket, azok mentesülnek a múltban elkövetett bűnök miatti büntetés alól. Ez Lőcsei Tamás szerint alapvetően elhibázott ötlet, és még a megemlítése is rossz hatással van az emberek gondolkodásmódjára. Ha kialakul egy gyakorlat, hogy időről időre adóamnesztiát hirdetnek, ez nem abba az irányba fogja elvinni a helyzetet, hogy mindenki rendesen bevall minden bevételt és befizet minden adót. Pont ellenkező hatást válthat ki, ugyanis a szabályok be nem tartása mellett az emberek és a cégek időről időre az amnesztiára fognak apellálni.

A napokban több cikk is foglalkozott azzal, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal kintlevőségei, vagyis a be nem fizetett kötelezettsége 1500 milliárd forint körül mozognak. Ha ezeket a pénzeket be lehetne hajtani, már gyakorlatilag meglenne az adóreform fedezete. De mivel ennek nagy része sosem fog eljutni az adóhatósághoz, nem szűnik meg a változásra való igény.

A tartozások nagy része ugyanis fiktív vállalkozások, hajléktalanok nevében létrehozott cégek vagy fellelhetetlen vezetők tartozása, ami behajthatatlan. Ennek ellenére jogszabály módosítással lehetne növelni a kintlevőségek beszedésének hatékonyságát, de gyorsabban kellene a szabálytana cégekre is lecsapni...
  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
  • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Rendkívüli ülésen emelhetik meg a bírók és az ügyészek fizetését

Rendkívüli ülést tart kedden az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére, hogy határozzon arról a jogszabályról, amelyet a köztársasági elnök... Teljes cikk

DK: vissza kell állítani a nyugdíjszámításnál a svájci indexálást

A Demokratikus Koalíció ismételten arra szólította fel a kormányt, hogy a nyugdíjak kiszámításakor újra alkalmazza a svájci indexálást. Teljes cikk

A minisztérium szerint átlagosan 30 százalékos béremelés jár a szakképzésben dolgozó pedagógusoknak

A szakképzés erősítése részeként a kormány kiemelt megbecsülést és kiemelt bérezést kíván biztosítani a szakképzésben dolgozó... Teljes cikk