Ki hozza be a fülöp-szigeteki vendégmunkásokat és hogy áll a 150 új gyár program?
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA vendégmunkásokról és a 150 új gyár programról is kaptak kérdést a kormány képviselői hétfő délután az Országgyűlésben.
DK: ki hozza be a fülöp-szigeteki vendégmunkásokat?
Varga Zoltán (DK) elmondta, a debreceni CATL kínai akkugyár az év végén megkezdi a termelést. Szerinte a kormány és a gyár vezetése is azt ígérte, a gyárban helyi, de mindenképpen magyar munkaerőt kívánnak foglalkoztatni. De szó sincs erről, a gyár közleménye szerint az induló gyártáshoz ötszáz fülöp-szigeteki vendégmunkást alkalmaznak - mondta.
Azt kérdezte, ki hozza be a fülöp-szigeteki vendégmunkásokat, milyen feltételekkel, milyen bérezéssel, milyen munka- és lakhatási körülményekkel?
Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára a hatályos szabályozást ismertetve azt mondta, amennyiben magyar munkaerő rendelkezésre áll, külföldit nem lehet foglalkoztatni. Az eljárásrendet a vállalatok nem tudják megkerülni, vagyis az elérhető magyar munkaerő helyett nem tudnak külföldit alkalmazni - hangsúlyozta
Hozzátette, az észak-alföldi régióban emelkedik a foglalkoztatottság, Hajdú-Bihar vármegyében a foglalkoztatottak 2,3 százaléka érkezett harmadik országból, ez az országos átlagnál alacsonyabb. Sem szakhatósági eljárás, sem könnyített közvetítési eljárás keretében nem érkezett kérelem fülöp-szigeteki munkások alkalmazására - rögzítette.
Jobbik: hogy áll a 150 új gyár program?
Ander Balázs (Jobbik) arról beszélt, hogy miközben 65 milliárd forintot szánnak a Versenyképes járások programra és 25 milliárd forintot a Magyar falu programra, addig Mészáros Lőrinc tíz év alatt kétszázszorosára növelte vagyonát, amely csak az elmúlt évben 430 milliárd forinttal gyarapodott.
Kitért arra, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter április végén bejelentette, nemsokára közzéteszik a listát, hol épül föl a kormány által beígért 150 új gyár. Hogy áll a 150 új gyár program? - kérdezte.
Fónagy János államtitkár válaszában azt mondta, Magyarországnak rövid távon fogyasztás-, hosszú távon beruházásvezérelt növekedésre kell törekednie, miközben fent kell tartania a költségvetési stabilitást. A beruházások várhatóan 2025 végétől erősödnek, azok ösztönzésére a kormány több programot is indított - közölte.
Hozzátette, a 150 gyár program több mint tízezer milliárd forintnyi beruházást érint, minden vármegyében legalább egy új gyár épülhet. A projektek 55 százaléka magyar vállalathoz tartozhat, és kiemelt figyelmet kap az élelmiszeripar, amely a program gyárainak közel harmadát teszi ki - ismertette, közölve azt is, kiemelt cél a kevésbé fejlett régiók beruházásnak ösztönzése is.
A munkaerő import szükségszerű?
„Ami eddig ment, hogy bővítettük a foglalkoztatást, ezt úgy nevezzük, hogy extenzív gazdaságpolitika, ez kifulladt, nincs több ember tulajdonképpen. Munkaerő importra szorulunk. 100 ezer külföldi dolgozik nálunk, mindenki látja, aki rendelt már pizzát Budapesten. Ez a modell már kimerült. Arra lenne szükség, hogy akik dolgoznak, azoknak emelkedjen a hozzáadott értéke. Tehát többet keressenek termelékenyebb munkahelyeken” – nyilatkozta Pogátsa Zoltán közgazdász az Economx Podcastnak.
A szakember szerint minden kormányzat Magyarországon mindig azt állítja, hogy most már nem vagyunk összeszerelő üzem, már nem alacsony hozzáadott érték vagyunk. Erre van egy nagyon egyszerű mérőszám, hogy mikor fogjuk tudni, hogy ez igaz. Akkor fogjuk tudni, ha magas bérek lesznek. Jelenleg nyugat-európai árak és ehhez képest harmad akkora bérek vannak Magyarországon. Az elkölthető jövedelme a magyaroknak a bolgárokkal együtt a legalacsonyabb a teljes Európai Unióban, miközben az árak gyakorlatilag elérték a németországi szintet.
Rendszerváltás óta az a tapasztalat, hogy mindig minden kormánynak az volt a retorikája, hogy a kis és középvállaltokat támogatja, amik tipikusan hazai tulajdonúak. Ténylegesen igazából pedig a multinacionális nagy cégeket támogatta. Ez alól nem kivétel a Fidesz kormány sem – vélekedett a közgazdász.
- 2026.09.11BCM - Üzletmenet-folytonosság menedzsment képzés Az intenzív, workshop jellegű program célja, hogy a résztvevők képessé váljanak egy ISO 22301:2019 alapú üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer (BCMS) tervezésére, bevezetésére és fenntartására.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek


Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?