Átgondolatlan a határozat a cselekvőképtelen emberek foglalkoztatásáról

Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetsége (EFOESZ) aggasztónak tartja, hogy az Alkotmánybíróság nem kellő gondossággal tanulmányozta a cselekvőképtelen személyek foglalkoztatásának kérdését. Határozatát elnagyolt indoklás és az átgondoltság hiánya jellemzi, amely joggal vetheti fel, hogy az AB ez esetben nem tett eleget feladatának, az alkotmányos alapjogok védelmének - adja hírül az Országos Sajtószolgálat.

1. A testület kimondta: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet valósított meg azzal, hogy nem teremtette meg a cselekvőképtelen személyek foglalkoztatásának törvényi feltételeit. A fogyatékos személyek foglalkoztatását szabályozni azonban nem a cselekvőképességre alapozott, az önálló munkavállalást akadályozó és a munkaerő-piaci kirekesztést megalapozó jogszabályokkal kell - ahogyan arra az AB javaslatában utal. Az érintetteknek a többségi társadalomhoz hasonlóan, az egyéni igényekhez ésszerűen alkalmazkodva kell biztosítani a lehetőséget a munkavállalásra, szükség esetén a fiatalkorúakra vagy a kismamákra vonatkozó szabályozáshoz hasonló munkajogi védelemmel.

2. A testület az alkotmányellenesség vizsgálatát csak a rehabilitációs foglalkoztatás vonatkozásában folytatta le, megkerülve ezzel a tényleges problémát, tovább erősítve azt a hamis képet, hogy az érintett személyek foglakoztatására csak védett vagy intézményi keretek között kerülhet sor.

3. A bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a munkaerőpiacot is a kereslet-kínálat határozza meg - egy adott munkára való alkalmasság nem a cselekvőképességtől, hanem a munkakörtől, a munkahelyi környezettől és a munkavállaló képességeitől függ. Nyilvánvalóan mindenki olyan munkát végez - a nem fogyatékossággal élő emberek között is - amire képes, és amire alkalmazzák.

4. Súlyos hiányosság, hogy a határozat semmilyen pontosítást nem tartalmaz az érintett személyek köréről. Az AB láthatóan maga is belegabalyodik a cselekvőképtelenség mára már elavult, használhatatlan terminológiájába - amelynek reformját éppen ez a testület akadályozta meg 2010 májusában, amikor az új Ptk. cselekvőképességet újraszabályozó része nem léphetett hatályba.

5. A döntés megalapozatlanságát bizonyítja az is, hogy - más határozatokkal ellentétben - a testület nem vizsgálta a cselekvőképességi szabályokkal kapcsolatos nemzetközi jogi környezetet, s bár utal a Fogyatékossággal Élők Jogairól szóló ENSZ Egyezményre, annak a téma szempontjából legfontosabb 12. cikkét nem idézi fel. A határozat részletes kritikája - amelyet a Szövetség az Alkotmánybíróság tagjainak is eljuttat - a www.efoesz.hu oldalon olvasható.