kapubanner for mobile

Ki hozza be a fülöp-szigeteki vendégmunkásokat és hogy áll a 150 új gyár program?

A vendégmunkásokról és a 150 új gyár programról is kaptak kérdést a kormány képviselői hétfő délután az Országgyűlésben.

images

DK: ki hozza be a fülöp-szigeteki vendégmunkásokat?

Varga Zoltán (DK) elmondta, a debreceni CATL kínai akkugyár az év végén megkezdi a termelést. Szerinte a kormány és a gyár vezetése is azt ígérte, a gyárban helyi, de mindenképpen magyar munkaerőt kívánnak foglalkoztatni. De szó sincs erről, a gyár közleménye szerint az induló gyártáshoz ötszáz fülöp-szigeteki vendégmunkást alkalmaznak - mondta.

Azt kérdezte, ki hozza be a fülöp-szigeteki vendégmunkásokat, milyen feltételekkel, milyen bérezéssel, milyen munka- és lakhatási körülményekkel?

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára a hatályos szabályozást ismertetve azt mondta, amennyiben magyar munkaerő rendelkezésre áll, külföldit nem lehet foglalkoztatni. Az eljárásrendet a vállalatok nem tudják megkerülni, vagyis az elérhető magyar munkaerő helyett nem tudnak külföldit alkalmazni - hangsúlyozta

Hozzátette, az észak-alföldi régióban emelkedik a foglalkoztatottság, Hajdú-Bihar vármegyében a foglalkoztatottak 2,3 százaléka érkezett harmadik országból, ez az országos átlagnál alacsonyabb. Sem szakhatósági eljárás, sem könnyített közvetítési eljárás keretében nem érkezett kérelem fülöp-szigeteki munkások alkalmazására - rögzítette.

Jobbik: hogy áll a 150 új gyár program?

Ander Balázs (Jobbik) arról beszélt, hogy miközben 65 milliárd forintot szánnak a Versenyképes járások programra és 25 milliárd forintot a Magyar falu programra, addig Mészáros Lőrinc tíz év alatt kétszázszorosára növelte vagyonát, amely csak az elmúlt évben 430 milliárd forinttal gyarapodott.

Kitért arra, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter április végén bejelentette, nemsokára közzéteszik a listát, hol épül föl a kormány által beígért 150 új gyár. Hogy áll a 150 új gyár program? - kérdezte.

Fónagy János államtitkár válaszában azt mondta, Magyarországnak rövid távon fogyasztás-, hosszú távon beruházásvezérelt növekedésre kell törekednie, miközben fent kell tartania a költségvetési stabilitást. A beruházások várhatóan 2025 végétől erősödnek, azok ösztönzésére a kormány több programot is indított - közölte.

Hozzátette, a 150 gyár program több mint tízezer milliárd forintnyi beruházást érint, minden vármegyében legalább egy új gyár épülhet. A projektek 55 százaléka magyar vállalathoz tartozhat, és kiemelt figyelmet kap az élelmiszeripar, amely a program gyárainak közel harmadát teszi ki - ismertette, közölve azt is, kiemelt cél a kevésbé fejlett régiók beruházásnak ösztönzése is.

A munkaerő import szükségszerű?

„Ami eddig ment, hogy bővítettük a foglalkoztatást, ezt úgy nevezzük, hogy extenzív gazdaságpolitika, ez kifulladt, nincs több ember tulajdonképpen. Munkaerő importra szorulunk. 100 ezer külföldi dolgozik nálunk, mindenki látja, aki rendelt már pizzát Budapesten. Ez a modell már kimerült. Arra lenne szükség, hogy akik dolgoznak, azoknak emelkedjen a hozzáadott értéke. Tehát többet keressenek termelékenyebb munkahelyeken” – nyilatkozta Pogátsa Zoltán közgazdász az Economx Podcastnak.

A szakember szerint minden kormányzat Magyarországon mindig azt állítja, hogy most már nem vagyunk összeszerelő üzem, már nem alacsony hozzáadott érték vagyunk. Erre van egy nagyon egyszerű mérőszám, hogy mikor fogjuk tudni, hogy ez igaz. Akkor fogjuk tudni, ha magas bérek lesznek. Jelenleg nyugat-európai árak és ehhez képest harmad akkora bérek vannak Magyarországon. Az elkölthető jövedelme a magyaroknak a bolgárokkal együtt a legalacsonyabb a teljes Európai Unióban, miközben az árak gyakorlatilag elérték a németországi szintet.

Rendszerváltás óta az a tapasztalat, hogy mindig minden kormánynak az volt a retorikája, hogy a kis és középvállaltokat támogatja, amik tipikusan hazai tulajdonúak. Ténylegesen igazából pedig a multinacionális nagy cégeket támogatta. Ez alól nem kivétel a Fidesz kormány sem – vélekedett a közgazdász.

  • 2026.02.11HR 2026 – kevesebb mozgástér, nagyobb elvárások? - Mit léphet a HR, ha mégis üzleti hatást akar elérni? Egy intenzív, interaktív délelőtt HR- és vállalati vezetőknek, ahol nagymintás regionális kutatások eredményeit mutatjuk meg: hol tart a magyar HR, és milyen 3–5 prioritással lehet 2026-ban is mérhető üzleti hatást elérni. Kerekasztal és kiscsoportos munka várja a HR-vezetőket a HR öt kritikus területén, felkészülve 2026 legtöbbet hozó HR-fejlesztéseire.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Ekkora béremelést terveznek 2026-ra a magyar munkaadók

A megkérdezett vállalatok több mint tizede egyáltalán nem tervez béremelést. Teljes cikk

Az AI rejtett adója – Sokat kell dolgozni a mesterséges intelligencia hibái után

Egy friss kutatás szerint minden 10 órányi, az AI-nak köszönhető hatékonyságnövekedés után közel négy óra veszik el a tartalom javításával.... Teljes cikk