Béremelést kérnek az egészségügyi szakdolgozók
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA közszféra átlagához hasonló bérezést szeretnének a magyar egészségügyi szakdolgozók. Az utánpótlásról is sürgősen gondoskodni kell.
Életpályamodellt és a közszféra átlagához igazodó bérezést szeretnének az egészségügyi szakdolgozók, és az utánpótlás kérdése is égető probléma. Minderről Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke és Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke beszélt szerdán Budapesten.
A egészségügyi szakdolgozók negyvenötödik, kétnapos országos kongresszusa előtt tartott sajtótájékoztatón az ápolási egyesület elnöke emlékeztetett, hogy az elmúlt két évben volt bérkiegészítés a szakdolgozók körében, de fontosnak tartotta kiemelni, hogy az egészségügyi ágazaton belül se szakadjanak el a bérek. Az ágazati béreknek valamennyire igazodniuk kell a közszférában dolgozókéhoz, mivel nagy az elmaradás, hiszen míg az átlagos bruttó bérszint 220 ezer forint, addig a szakdolgozóké átlag 160-170 ezer forint – mondta.
Bugarszki Miklós úgy véli, azokban az ágazatokban, amelyekben életpályamodellt alkalmaznak, „kicsit előrébb járnak” a bérkérdésekben. Jelezte, hogy az egyesület már 2010-ben letett egy javaslatot a szakdolgozókra vonatkozó életpályamodellről, többször tárgyaltak is róla az ágazati vezetőkkel, de végül nem valósulhatott meg.
Balogh Zoltán kamarai elnök kifejtette, Magyarországon 26 ezer egészségügyi szakdolgozó, ápoló hiányzik a rendszerből. A választások után ezzel a feladattal foglalkozni kell – mondta.
A bérezésről szólva kifejtette, a meglévő ösztöndíj-rendszert folytatni kell vagy újakat szükséges behozni a rendszerbe, ugyanakkor differenciálásra szükség van, hiszen nagyon változatos szakképesítésűek és végzettségűek a szakdolgozók.
Török Krisztina, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója emlékeztetett, hogy több mint 73 ezer szakdolgozó kapott az elmúlt két évben, több lépcsőben bérkiegészítést. De meg kell találni a forrásokat a további béremelésekre – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva elmondta, a szakmai szervezetekkel közösen kidolgozták az országos ápolásügyi stratégiát, amely egyeztetési fázisban van, a belőle fakadó jogszabályalkotás pedig ősszel várható.
Rauh Edit, az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejlesztési főigazgatóságának vezetője elmondta, hogy megkezdődött az életpályamodell elemeinek egyeztetése. 2011-től kétezer szakápolót és szakasszisztenst képeztek ki központi forrásból, uniós forrásból pedig újabb szakképesítés megszerzését tették lehetővé, valamint ösztöndíjat és helyettesítési díjat biztosítottak az intézményeknek.
A egészségügyi szakdolgozók negyvenötödik, kétnapos országos kongresszusa előtt tartott sajtótájékoztatón az ápolási egyesület elnöke emlékeztetett, hogy az elmúlt két évben volt bérkiegészítés a szakdolgozók körében, de fontosnak tartotta kiemelni, hogy az egészségügyi ágazaton belül se szakadjanak el a bérek. Az ágazati béreknek valamennyire igazodniuk kell a közszférában dolgozókéhoz, mivel nagy az elmaradás, hiszen míg az átlagos bruttó bérszint 220 ezer forint, addig a szakdolgozóké átlag 160-170 ezer forint – mondta.
Bugarszki Miklós úgy véli, azokban az ágazatokban, amelyekben életpályamodellt alkalmaznak, „kicsit előrébb járnak” a bérkérdésekben. Jelezte, hogy az egyesület már 2010-ben letett egy javaslatot a szakdolgozókra vonatkozó életpályamodellről, többször tárgyaltak is róla az ágazati vezetőkkel, de végül nem valósulhatott meg.
Balogh Zoltán kamarai elnök kifejtette, Magyarországon 26 ezer egészségügyi szakdolgozó, ápoló hiányzik a rendszerből. A választások után ezzel a feladattal foglalkozni kell – mondta.
A bérezésről szólva kifejtette, a meglévő ösztöndíj-rendszert folytatni kell vagy újakat szükséges behozni a rendszerbe, ugyanakkor differenciálásra szükség van, hiszen nagyon változatos szakképesítésűek és végzettségűek a szakdolgozók.
Török Krisztina, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója emlékeztetett, hogy több mint 73 ezer szakdolgozó kapott az elmúlt két évben, több lépcsőben bérkiegészítést. De meg kell találni a forrásokat a további béremelésekre – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva elmondta, a szakmai szervezetekkel közösen kidolgozták az országos ápolásügyi stratégiát, amely egyeztetési fázisban van, a belőle fakadó jogszabályalkotás pedig ősszel várható.
Rauh Edit, az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejlesztési főigazgatóságának vezetője elmondta, hogy megkezdődött az életpályamodell elemeinek egyeztetése. 2011-től kétezer szakápolót és szakasszisztenst képeztek ki központi forrásból, uniós forrásból pedig újabb szakképesítés megszerzését tették lehetővé, valamint ösztöndíjat és helyettesítési díjat biztosítottak az intézményeknek.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?