Bővül a rehabilitációs programban résztvevő foglalkoztatók köre
Jövő évtől új támogatási rendszer lép életbe a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának elősegítésére, amelynek megfelelően 2007. július 1-jétől már csak az akkreditált foglalkoztatók lesznek jogosultak bértámogatásra. Ezzel kapcsolatban két konferenciát és egy interaktív kiállítást is rendeztek november első hetében.
A rehabilitációs foglalkoztatás volt a témája két rendezvénynek is a múlt héten. Gazdálkodj okosan a munkaerőpiacon címmel a Magyar Telekom budapesti székházában interaktív kiállítást és konferenciát rendeztek november 7-én. Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium esélyegyenlőségi szakállamtitkára a megváltozott munkaképességű munkavállalók nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatásával kapcsolatosan az állami és vállalati felelősségvállalásról beszélt előadásában. Az interaktív kiállításon a munkáltatók kipróbálhatták a fogyatékos személyek munkaerőpiaci felkészítése, képzése során alkalmazott munkafolyamatokat. A rendezvény keretén belül adták át a "Befogadó munkahely" díjat is, amelyet idén a költségvetési és non-profit szervezetek kategóriában a Motiváció Alapítvány, for-profit vállalkozás kategóriában pedig a Magyar Telekom kapott.
Az új támogatási rendszerről szót ejtettek az országos rehabilitációs konferencián is, amelyet Nyíregyházán rendeztek november 7-8-9-én. Székely Judit, a munkaügyi tárca szakállamtitkára az új program fontosságát hangsúlyozta, mivel a munkaerőpiacon kialakult egy olyan halmozottan hátrányos helyzetű réteg, amely állapota, életkora, nem megfelelő képzettsége, etnikai hovatartozása, vagy életvitele miatt csak segítséggel tud munkához jutni.
A rehabilitációs foglalkoztatás európai uniós elvárásoknak megfelelő támogatási szabályait a munkaügyi tárca tavaly év végén hirdette ki. A módosítással új foglalkoztatási formákat - szociális, terápiás, rehabilitációs - és támogatási szabályokat vezettek be, eddig ugyanis az állam egy csatornán folyósított dotációval segítette ezt. 2007. július 1-jétől már csak az akkreditált foglalkoztatók jogosultak bértámogatásra, vagyis azok, amelyek megfelelnek az új szabályokban rögzített szakmai követelményeknek. Az újonnan létesített rehabilitációs foglalkoztatóknak már idén januártól kell alkalmazniuk a megváltozott szabályokat, a korábban is működő foglalkoztatók jövő nyárig kaptak erre felkészülési időt.. A rehabilitációs programot a minisztérium a munkaerőpiaci alapból és európai uniós forrásból finanszírozza majd.
A program célja, hogy minden megváltozott munkaképességű munkavállaló az egészségkárosodásának, illetve fogyatékosságának megfelelő munkahelyi környezetben, képességeihez mért munkakörben dolgozhasson. A munkaügyi tárca tájékoztatása szerint a bértámogatás 50-100 százalékban egészségkárosodott munkavállalók esetében a munkabér és járulékai 40-100 százaléka, fogyatékos munkavállalók esetében pedig 100 százalék. Az intézményen belüli és kívüli szociális foglalkoztatásra külön szabályok vonatkoznak. A munkaügyi központok kirendeltségein munkanélküliként nyilvántartott megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazásához legfeljebb 18 hónapig nyújtható támogatás, amely a rehabilitációs foglalkoztatás bővítését szolgálja.
Az Európai Unióhoz korábban csatlakozott országok többségében a rehabilitációs foglalkoztatás integrált formában valósult meg, szemben Magyarországgal, ahol tavaly év végéig normatív támogatás mellett kizárólag versenypiaci körülmények között működő gazdálkodó szervezetek oldották meg a megváltozott munkaképességűek tömeges foglalkoztatását. Az új szabályok viszont kiszélesítik a foglalkoztatók körét, így a támogatással várhatóan nagyobb számban alkalmaznak majd csökkent munkaképességű embereket az egyéni vállalkozók, a kis és középvállalkozások, társadalmi szervezetek, alapítványok, egyesületek.
A magyar lakosság mintegy 10 százaléka tekinthető megváltozott munkaképességűnek, ebből mintegy 600 ezer főre tehető az egészségkárosodott, illetve fogyatékos munkavállalók száma. A regisztrált álláskeresők között mintegy ötvenezer a csökkent munkaképességűek száma, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat eddig egyharmaduknak tudott támogatással foglalkozási lehetőséget teremteni. A megváltozott munkaképességűek azonban a nyilvántartott munkanélküliek között is többen lehetnek, hiszen sokan nem vállalják fel egészségük romlásának kinyilvánítását, mivel az hátrányt jelenthet az elhelyezkedésnél.
A munkaügyi tárca tapasztalatai szerint a munkáltatók többsége ma még idegenkedik az egészségkárosodott, illetve fogyatékos emberek foglalkoztatásától, a multinacionális cégek - például a gyorséttermek - részéről azonban már tapasztalható érdeklődés. Több év óta jelentős erőfeszítések történtek a fogyatékkal élők távmunkában történő foglalkoztatásának fejlesztése érdekében, de áttörésről ezen a területen sem lehet beszélni.
Szilágyi Katalin
Az új támogatási rendszerről szót ejtettek az országos rehabilitációs konferencián is, amelyet Nyíregyházán rendeztek november 7-8-9-én. Székely Judit, a munkaügyi tárca szakállamtitkára az új program fontosságát hangsúlyozta, mivel a munkaerőpiacon kialakult egy olyan halmozottan hátrányos helyzetű réteg, amely állapota, életkora, nem megfelelő képzettsége, etnikai hovatartozása, vagy életvitele miatt csak segítséggel tud munkához jutni.
A rehabilitációs foglalkoztatás európai uniós elvárásoknak megfelelő támogatási szabályait a munkaügyi tárca tavaly év végén hirdette ki. A módosítással új foglalkoztatási formákat - szociális, terápiás, rehabilitációs - és támogatási szabályokat vezettek be, eddig ugyanis az állam egy csatornán folyósított dotációval segítette ezt. 2007. július 1-jétől már csak az akkreditált foglalkoztatók jogosultak bértámogatásra, vagyis azok, amelyek megfelelnek az új szabályokban rögzített szakmai követelményeknek. Az újonnan létesített rehabilitációs foglalkoztatóknak már idén januártól kell alkalmazniuk a megváltozott szabályokat, a korábban is működő foglalkoztatók jövő nyárig kaptak erre felkészülési időt.. A rehabilitációs programot a minisztérium a munkaerőpiaci alapból és európai uniós forrásból finanszírozza majd.
A program célja, hogy minden megváltozott munkaképességű munkavállaló az egészségkárosodásának, illetve fogyatékosságának megfelelő munkahelyi környezetben, képességeihez mért munkakörben dolgozhasson. A munkaügyi tárca tájékoztatása szerint a bértámogatás 50-100 százalékban egészségkárosodott munkavállalók esetében a munkabér és járulékai 40-100 százaléka, fogyatékos munkavállalók esetében pedig 100 százalék. Az intézményen belüli és kívüli szociális foglalkoztatásra külön szabályok vonatkoznak. A munkaügyi központok kirendeltségein munkanélküliként nyilvántartott megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazásához legfeljebb 18 hónapig nyújtható támogatás, amely a rehabilitációs foglalkoztatás bővítését szolgálja.
Az Európai Unióhoz korábban csatlakozott országok többségében a rehabilitációs foglalkoztatás integrált formában valósult meg, szemben Magyarországgal, ahol tavaly év végéig normatív támogatás mellett kizárólag versenypiaci körülmények között működő gazdálkodó szervezetek oldották meg a megváltozott munkaképességűek tömeges foglalkoztatását. Az új szabályok viszont kiszélesítik a foglalkoztatók körét, így a támogatással várhatóan nagyobb számban alkalmaznak majd csökkent munkaképességű embereket az egyéni vállalkozók, a kis és középvállalkozások, társadalmi szervezetek, alapítványok, egyesületek.
A magyar lakosság mintegy 10 százaléka tekinthető megváltozott munkaképességűnek, ebből mintegy 600 ezer főre tehető az egészségkárosodott, illetve fogyatékos munkavállalók száma. A regisztrált álláskeresők között mintegy ötvenezer a csökkent munkaképességűek száma, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat eddig egyharmaduknak tudott támogatással foglalkozási lehetőséget teremteni. A megváltozott munkaképességűek azonban a nyilvántartott munkanélküliek között is többen lehetnek, hiszen sokan nem vállalják fel egészségük romlásának kinyilvánítását, mivel az hátrányt jelenthet az elhelyezkedésnél.
A munkaügyi tárca tapasztalatai szerint a munkáltatók többsége ma még idegenkedik az egészségkárosodott, illetve fogyatékos emberek foglalkoztatásától, a multinacionális cégek - például a gyorséttermek - részéről azonban már tapasztalható érdeklődés. Több év óta jelentős erőfeszítések történtek a fogyatékkal élők távmunkában történő foglalkoztatásának fejlesztése érdekében, de áttörésről ezen a területen sem lehet beszélni.
Szilágyi Katalin
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Csak a magyar fiatalok 20 százaléka érzi, hogy stabil a munkahelye
Kisebbségben vannak azok, akik úgy érzik, megbecsülik őket. Teljes cikk
KSH: 9.9 százalékkal nőtt a reálkereset egy év alatt
A nettó kereset mediánértéke 340 700 forint volt. Teljes cikk
Szakemberhiány miatt szünetel több vizsgálat az Oroszlányi Szakrendelőben
A rendelőben több osztályon is szünetelni fog az ellátás az átmeneti szakemberhiány miatt. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- A Mol-csoport ismét elindítja regionális diplomás programját 1 hónapja
- Átalakítják a Nemzeti Tehetség Programot 1 hónapja
- Jelentősen bővültek a doktori képzésekben résztvevők lehetőségei 2 hónapja
- Tíz, gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedett fiatal állhat munkába a rendőrségnél 2 hónapja
- Így zárultak munkaerőpiaci támogatási programok Vasban 2 hónapja
- Egyszerűsödött a megváltozott munkaképességű dolgozók ellátásainak igénylése 3 hónapja
- Duplájára emelkedik a Széchenyi Mikrohitel MAX+ összege 3 hónapja
- Új vezető az Integrom Program élén és február végén indul a következő képzés 3 hónapja
- Így spórolhat milliókat a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával 3 hónapja
- Újra pályázhatnak az általános iskolák a High-Tech Suli programban 3 hónapja
- Két nemzetközi csereprogram is elindult diákok számára 3 hónapja