Ausztriában a legnehezebb a bevándorlók helyzete
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatViták övezik Ausztriában a munkaerőpiacra szabott bevándorlási rendszer kialakítását. Egy nemzetközi felmérés szerint a már az országban élő bevándorlóknak Ausztriában nehezebb a helyzete, mint a legtöbb uniós országban.
Egy törvénytervezet szerint az Európai Unión kívüli országokból érkező migránsokat júliustól szakképzettség, nyelvtudás és életkor szerint rangsorolják. Aki összegyűjti a megfelelő számú pontot, azt segítik a letelepedésben és a munkavállalásban. A megszabott pontszám alatt teljesítők számára ellenben előírják, hogy még Ausztriába érkezésük előtt bizonyítsák alapfokú németnyelv-tudásukat.
Míg a képzett munkaerőt előnyben részesítő pontrendszert általában támogatás övezi, az "érkezés előtti" németnyelv-vizsgáról viták folynak. A kormány szerint az előírás segítené az ausztriai beilleszkedést és munkavállalást, különösen a "patriarchális társadalmi környezetből" érkező nők számára. A bírálók ellenben úgy látják, éppen az olyan migránsokat zárja ki az új rendszer, mint a vidéki Törökország lakói. A németnyelv-vizsga ellenzői - köztük Michael Häupl bécsi polgármester, az egyik kormánypárt, a szociáldemokraták befolyásos politikusa - az országba érkezés utáni beilleszkedés jobb támogatását látják a járható útnak.
Mint arról a vezető osztrák lapok beszámoltak, a British Council hétfőn Brüsszelben ismertetett felmérése szerint jelenleg az uniós átlag alatti és az élmezőnytől messze elmarad a migránsok helyzete Ausztriában.
A migráns integrációpolitikai index (Mipex) névre keresztelt mutató alapján Ausztria a vizsgált 31 országból a 24. helyre került a rangsorban. Az első helyezett Svédországban az összpontszám (82) alapján kétszer olyan könnyű a bevándorlóknak letelepedniük és beilleszkedniük, mint az alpesi országban (42 pont), de az unió 27 tagállamának a pontszámánál (52) is húsz százalékkal gyengébb az osztrák eredmény.
A 2004 óta, kétévenként végzett felmérésben 148 tényezőt vesznek számításba. Az eredményeket olyan témakörökbe csoportosítják, mint a családegyesítés, az állampolgárság megszerzése, a munkavállalási esélyek és a hátrányos megkülönböztetés.
Habár a felmérés méltatja a kormány erőfeszítéseit a munkaerő-piaci integráció javítása érdekében, ezeket többnyire eredménytelennek tartja. Az EU-n kívülről érkező migránsok továbbra is számos nehézséggel szembesülnek. Ha munkahelyet akarnak váltani, hosszas eljárással kell bizonyítaniuk, hogy nincs az állásra megfelelő osztrák jelölt. A bevándorlók a diszkriminációtól is kevésbé védettek, mint a legtöbb országban, mert jogorvoslatot csak bírósági úton igényelhetnek. Az állampolgárság megszerzését a szigorú feltételek mellett az EU-ban legmagasabb eljárási díj - 200-700 euró - is megnehezíti. Ezen a téren az EU-átlag 44 pont, Ausztria eredménye 22 pont.
A 31 ország közül az élen Svédország után Portugália és Kanada, a rangsor végén Szlovákia, Ciprus és Lettország áll. Magyarország 45 pontot kapott a felmérésben, ezzel három hellyel előzi meg Ausztriát.
Míg a képzett munkaerőt előnyben részesítő pontrendszert általában támogatás övezi, az "érkezés előtti" németnyelv-vizsgáról viták folynak. A kormány szerint az előírás segítené az ausztriai beilleszkedést és munkavállalást, különösen a "patriarchális társadalmi környezetből" érkező nők számára. A bírálók ellenben úgy látják, éppen az olyan migránsokat zárja ki az új rendszer, mint a vidéki Törökország lakói. A németnyelv-vizsga ellenzői - köztük Michael Häupl bécsi polgármester, az egyik kormánypárt, a szociáldemokraták befolyásos politikusa - az országba érkezés utáni beilleszkedés jobb támogatását látják a járható útnak.
Mint arról a vezető osztrák lapok beszámoltak, a British Council hétfőn Brüsszelben ismertetett felmérése szerint jelenleg az uniós átlag alatti és az élmezőnytől messze elmarad a migránsok helyzete Ausztriában.
A migráns integrációpolitikai index (Mipex) névre keresztelt mutató alapján Ausztria a vizsgált 31 országból a 24. helyre került a rangsorban. Az első helyezett Svédországban az összpontszám (82) alapján kétszer olyan könnyű a bevándorlóknak letelepedniük és beilleszkedniük, mint az alpesi országban (42 pont), de az unió 27 tagállamának a pontszámánál (52) is húsz százalékkal gyengébb az osztrák eredmény.
A 2004 óta, kétévenként végzett felmérésben 148 tényezőt vesznek számításba. Az eredményeket olyan témakörökbe csoportosítják, mint a családegyesítés, az állampolgárság megszerzése, a munkavállalási esélyek és a hátrányos megkülönböztetés.
Habár a felmérés méltatja a kormány erőfeszítéseit a munkaerő-piaci integráció javítása érdekében, ezeket többnyire eredménytelennek tartja. Az EU-n kívülről érkező migránsok továbbra is számos nehézséggel szembesülnek. Ha munkahelyet akarnak váltani, hosszas eljárással kell bizonyítaniuk, hogy nincs az állásra megfelelő osztrák jelölt. A bevándorlók a diszkriminációtól is kevésbé védettek, mint a legtöbb országban, mert jogorvoslatot csak bírósági úton igényelhetnek. Az állampolgárság megszerzését a szigorú feltételek mellett az EU-ban legmagasabb eljárási díj - 200-700 euró - is megnehezíti. Ezen a téren az EU-átlag 44 pont, Ausztria eredménye 22 pont.
A 31 ország közül az élen Svédország után Portugália és Kanada, a rangsor végén Szlovákia, Ciprus és Lettország áll. Magyarország 45 pontot kapott a felmérésben, ezzel három hellyel előzi meg Ausztriát.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?