Adóváltozások 2015

A 2015-ös adóváltozások számos nagy horderejű és komoly kérdéseket felvető pontot tartalmaznak, amelyeket érdemes közelebbről is megvizsgálni.

Átalakul a cafeteria rendszer, illetve változások lesznek a családok támogatásában is.

A társasági adó terén a fejlesztési adókedvezményeket, sport- és felsőoktatási támogatásokat, illetve az elhatárolt veszteséget és a kapcsolt vállalkozásokat érintő szabályok változása érdemel különös figyelmet.

Az általános forgalmi adó terén jelentős változást hoz a magánszemélyeknek elektronikus úton nyújtott szolgáltatások teljesítési helyének módosulása.

Bővül a környezetvédelmi termékdíj-kötelezettség köre, illetve a jövedéki biztosíték mértékéve mellett változik az élelmiszerlánc felügyeleti díj meghatározásának módja is.

Az adóeljárásokkal kapcsolatban fontos változás, hogy – az áfacsalások elleni harc eszközeként – bevezetésre kerül az EKAER rendszer, amely jelentős többletkötelezettséget jelent a fuvarozási szektor számára.

Módosulnak a jogviszonyok adóeljárás-beli minősítésére, illetve az adó feltételes megállapítására vonatkozó szabályok.

„A 2015. évi adócsomagban jelentős számú részletszabály mellett több, nagyobb horderejű változás is található, amelyek az adózók igen széles körét érinthetik. A változtatásokról elmondható, hogy több új, illetve módosuló szabály gyakorlati értelmezésével, alkalmazásával kapcsolatban jelenleg komoly kérdőjelek vannak. Ezek feloldása a jogalkotóval és a jogalkalmazóval is közös érdekünk” - mondta Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője.

Az élőmunkát terhelő adók és járulékok változásai

Az őszi adócsomagnak a munkavállalókat érintő rendelkezései közül a legfontosabbak két jelentős célt szolgálnak: egyrészt a családok további támogatását, másrészt a nem pénzben adott juttatások rendszerének átalakítását.

A most alakuló családok számára jelent majd segítséget az első házasok kedvezménye. Ezt az új kedvezményt azok a párok tudják majd igénybe venni, akik jövőre – vagy azt követően – kötnek házasságot. A kedvezmény miatt a házaspár együttes adóterhe 24 hónap időtartamra havi 5000 forinttal fog csökkeni. Az első házasok kedvezménye bevezetésével a kormány nem titkolt szándéka az volt, hogy a házasságkötések száma – és így közvetetten a gyermekvállalási kedv – tovább növekedjen.

Ugyanezt a célt szolgálja a kétgyermekesek családi kedvezményének fokozatos emelése. Az elfogadott rendelkezés szerint a két eltartottat nevelő szülők által érvényesíthető kedvezmény mértéke – költségvetési okokból – csak 2016-tól kezd el emelkedni, és 2019-ben éri el a jelenlegi, havi 20 ezer forintos összeg dupláját. Az egy-, illetve a három- és többgyermekes családok kedvezménye változatlan marad.

Végezetül szintén a családok helyzetét javítja az az intézkedés, mely alapján a munkáltató a kisgyermekes szülők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezményt akkor is teljes összegben veheti igénybe, ha a munkavállaló nem főállású, hanem részmunkaidőben foglalkoztatott. E rendelkezés a munkáltatókat kifejezetten érdekeltté teszi abban, hogy kisgyermekes szülőket részmunkaidőben foglalkoztassanak, így remélhetőleg a módosítás következtében nőni fog a részmunkaidőben dolgozó kismamák száma.

A nem pénzben adott, ún. cafeteria juttatások adózása inkább átalakul, mint szűkül. A legjelentősebb változás az, hogy a munkáltató már nem 500, hanem csak 200 ezer forint béren kívüli juttatást – például Erzsébet-utalványt, helyi bérletet, önkéntes pénztári hozzájárulást – adhat a jelenlegi kedvező adóterhek mellett. Ugyanakkor SZÉP Kártyára utalt összeg formájában a munkáltató további 250 ezer forint kedvező adózású juttatást adhat majd. A módosítás a 200 ezer forint nettó – 270 ezer forint bruttó – összegű juttatási csomagok esetében nem jelent majd változást, ugyanakkor az ennél nagyobb cafeteria keretek esetén bizonyosan eltolódást eredményez majd a SZÉP Kártya, illetve az olyan nem hagyományos juttatási elemek irányába, mint a munkáltatói lakáscélú támogatás. A változás fő nyertese tehát a SZÉP Kártyán keresztül elsősorban a magyar vendéglátás és idegenforgalom lesz.

Az őszi adócsomagban egyértelmű törvényi rendelkezés mondja ki azt, hogy ha a magánszemély valamely tevékenységének ellenértékeként kap juttatást, az nem tartozhat az adómentes vagy más kedvező adózású kategóriába. Cafeteriával tehát nincs lehetőség bérhelyettesítésre. Bár ez a szabály az alapelvekből eddig is levezethető volt, az új rendelkezés konkrét határai elmosódottak, ezért ezzel a szabállyal kapcsolatban az elkövetkező pár évben számos értelmezés – és ellenőrzési megállapítás – várható.

Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) felelősségi szabályainak – szigorítást nem feltétlenül jelentő – változásai már idén felkeltették az érdeklődést a vezető tisztségviselők felelősségbiztosításai iránt. Éppen ezért az adócsomag egy visszamenőlegesen is alkalmazható rendelkezésében rögzíti, hogy a társaság – akár a cafeteria rendszerben, akár azon kívül – adómentesen fizetheti a vezető tisztségviselőjére kötött felelősségbiztosítás díját, ezzel mentesítve az ügyvezetőt az esetleges károkozások miatt felmerülő személyes kártérítési kötelezettsége alól.

Adóváltozások 2015

A 2015-ös adóváltozások számos nagy horderejű és komoly kérdéseket felvető pontot tartalmaznak, amelyeket érdemes közelebbről is megvizsgálni.

Az élőmunkát terhelő adók és járulékok változásai

Az álláskeresők szerint képzési hiány van, nem pedig készséghiány

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Jövőre adóváltozások várhatóak, eltűnik néhány cafeteria-elem

Jövőre adóváltozások várhatóak, eltűnik néhány cafeteria-elem

A nagy cafeteria-vágás miatt kár éri a munkavállalók 90%-át

Heti ajánló

HR állások

Állások

Rendezvények

Partnereink hírei

HR Blog oldalak

Diagnózis kódok

HR Szavazás

Video

Könyvajánló

Kulturális ajánló