Adóváltozások 2015

A 2015-ös adóváltozások számos nagy horderejű és komoly kérdéseket felvető pontot tartalmaznak, amelyeket érdemes közelebbről is megvizsgálni.

Átalakul a cafeteria rendszer, illetve változások lesznek a családok támogatásában is.

A társasági adó terén a fejlesztési adókedvezményeket, sport- és felsőoktatási támogatásokat, illetve az elhatárolt veszteséget és a kapcsolt vállalkozásokat érintő szabályok változása érdemel különös figyelmet.

Az általános forgalmi adó terén jelentős változást hoz a magánszemélyeknek elektronikus úton nyújtott szolgáltatások teljesítési helyének módosulása.

Bővül a környezetvédelmi termékdíj-kötelezettség köre, illetve a jövedéki biztosíték mértékéve mellett változik az élelmiszerlánc felügyeleti díj meghatározásának módja is.

Az adóeljárásokkal kapcsolatban fontos változás, hogy – az áfacsalások elleni harc eszközeként – bevezetésre kerül az EKAER rendszer, amely jelentős többletkötelezettséget jelent a fuvarozási szektor számára.

Módosulnak a jogviszonyok adóeljárás-beli minősítésére, illetve az adó feltételes megállapítására vonatkozó szabályok.

„A 2015. évi adócsomagban jelentős számú részletszabály mellett több, nagyobb horderejű változás is található, amelyek az adózók igen széles körét érinthetik. A változtatásokról elmondható, hogy több új, illetve módosuló szabály gyakorlati értelmezésével, alkalmazásával kapcsolatban jelenleg komoly kérdőjelek vannak. Ezek feloldása a jogalkotóval és a jogalkalmazóval is közös érdekünk” - mondta Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője.

Az élőmunkát terhelő adók és járulékok változásai

Az őszi adócsomagnak a munkavállalókat érintő rendelkezései közül a legfontosabbak két jelentős célt szolgálnak: egyrészt a családok további támogatását, másrészt a nem pénzben adott juttatások rendszerének átalakítását.

A most alakuló családok számára jelent majd segítséget az első házasok kedvezménye. Ezt az új kedvezményt azok a párok tudják majd igénybe venni, akik jövőre – vagy azt követően – kötnek házasságot. A kedvezmény miatt a házaspár együttes adóterhe 24 hónap időtartamra havi 5000 forinttal fog csökkeni. Az első házasok kedvezménye bevezetésével a kormány nem titkolt szándéka az volt, hogy a házasságkötések száma – és így közvetetten a gyermekvállalási kedv – tovább növekedjen.

Ugyanezt a célt szolgálja a kétgyermekesek családi kedvezményének fokozatos emelése. Az elfogadott rendelkezés szerint a két eltartottat nevelő szülők által érvényesíthető kedvezmény mértéke – költségvetési okokból – csak 2016-tól kezd el emelkedni, és 2019-ben éri el a jelenlegi, havi 20 ezer forintos összeg dupláját. Az egy-, illetve a három- és többgyermekes családok kedvezménye változatlan marad.

Végezetül szintén a családok helyzetét javítja az az intézkedés, mely alapján a munkáltató a kisgyermekes szülők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezményt akkor is teljes összegben veheti igénybe, ha a munkavállaló nem főállású, hanem részmunkaidőben foglalkoztatott. E rendelkezés a munkáltatókat kifejezetten érdekeltté teszi abban, hogy kisgyermekes szülőket részmunkaidőben foglalkoztassanak, így remélhetőleg a módosítás következtében nőni fog a részmunkaidőben dolgozó kismamák száma.

A nem pénzben adott, ún. cafeteria juttatások adózása inkább átalakul, mint szűkül. A legjelentősebb változás az, hogy a munkáltató már nem 500, hanem csak 200 ezer forint béren kívüli juttatást – például Erzsébet-utalványt, helyi bérletet, önkéntes pénztári hozzájárulást – adhat a jelenlegi kedvező adóterhek mellett. Ugyanakkor SZÉP Kártyára utalt összeg formájában a munkáltató további 250 ezer forint kedvező adózású juttatást adhat majd. A módosítás a 200 ezer forint nettó – 270 ezer forint bruttó – összegű juttatási csomagok esetében nem jelent majd változást, ugyanakkor az ennél nagyobb cafeteria keretek esetén bizonyosan eltolódást eredményez majd a SZÉP Kártya, illetve az olyan nem hagyományos juttatási elemek irányába, mint a munkáltatói lakáscélú támogatás. A változás fő nyertese tehát a SZÉP Kártyán keresztül elsősorban a magyar vendéglátás és idegenforgalom lesz.

Az őszi adócsomagban egyértelmű törvényi rendelkezés mondja ki azt, hogy ha a magánszemély valamely tevékenységének ellenértékeként kap juttatást, az nem tartozhat az adómentes vagy más kedvező adózású kategóriába. Cafeteriával tehát nincs lehetőség bérhelyettesítésre. Bár ez a szabály az alapelvekből eddig is levezethető volt, az új rendelkezés konkrét határai elmosódottak, ezért ezzel a szabállyal kapcsolatban az elkövetkező pár évben számos értelmezés – és ellenőrzési megállapítás – várható.

Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) felelősségi szabályainak – szigorítást nem feltétlenül jelentő – változásai már idén felkeltették az érdeklődést a vezető tisztségviselők felelősségbiztosításai iránt. Éppen ezért az adócsomag egy visszamenőlegesen is alkalmazható rendelkezésében rögzíti, hogy a társaság – akár a cafeteria rendszerben, akár azon kívül – adómentesen fizetheti a vezető tisztségviselőjére kötött felelősségbiztosítás díját, ezzel mentesítve az ügyvezetőt az esetleges károkozások miatt felmerülő személyes kártérítési kötelezettsége alól.

Adóváltozások 2015

A 2015-ös adóváltozások számos nagy horderejű és komoly kérdéseket felvető pontot tartalmaznak, amelyeket érdemes közelebbről is megvizsgálni.

Az élőmunkát terhelő adók és járulékok változásai

Hogyan érdemes hatékonyan leváltani a járműflottát?

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Jövőre adóváltozások várhatóak, eltűnik néhány cafeteria-elem

Jövőre adóváltozások várhatóak, eltűnik néhány cafeteria-elem

Holtversenyben az Erzsébet-utalvány és a készpénzcafeteria

Heti ajánló

HR állások

Állások

Rendezvények

Partnereink hírei

HR Blog oldalak

Diagnózis kódok

Video

Könyvajánló

Kulturális ajánló