Bevándorlás: Cameron enyhíthet követelésein
Vasárnapi brit lapok egybehangzó értesülései szerint David Cameron miniszterelnök hajlandó lenne enyhíteni, sőt akár ejteni is az EU-bevándorlás szabályainak reformját célzó egyik fő követelését. A Downing Street ugyanakkor cáfolta az értesülést.
A két legnagyobb konzervatív vasárnapi brit lap, a The Sunday Times és a The Sunday Telegraph egyaránt magas rangú kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta: Cameron a társállamok vezetőinek ellenállása miatt feladta azt a célkitűzését, hogy az Európai Unió más tagországaiból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók négyévi munkaviszony után férhessenek csak hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez.
A The Sunday Times forrásai szerint a brit kormányfő nem jegelte véglegesen ezt a reformkövetelést, de a jövő heti EU-csúcson egyértelműen jelzi majd, hogy kész alternatív javaslatok megfontolására, ha a társállamok elő tudnak állni ilyenekkel.
A The Sunday Telegraph által idézett kormányzati illetékesek szerint ugyanakkor Cameron kész "teljes mértékben ejteni" a külföldi EU-munkavállalók szociális ellátásának átfogó reformját célzó elképzeléseit, mivel már közvetlen tanácsadói is beletörődtek, hogy ezt nem sikerül elfogadtatni a többi EU-tagállam vezetőivel. Az uniós társállamok ugyanis diszkriminatívnak tartják ezt a brit reformkövetelést.
A Downing Street szóvivője mindazonáltal vasárnap a BBC-nek kijelentette: "egyszerűen nem felel meg a valóságnak", hogy Cameron a jövő heti EU-csúcson teljes egészében visszavonná e reformköveteléseit. A miniszterelnöki hivatal illetékese szerint Cameron "kész különböző módokon kezelni" ezt a kérdést, de mindenképpen el kell érni egy olyan egyezséget, amellyel ellenőrzés alatt tartható az Európai Unió társállamaiból Nagy-Britanniába irányuló bevándorlás.
David Cameron a múlt hónapban ismertette hivatalosan a brit kormány EU-reformigényeit. A Brüsszelnek és a társállamok kormányainak megküldött javaslatcsomagban kiemelt helyen szerepel az a szigorítási terv, amelynek alapján a más EU-tagállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók négyévi folyamatos, bejelentett, legális munkaviszony után férhetnének csak hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez.
Cameron a szigorítások indokai között említette, hogy a brit kormány adatai szerint az utóbbi négy évben Nagy-Britanniába érkezett külföldi EU-bevándorlók 40 százaléka vesz igénybe valamilyen brit szociális támogatást; ez több mint 220 ezer olyan külföldit jelent, akit a brit jóléti kassza segélyez.
A konzervatív párti brit kormány 2017 végéig népszavazást tervez Nagy-Britannia EU-tagságáról. London azonban a referendum előtt újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, és szándékai szerint a tárgyalások egyik központi eleme az unión belüli szabad munkaerőmozgás újraszabályozása lenne.
Cameron a jóléti ellátások szigorítása mellett szeretné elérni azt is, hogy az EU-hoz ezután csatlakozó országokra mindaddig ne vonatkozzék a szabad munkaerő-áramlás alapelve, amíg gazdasági fejlettségük nem kerül sokkal közelebb a jelenlegi uniós tagországokéhoz.
A The Sunday Times forrásai szerint a brit kormányfő nem jegelte véglegesen ezt a reformkövetelést, de a jövő heti EU-csúcson egyértelműen jelzi majd, hogy kész alternatív javaslatok megfontolására, ha a társállamok elő tudnak állni ilyenekkel.
A The Sunday Telegraph által idézett kormányzati illetékesek szerint ugyanakkor Cameron kész "teljes mértékben ejteni" a külföldi EU-munkavállalók szociális ellátásának átfogó reformját célzó elképzeléseit, mivel már közvetlen tanácsadói is beletörődtek, hogy ezt nem sikerül elfogadtatni a többi EU-tagállam vezetőivel. Az uniós társállamok ugyanis diszkriminatívnak tartják ezt a brit reformkövetelést.
A Downing Street szóvivője mindazonáltal vasárnap a BBC-nek kijelentette: "egyszerűen nem felel meg a valóságnak", hogy Cameron a jövő heti EU-csúcson teljes egészében visszavonná e reformköveteléseit. A miniszterelnöki hivatal illetékese szerint Cameron "kész különböző módokon kezelni" ezt a kérdést, de mindenképpen el kell érni egy olyan egyezséget, amellyel ellenőrzés alatt tartható az Európai Unió társállamaiból Nagy-Britanniába irányuló bevándorlás.
David Cameron a múlt hónapban ismertette hivatalosan a brit kormány EU-reformigényeit. A Brüsszelnek és a társállamok kormányainak megküldött javaslatcsomagban kiemelt helyen szerepel az a szigorítási terv, amelynek alapján a más EU-tagállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók négyévi folyamatos, bejelentett, legális munkaviszony után férhetnének csak hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez.
Cameron a szigorítások indokai között említette, hogy a brit kormány adatai szerint az utóbbi négy évben Nagy-Britanniába érkezett külföldi EU-bevándorlók 40 százaléka vesz igénybe valamilyen brit szociális támogatást; ez több mint 220 ezer olyan külföldit jelent, akit a brit jóléti kassza segélyez.
A konzervatív párti brit kormány 2017 végéig népszavazást tervez Nagy-Britannia EU-tagságáról. London azonban a referendum előtt újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, és szándékai szerint a tárgyalások egyik központi eleme az unión belüli szabad munkaerőmozgás újraszabályozása lenne.
Cameron a jóléti ellátások szigorítása mellett szeretné elérni azt is, hogy az EU-hoz ezután csatlakozó országokra mindaddig ne vonatkozzék a szabad munkaerő-áramlás alapelve, amíg gazdasági fejlettségük nem kerül sokkal közelebb a jelenlegi uniós tagországokéhoz.
Egy-egy kérdést alapul véve vezet el a megoldásig
Aki válaszol: Endrei-Kiss Judit
Szexuális zaklatás a médiabirodalomban - igaz történet alapján