Akadozik az ausztriai munkavállalás - Beszélgetés Kovács Gézával, a Foglalkoztatási Hivatal főosztályvezetőjével

- Ausztria májusban nem nyitotta meg munkaerőpiacát a magyar munkavállalók előtt, sőt valószínűleg több évig nem fogja, így az osztrák munkaerőpiacra való bejutás legegyszerűbb módja továbbra is kétoldalú szerződés alapján a legegyszerűbb. Hogy zajlanak ezek a programok?

Kovács Géza: Ausztriában kétoldalú szerződés alapján ebben az évben eddig csak a határ menti ingázók vállalhattak munkát, a gyakornoki program jelenleg áll, az osztrákok - szerintünk többé-kevésbé alaptalan aggodalmai miatt.

A magyarok általában 2-3 évig maradnának Nyugaton

- Mitől tartanak az osztrákok?

K.G.: Az EU csatlakozási szerződés záradékában többek között az szerepel, hogy az új tagállamok polgárai közül az a munkavállaló, aki 2004 május 1. után egy év folyamatos és legális munkavállalást tud felmutatni egy "régi" uniós országban, zöld utat kap annak az országnak a munkaerőpiacán, rá tehát semmilyen korlátozás nem vonatkozik mindaddig, amíg azt önként el nem hagyja. Az osztrákok valószínűleg attól tartanak, hogy aki most a gyakornoki program keretében kijut egy évre, az a fenti, úgy nevezett12 hónapos szabály alapján kint is marad.

- És nem marad kint?

K.G.: A többség biztosan nem. A magyar munkavállaló nem mobil, a kutatások szerint hosszabb távon nem szeretnének külföldön élni és dolgozni, a többség 2-3 évre tervezi a külföldi tartózkodását. Érdekes, hogy a németek - akik ugyancsak korlátozzák a szabad munkavállalást - a 12 hónapos szabály miatt nem aggódnak, az év eleje óta továbbra is kiadták a velük megkötött egyezmény keretében a munkavállalási engedélyeket egy évre, sőt azoknak, akiknek az egy évük május 1. előtt lejárt, megadták a 6 hónapos hosszabbítás lehetőségét is.

Nem tartható fenn az osztrák stop

- Mikorra várható az ügy rendezése?

K.G.: Ezt nem tudom, de remélem már nem tart sokáig. Az egyeztetések az osztrák féllel még folynak. A jelenlegi stop biztosan nem maradhat fenn, mert a csatlakozási szerződésben az is szerepel, hogy a csatlakozás után nem kerülhetünk a korábbinál rosszabb helyzetbe a munkavállalás terén sem - ez az úgy nevezett visszalépés tilalma. Márpedig ha egy korábbi, kétoldalú gyakornoki egyezményt egyoldalúan felmondanának, tartósan szüneteltetnének, és az általános munkaerőpiaci korlátozás érvényben maradna, akkor Magyarország hátrányosabb helyzetbe kerülne. Az idén egyébként már 600 fő jelentkezését továbbítottuk Bécsbe, de az osztrák fél aggályai miatt még senki sem kapott munkavállalási engedélyt.

- Kiket várnak az ausztriai gyakornoki programmal és mennyien mehettek tavaly?

K.G.: A tavalyi kvóta 1600 fős volt, melyet november végére betöltöttünk. Az egyezmény keretében azok jelentkezhetnek legfeljebb egy éves munkavállalásra, akik, szakmai végzettséggel, vagy 2-3 éves munkatapasztalattal, megfelelő nyelvtudással rendelkeznek, 35 év alattiak és magyar állampolgárságúak. A jelentkezéseket a Foglalkoztatási Hivatalban, illetve minden valószínűség szerint júniustól a lakóhely szerint illetékes megyei munkaügyi központnál lehet beadni.

Keresettek a vendéglátósok

- Milyen foglalkozású munkavállalók mennek így Ausztriába?

K.G.: A jelentkezők kb. fele vendéglátós, őket nagyon keresik. Tavaly sok hentest is fogadtak, de ezek mellett minden, külföldiek által gyakorolható szakma művelője is szóba jöhet.

- Magasabban kvalifikáltak nem választják a gyakornoki programot?

K.G.: Nem gyakran. Ők valószínűleg más úton jutnak munkavállalási engedélyhez. A gyakornoki egyezménynek egyébként az az előnye, hogy aki megfelel a feltételeknek, az az osztrák munkaerőpiac vizsgálata nélkül kap engedélyt míg "normál" esetben csak akkor engedélyezik a munkavállalást, ha az adott munkakörre megfelelő osztrák vagy "régi uniós" pályázót nem találnak. A magasan kvalifikáltaknál előfordulhat, hogy jobbak az osztrák konkurenseknél vagy hiányszakmába jelentkeznek.

Határ menti ingázók: kétszázan várnak a sorukra

- Ausztriába könnyített úton a határ menti ingázói programmal is ki lehet jutni. Ez a program rendben folyik?

K.G.: Folyik, de nem a terveknek megfelelően. A tavalyi kvóta az ingázók esetében 1700 fő volt, melyet az idén 1900-ra emeltek. Ausztriában azonban tudomásunk szerint még nem lépett hatályba ez a rendelkezés, így ebben az évben a kétszáz új belépő még vár a sorára. Bízunk benne, hogy napokon belül megoldódik ez a kérdés is.

- Kik vehetnek részt ebben a programban?

K.G.: A három határ menti megye - Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala - lakosai. Az ingázók fél éves munkavállalói engedélyt kapnak, mely a gyakornoki programmal ellentétben korlátlan számban meghosszabbítható. Ez azt is jelenti, hogy nagyon nehéz bejutni a kontingensbe. Csak akkor lehetséges, ha valaki visszamondja vagy emelkedik a kvóta. Nagy az érdeklődés ez iránt a lehetőség iránt.

- Hol helyezkednek el az ingázók?

K.G.: A legtöbbjük a vendéglátásban, a szolgáltatások terén és a mezőgazdaságban.

Indokolatlan a félelem a külföldi munkavállalóktól

- A csatlakozás után a munkaerőpiacon az egyik változás a velünk együtt csatlakozó országokkal szembeni korlátok eltűnése. Például a szlovákiai munkavállalóknak nem kell munkavállalási engedélyhez folyamodnia.

K.G.: Igen, nem kell nekik munkavállalási engedély a magyarországi munkához, csak a munkaügyi központban kell nyilvántartásba vetetniük magukat. Ez a szabály természetesen a velünk csatlakozó többi országra is vonatkozik de azokra az országokra is - Anglia, Írország, Svédország - akik megnyitották a magyar munkavállalók számára a munkaerőpiacukat.

- Várható, hogy északi szomszédunktól sokan jönnek?

K.G.: Úgy gondolom, hogy annyian jönnek majd - vagy legfeljebb egy kicsivel többen - mint amennyi munkavállalóra a magyar munkaerőpiacnak szüksége lesz. Egyébként Győr, Komárom, Esztergom eddig is szívesen fogadott munkavállalókat Dél-Szlovákiából, mivel igényeiket több területen nem mindig tudták hazai munkaerővel fedezni.
A külföldi munkavállalóktól való túlzott félelem, azért is indokolatlan, mert például tavaly kb. 80 ezer külföldi jöhetett volna hozzánk dolgozni, de csak alig több, mint 50 ezren érkeztek.

Ha sokan jönnének: védintézkedések

- Mi történne, ha tömegével jönnének az uniós országokból, például Szlovákiából, Lengyelországból hozzánk dolgozni?

K.G.: A csatlakozási szerződés értelmében jogunk van védintézkedéseket hozni addig, amíg valamelyik tagország fenntartja a korlátozó intézkedéseit bármely más, új tagország ellenében. Ha a külföldi munkaerő tömeges megjelenése az ország, vagy egy régió, esetleg egy szakma helyzetét komolyan veszélyeztetné/nehezítené, alapos indoklással kérhetünk Brüsszeltől védintézkedéseket, melyet ha elfogadnak, rövid időn belül be is vezethetünk.

Karácsony Zoltán, 2004. május 25.