Nemcsak a cégek járnak rosszul a táppénzzel, hanem az alkalmazottak is, ennek ellenére jelentősen csökkent tavaly Magyarországon a nem állami finanszírozású influenza elleni oltások száma - írja a Világgazdaság.
Tavaly hozzávetőlegesen százezer, nem az állam által finanszírozott influenza elleni vakcina fogyott el Magyarországon, ez alig a fele a megelőző évinek: ez annak ellenére van így, hogy mind a cégeknek, mind a dolgozóknak egyre nagyobb károkat okoznak a megbetegedések - közölte a Világgazdasággal Labancz László, a Sanofi Pasteur magyarországi igazgatója. Az igazgató szerint az influenza a munkáltatók számára számos költségelemmel jár: a közvetlen elem a táppénz, amelynek első két hetét Magyarországon a munkáltatónak kell fizetnie. Ehhez jön közvetett elemként az a bevételcsökkenés, amelyet a beteg dolgozó kiesése okoz, amely a táppénz összegének akár a nyolc-tízszerese is lehet. Az influenza ugyanakkor az alkalmazottak számára sem jó: a Magyarországon érvényben lévő táppénz-szabályozás miatt a minimálbérnek legalább kétszeresét megkereső dolgozónak már nem éri meg táppénzre mennie.
Az influenza elleni védekezés tehát minden érintett alapvető érdeke, hiszen a vakcina ára eltörpül az esetleges megbetegedések okozta károkhoz képest - mutatott rá Labancz László. Ez persze nemcsak Magyarországra, hanem minden, legalább közepesen fejlett országra igaz, hiszen az egy vakcinára jutó 5-10 dolláros ár normál gazdasági körülmények között, ahol nem extrém módon alacsonyak a bérek - mindenképpen megtérül.
Világgazdaság