Döntött az EB: nem csökkenti a hiányt a nyugdíjreform miatti kiadás

Az EB kompromisszumos megoldásként azt ajánlotta, hogy azokat az országokat nem vetik alá túlzott deficit eljárásnak, akik kizárólag a nyugdíjreform költségei miatt lépik át az elfogadható hiány felső határát, a három százalékot. A döntés kapcsán egyelőre csak a lengyelek elégedetlenkednek hangosan. A magyar kormány hallgat, korábban azonban a kormányfő egyértelmű célzásokat tett a magánkasszák államosítására.

A kilenc tagállam összefogásának az volt a célja, hogy a magánnyugdíjpénztári reform miatt évről-évre keletkező költségvetési kiadások ne jelenjenek meg a hivatalos hiánystatisztikákban. Ha a nyugdíjreform miatti állami kiadásokat le lehetne írni, a magyar hiány évente a GDP közel másfél százalékával csökkenne, a svéd költségvetésben egy, a lengyelben pedig 2,4 százalékos mozgástér keletkezett volna.

Nem kis összegekről van szó. Ha megkaptuk volna Brüsszel támogatását, a magyar kormány például jelentősen csökkenthette volna jövőre az adóterhelést úgy, hogy kiadásvágások nélkül is meglenne a három százalék alatti hiánycél. A brüsszeli döntés tehát jócskán megnehezíti a Fidesz dolgát, hiszen a beígért egykulcsos, családi elemekkel bővített adóreform beindításával kell összeegyeztetnie a néhány hete bevállalt három százalék alatti 2011-es hiánycélt.

Brüsszel azonban nem volt kategorikusan elutasító. Az EB javaslata szerint a nyugdíjreform költségeinek egy részével - a teljes összeg nálunk csak ebben az évben 370 milliárd forint, a GDP 1,4 százaléka, plusz a hiányt fedező állampapírok után kifizetett kamatok - akkor lehetne csökkenteni a kimutatott hiányt, ha az országot fenyegeti a túlzott deficit eljárás megindítása, tehát az államháztartási hiány meghaladja a GDP három százalékát. Ebben az esetben a kasszák miatti hiány meghatározott részét öt éven át le lehetne leírni, de ezt is csak akkor, ha a GDP 60 százalékát meghaladó államadósság csökkenő pályán van.

Mindebből az következik, hogy a magyar kormány egy lazább költségvetéssel, három százalék fölötti hiánnyal is kikerülhetne a túlzott deficit eljárás alól 2012-ben. Sőt, az EB megfogalmazásából az sem tűnik légből kapott következtetésnek, hogy a jövő évi költségvetés hiánya jelentősen magasabb lehetne a tervezettnél. (Ha egyébként a teljes nyugdíjkiadás elszámolható lenne, Brüsszel egy 4,2-4,3-as magyar hiányt is el kellene fogadjon jövőre.)

A portfolio.hu szerint azonban az EU legfeljebb négy százalékos hiányig lenne hajlandó eltekinteni a túlzott deficit eljárás beindításától a nyugdíjreformon átesett országoknál. Ebből még mindig bő egy százalékpontos jövő évi költségvetési mozgástér következne idehaza. Ezt a lehetőséget azonban a magyar kormány nem tudja kihasználni.

Az engedékenységnek ugyanis a csökkenő államadósság mellett az is feltétele, hogy a hiány korábban jelentősen és folyamatosan csökkent és közel került a három százalékhoz. Nálunk az elmúlt években egyik kritérium sem teljesült.

Az államadósság növekvő pályán van, jelenleg a GDP 84 százaléka, a költségvetés hiánya pedig a 2008-as 3,8 százalékos szintről tavaly 4,4 százalékra ugrott, az idei cél pedig ismét 3,8 százalék. Ez csak erős jóindulattal - a múlt pénteken felfelé módosított tavalyi hiányszámhoz képest - nevezhető csökkenésnek. Ráadásul, ha jövőre három százaléknál jóval magasabb hiányunk lesz, akkor nem tudna megfordulni az államadósság dinamikája (csökkenővé), az EU ezért feltehetőleg nem adna engedményt a magyar kormánynak.

Végleges döntés még nincs, egyelőre csupán kissé homályos javaslatokról van szó, azonban szinte semmi esély nincs a kormánynak kedvező fordulatra. Orbán Viktor múlt héten nyilatkozta az InfoRádióban, hogy az álláspontok messze vannak egymástól, és jelen pillanatban nem is látja ezt áthidalhatónak.

Forrás: Index